Spreuken 8
1 Roept de Wijsheid niet, en verheft niet de Verstandigheid Haar stem?
Nemde, szólít a bölcsesség és az értelem hallatja hangját;
2 Op de spits der hoge plaatsen, aan den weg, ter plaatse, waar paden zijn, staat Zij;
magaslatok tetején, az útnál, ösvények közében ott áll,
3 Aan de zijde der poorten, voor aan de stad, aan den ingang der deuren roept Zij overluid:
kapuk oldalán, város elején, ajtók bejáratánál megszólal:
4 Tot u, o mannen! roep Ik, en Mijn stem is tot de mensenkinderen.
Hozzátok szólok, férfiak, s hangommal az ember fiaihoz.
5 Gij slechten! verstaat kloekzinnigheid, en gij zotten! verstaat met het hart.
Értsetek, együgyűek, okosságot, s balgák ti, értelmes szívűek legyetek!
6 Hoort, want ik zal vorstelijke dingen spreken, en de opening Mijner lippen zal enkel billijkheid zijn.
Halljátok, mert jeles dolgokat beszélek s ajkaim megnyílása egyenesség:
7 Want Mijn gehemelte zal de waarheid bedachtelijk uitspreken, en de goddeloosheid is Mijn lippen een gruwel.
mert igazat szól ínyem és ajkaim utálata a gonoszság.
8 Al de redenen Mijns monds zijn in gerechtigheid; er is niets verdraaids, noch verkeerds in.
Igazsággal vannak szájam minden mondásai; nincs közöttük ferde és görbe;
9 Zij zijn alle recht voor dengene, die verstandig is, en rechtmatig voor degenen, die wetenschap vinden.
mindnyájan egyenesek az értelmesnek és helyesek azoknak, kik tudást találnak.
10 Neemt Mijn tucht aan, en niet zilver, en wetenschap, meer dan het uitgelezen uitgegraven goud.
Fogadjátok el oktatásomat és ne az ezüstöt, s a tudást inkább válogatott aranynál.
11 Want wijsheid is beter dan robijnen, en al wat men begeren mag, is met haar niet te vergelijken.
Mert jobb a bölcsesség koráloknál, és semmi drágaság nem ér fel ő vele.
12 Ik, Wijsheid, woon bij de kloekzinnigheid, en vinde de kennis van alle bedachtzaamheid.
Én bölcsesség lakom az okosság mellett és tudást, meggondolást találok.
13 De vreze des HEEREN is, te haten het kwade, de hovaardigheid, en den hoogmoed, en den kwaden weg; Ik haat ook den mond der verkeerdheden.
Istenfélelem: gyűlölni a rosszat; gőgöt és gőgösséget, rossz utat és álnok szájat gyűlölök.
14 Raad en het wezen zijn Mijne; Ik ben het Verstand, Mijne is de Sterkte.
Enyém a tanács és valódi belátás, én vagyok az értelem, enyém az erő.
15 Door Mij regeren de koningen, en de vorsten stellen gerechtigheid.
Általam uralkodnak királyok, és törvényt szabnak fejedelmek igazsággal;
16 Door Mij heersen de heersers, en de prinsen, al de rechters der aarde.
általam vezérelnek vezérek és a nemesek, mind a földnek bírái.
17 Ik heb lief, die Mij liefhebben; en die Mij vroeg zoeken, zullen Mij vinden.
Azokat, kik engem szeretnek, szeretem, s kik engem keresnek, meg fognak találni.
18 Rijkdom en eer is bij Mij, duurachtig goed en gerechtigheid.
Gazdagság és dicsőség nálam van, tartós vagyon és igazság.
19 Mijn vrucht is beter dan uitgegraven goud, en dan dicht goud; en Mijn inkomen dan uitgelezen zilver.
Jobb gyümölcsöm aranynál és színaranynál és jövedelmem a válogatott ezüstnél.
20 Ik doe wandelen op den weg der gerechtigheid, in het midden van de paden des rechts;
Az igazság pályáján járok, a jog ösvényeinek közepette:
21 Opdat Ik Mijn liefhebbers doe beerven dat bestendig is, en Ik zal hun schatkameren vervullen.
hogy azoknak, kik engem szeretnek, valódi vagyont adjak birtokul és megtöltsem kincstáraikat.
22 De HEERE bezat Mij in het beginsel Zijns wegs, voor Zijn werken, van toen aan.
Az Örökkévaló szerzett engem útja kezdetén, cselekedetének elején régtől fogva.
23 Ik ben van eeuwigheid af gezalfd geweest; van den aanvang, van de oudheden der aarde aan.
Őskortól fogva avattattam fel, kezdettől, a föld eleitől fogva.
24 Ik was geboren, als de afgronden nog niet waren, als nog geen fonteinen waren, zwaar van water;
Mikor nem voltak mélységek, létesíttettem, mikor nem voltak források, vízzel terheltek;
25 Aleer de bergen ingevest waren, voor de heuvelen was Ik geboren.
mielőtt a hegyek elsüllyesztettek, a halmoknak előtte létesíttettem;
26 Hij had de aarde nog niet gemaakt, noch de velden, noch de aanvang van de stofjes der wereld.
míg nem alkotott még földet és térségeket, a világ porainak összegét.
27 Toen Hij de hemelen bereidde, was Ik daar; toen Hij een cirkel over het vlakke des afgronds beschreef;
Midőn megszilárdította az eget, ott voltam, midőn megszabta a kört a mélység felszínén;
28 Toen Hij de opperwolken van boven vestigde; toen Hij de fonteinen des afgronds vastmaakte;
midőn megerősítette a fellegeket felülről, midőn erősekké lettek a mélység forrásai;
29 Toen Hij der zee haar perk zette, opdat de wateren Zijn bevel niet zouden overtreden; toen Hij de grondvesten der aarde stelde;
midőn a tengernek megadta a törvényét, s hogy a vizek meg ne szegjék parancsát, midőn megszabta a földnek alapjait.
30 Toen was Ik een voedsterling bij Hem, en Ik was dagelijks Zijn vermakingen, te aller tijd voor Zijn aangezicht spelende;
Voltam nála növendékül, voltam gyönyörűségül napról napra, játszadozva előtte minden időben,
31 Spelende in de wereld Zijns aardrijks, en Mijn vermakingen zijn met de mensenkinderen.
játszadozva földje világában, a gyönyörűségem telik az ember fiaival.
32 Nu dan, kinderen! hoort naar Mij; want welgelukzalig zijn zij, die Mijn wegen bewaren.
Most tehát, fiúk, hallgassatok reám; hisz boldogok, kik útjaimat őrzik.
33 Hoort de tucht, en wordt wijs, en verwerpt die niet.
Halljátok az oktatást, hogy bölcsekké legyetek, és el ne vessétek.
34 Welgelukzalig is de mens, die naar Mij hoort, dagelijks wakende aan Mijn poorten, waarnemende de posten Mijner deuren.
Boldog az az ember, ki rám hallgat, őrködvén ajtóimon napról napra, megőrizvén kapuim ajtófélfáit.
35 Want die Mij vindt, vindt het leven, en trekt een welgevallen van den HEERE.
Mert a ki engem talált, életet talált és kegyet nyert az Örökkévalótól;
36 Maar die tegen Mij zondigt, doet zijn ziel geweld aan; allen, die Mij haten, hebben den dood lief.
de a ki engem elvet, önmagát bántalmazza, mind kik engem gyűlölnek, a halált szeretik.
