Psalmen 18
1 Voor den opperzangmeester, een psalm van David, den knecht des HEEREN, die de woorden dezes lieds tot den HEERE gesproken heeft, ten dage, als hem de HEERE gered had uit de hand van al zijn vijanden, en uit de hand van Saul. Hij zeide dan: Ik zal U hartelijk liefhebben, HEERE, mijn Sterkte!
Az éneklőmesternek, az Úr szolgájától, Dávidtól, a ki az Úrhoz ez ének szavait azon a napon mondotta, a melyen az Úr megszabadította őt minden ellenségének kezéből, és a Saul kezéből. És monda: Szeretlek Uram, én erősségem!
2 De HEERE is mijn Steenrots, en mijn Burg, en mijn Uithelper; mijn God, mijn Rots, op Welken ik betrouw; mijn Schild, en de Hoorn mijns heils, mijn Hoog Vertrek.
Az Úr az én kősziklám, váram és szabadítóm; az én Istenem, az én kősziklám, ő benne bízom: az én paizsom, idvességem szarva, menedékem.
3 Ik riep den HEERE aan, die te prijzen is, en werd verlost van mijn vijanden.
Az Úrhoz kiáltok, a ki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtől.
4 Banden des doods hadden mij omvangen, en beken Belials verschrikten mij.
Halál kötelei vettek körül, s az istentelenség árjai rettentettek engem.
A Seol kötelei vettek körül; a halál tőrei fogtak meg engem. (Sheol h7585)
6 Als mij bange was, riep ik den HEERE aan, en riep tot mijn God; Hij hoorde mijn stem uit Zijn paleis, en mijn geroep voor Zijn aangezicht kwam in Zijn oren.
Szükségemben az Urat hívtam, és az én Istenemhez kiáltottam; szavamat meghallá templomából, és kiáltásom eljutott füleibe.
7 Toen daverde en beefde de aarde, en de gronden der bergen beroerden zich en daverden, omdat Hij ontstoken was.
Megindult, megrendült a föld, s a hegyek fundamentomai inogtak; és megindultak, mert haragra gyúlt.
8 Rook ging op van Zijn neus, en een vuur uit Zijn mond verteerde; kolen werden daarvan aangestoken.
Füst szállt fel orrából, és szájából emésztő tűz; izzó szén gerjedt belőle.
9 En Hij boog den hemel, en daalde neder, en donkerheid was onder Zijn voeten.
Lehajtotta az eget és leszállt, és homály volt lábai alatt.
10 En Hij voer op een cherub, en vloog; ja, Hij vloog snellijk op de vleugelen des winds.
Kérubon haladt és röpült, és a szelek szárnyain suhant.
11 Duisternis zette Hij tot Zijn verberging; rondom Hem was Zijn tent, duisterheid der wateren, wolken des hemels.
A sötétséget tette rejtekhelyévé; sátora körülötte a sötét felhők és sűrű fellegek.
12 Van den glans, die voor Hem was, dreven Zijn wolken daarhenen, hagel en vurige kolen.
Az előtte lévő fényességből felhőin jégeső tört át és eleven szén.
13 En de HEERE donderde in den hemel, en de Allerhoogste gaf Zijn stem, hagel en vurige kolen.
És dörgött az Úr a mennyekben, és a Magasságos zengett; és jégeső hullt és eleven szén.
14 En Hij zond Zijn pijlen uit, en verstrooide ze; en Hij vermenigvuldigde de bliksemen, en verschrikte ze.
És kibocsátá nyilait és elszéleszté azokat, villámokat szórt és megháborította azokat.
15 En de diepe kolken der wateren werden gezien, en de gronden der wereld werden ontdekt, van Uw schelden, o HEERE! van het geblaas des winds van Uw neus.
És meglátszottak a vizek medrei s megmutatkoztak a világ fundamentomai; a te feddésedtől, Uram, a te orrod leheletének fuvásától.
16 Hij zond van de hoogte, Hij nam mij, Hij trok mij op uit grote wateren.
Lenyúlt a magasból és felvett engem; kivont engem nagy vizekből.
17 Hij verloste mij van mijn sterken vijand, en van mijn haters, omdat zij machtiger waren dan ik.
Megszabadított engem az én erős ellenségemtől, s az én gyűlölőimtől, a kik hatalmasabbak voltak nálamnál.
18 Zij hadden mij bejegend ten dage mijns ongevals; maar de HEERE was mij tot een Steunsel.
Rám jöttek veszedelmem napján; de az Úr volt az én támaszom.
19 En Hij voerde mij uit in de ruimte, Hij rukte mij uit, want Hij had lust aan mij.
És kivitt engem tágas helyre; kiragadt engem, mert kedvét leli bennem.
20 De HEERE vergold mij naar mijn gerechtigheid, Hij gaf mij weder naar de reinigheid mijner handen.
Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem;
21 Want ik heb des HEEREN wegen gehouden, en ben van mijn God niet goddelooslijk afgegaan.
Mert megőriztem az Úrnak útait, és gonoszul nem távoztam el az én Istenemtől.
22 Want al Zijn rechten waren voor mij, en Zijn inzettingen deed ik niet van mij weg.
Mert minden ítélete előttem, és rendeléseit nem hánytam el magamtól.
23 Maar ik was oprecht bij Hem, en ik wachtte mij voor mijn ongerechtigheid.
És tökéletes voltam előtte, őrizkedtem az én vétkemtől.
24 Zo gaf mij de HEERE weder naar mijn gerechtigheid, naar de reinigheid mijner handen, voor Zijn ogen.
És megfizetett nékem az Úr az én igazságom szerint; kezeim tisztasága szerint, a mi szemei előtt van.
25 Bij den goedertierene houdt Gij U goedertieren, bij den oprechten man houdt Gij U oprecht.
Az irgalmashoz irgalmas vagy: a tökéleteshez tökéletes vagy.
26 Bij den reine houdt Gij U rein, maar bij den verkeerde bewijst Gij U een Worstelaar.
A tisztával tiszta vagy; s a visszáshoz visszás vagy.
27 Want Gij verlost het bedrukte volk, maar de hoge ogen vernedert Gij.
Mert te megtartod a nyomorult népet, és a kevély szemeket megalázod;
28 Want Gij doet mijn lamp lichten; de HEERE, mijn God, doet mijn duisternis opklaren.
Mert te gyujtod meg az én szövétnekemet; az Úr az én Istenem megvilágosítja az én sötétségemet.
29 Want met U loop ik door een bende, en met mijn God spring ik over een muur.
Mert általad táboron is átfutok, és az én Istenem által kőfalon is átugrom.
30 Gods weg is volmaakt; de rede des HEEREN is doorlouterd; Hij is een Schild allen, die op Hem betrouwen.
Az Istennek útja tökéletes; az Úrnak beszéde tiszta; paizsuk ő mindazoknak, a kik bíznak benne.
31 Want wie is God, behalve de HEERE? En wie is een Rotssteen, dan alleen onze God?
Mert kicsoda Isten az Úron kivül? És kicsoda kőszikla a mi Istenünkön kivül?
32 Het is God, die mij met kracht omgordt; en Hij heeft mijn weg volkomen gemaakt.
Az Isten, a ki felövez engem erővel, és tökéletessé teszi útamat:
33 Hij maakt mijn voeten gelijk als der hinden, en Hij stelt mij op mijn hoogten.
Olyanná teszi lábamat, mint a szarvasé, és az én magas helyeimre állít engem.
34 Hij leert mijn handen ten strijde, zodat een stalen boog met mijn armen verbroken is.
Ő tanítja kezemet a harczra, karjaim meghajlítják az érczíjat.
35 Ook hebt Gij mij het schild Uws heils gegeven, en Uw rechterhand heeft mij ondersteund, en Uw zachtmoedigheid heeft mij groot gemaakt.
És adtad nékem a te idvességednek paizsát, és a te jobbod megszilárdított engem, és a te jóvoltod felmagasztalt engem.
36 Gij hebt mijn voetstap ruim gemaakt onder mij, en mijn enkelen hebben niet gewankeld.
Kiszélesítetted lépésemet alattam, és nem tántorogtak lábaim.
37 Ik vervolgde mijn vijanden, en trof hen aan; en ik keerde niet weder, totdat ik hen verdaan had.
Üldözöm ellenségeimet és elérem őket, és nem térek vissza, míg meg nem semmisültek.
38 Ik doorstak hen, dat zij niet weder konden opstaan; zij vielen onder mijn voeten.
Összetöröm őket, hogy fel sem kelhetnek; lábaim alá hullanak.
39 Want Gij omgorddet mij met kracht ten strijde; Gij deedt onder mij nederbukken, die tegen mij opstonden.
Mert te öveztél fel engem erővel a harczra, alám görbeszted az ellenem felkelőket.
40 En Gij gaaft mij den nek mijner vijanden, en mijn haters, die vernielde ik.
És megadtad, hogy ellenségeim meghátráltak, és az én gyűlölőimet elpusztíthattam.
41 Zij riepen, maar er was geen verlosser; tot den HEERE, maar Hij antwoordde hun niet.
Kiáltottak, de nem volt szabadító, az Úrhoz és nem felelt nékik.
42 Toen vergruisde ik hen als stof voor den wind; ik ruimde hen weg als slijk der straten.
És apróra törtem őket, a milyen a szél elé való por, és megtapodtam őket mint utcza sarát.
43 Gij hebt mij uitgeholpen van de twisten des volks; Gij hebt mij gesteld tot een hoofd der heidenen; het volk, dat ik niet kende, heeft mij gediend.
Megmentettél engem a nép pártoskodásaitól; nemzetek fejévé tettél engem; oly nép szolgál nékem, a melyet nem ismertem.
44 Zo haast als hun oor van mij hoorde, hebben zij mij gehoorzaamd; vreemden hebben zich mij geveinsdelijk onderworpen.
A mint hall a fülök, engedelmeskednek, és idegenek is hizelegnek nékem.
45 Vreemden zijn vervallen, en hebben gesidderd uit hun sloten.
Az idegenek elepedtek, és reszketve jőnek elő zárt helyeikből.
46 De HEERE leeft, en geloofd zij mijn Rotssteen, en verhoogd zij de God mijns heils!
Él az Úr és áldott az én kősziklám, magasztaltassék hát az én idvességemnek Istene!
47 De God, Die mij volkomen wraak geeft, en de volken onder mij brengt;
Az Isten, a ki bosszút áll értem, és népeket hajlít alám;
48 Die mij uithelpt van mijn vijanden; ja, Gij verhoogt mij boven degenen, die tegen mij opstaan; Gij redt mij van den man des gewelds.
A ki megment engem ellenségeimtől. Még az ellenem felkelők fölött is felmagasztalsz engem, az erőszakos embertől megszabadítasz engem.
49 Daarom zal ik U, o HEERE! loven onder de heidenen; en Uw Naam zal ik psalmzingen;
Azért dicsérlek téged, Uram, a nemzetek között, és éneket zengek a te nevednek.
50 Die de verlossingen Zijns konings groot maakt, en goedertierenheid doet aan Zijn gezalfde, aan David en aan zijn zaad tot in eeuwigheid.
Nagy segítséget ád az ő királyának és irgalmasságot cselekszik az ő felkentjével, Dáviddal és az ő magvával mindörökké.
