< Psalmen 115 >
1 Niet ons, o HEERE! niet ons, maar Uw Naam geef eer, om Uwer goedertierenheid, om Uwer waarheid wil.
Nem nékünk Uram, nem nékünk, hanem a te nevednek adj dicsőséget, a te kegyelmedért és hívségedért!
2 Waarom zouden de heidenen zeggen: Waar is nu hun God?
Miért mondanák a pogányok: Hol van hát az ő Istenök?
3 Onze God is toch in den hemel, Hij doet al wat Hem behaagt.
Pedig a mi Istenünk az égben van, és a mit akar, azt mind megcselekszi.
4 Hunlieder afgoden zijn zilver en goud, het werk van des mensen handen;
Azoknak bálványa ezüst és arany, emberi kezek munkája.
5 Zij hebben een mond, maar spreken niet; zij hebben ogen, maar zien niet;
Szájok van, de nem szólanak; szemeik vannak, de nem látnak;
6 Oren hebben zij, maar horen niet; zij hebben een neus, maar zij rieken niet;
Füleik vannak, de nem hallanak; orruk van, de nem szagolnak;
7 Hun handen hebben zij, maar tasten niet; hun voeten, maar gaan niet; zij geven geen geluid door hun keel.
Kezeik vannak, de nem tapintanak, lábaik vannak, de nem járnak, nem szólanak az ő torkukkal.
8 Dat die hen maken hun gelijk worden, en al wie op hen vertrouwt.
Hasonlók legyenek azokhoz készítőik, és mindazok, a kik bíznak bennök!
9 Israel! vertrouw gij op den HEERE; Hij is hun Hulp en hun Schild.
Izráel! te az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
10 Gij huis van Aaron! vertrouw op den HEERE; Hij is hun Hulp en hun Schild.
Áronnak háza! az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
11 Gijlieden, die den HEERE vreest! vertrouwt op den HEERE; Hij is hun Hulp en hun Schild.
A kik félitek az Urat, az Úrban bízzatok; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
12 De HEERE is onzer gedachtig geweest, Hij zal zegenen; Hij zal het huis van Israel zegenen, Hij zal het huis van Aaron zegenen.
Az Úr megemlékezik mi rólunk és megáld minket; megáldja Izráel házát, megáldja Áronnak házát.
13 Hij zal zegenen, die den HEERE vrezen, de kleinen met de groten.
Megáldja azokat, a kik félik az Urat, a kicsinyeket és a nagyokat.
14 De HEERE zal den zegen over ulieden vermeerderen, over ulieden en over uw kinderen.
Szaporítson titeket az Úr, titeket és a ti fiaitokat.
15 Gijlieden zijt den HEERE gezegend, Die den hemel en de aarde gemaakt heeft.
Áldottai vagytok ti az Úrnak, a ki teremtette a mennyet és a földet.
16 Aangaande den hemel, de hemel is des HEEREN; maar de aarde heeft Hij den mensenkinderen gegeven.
Az egek az Úrnak egei, de a földet az ember fiainak adta.
17 De doden zullen den HEERE niet prijzen, noch die in de stilte nedergedaald zijn.
Nem a meghaltak dicsérik az Urat, sem nem azok, a kik alászállanak a csendességbe.
18 Maar wij zullen den HEERE loven van nu aan tot in der eeuwigheid. Hallelujah!
De mi áldjuk az Urat mostantól fogva mindörökké. Dicsérjétek az Urat!