Spreuken 2
1 Mijn zoon! zo gij mijn redenen aanneemt, en mijn geboden bij u weglegt;
Fiam! ha beveszed az én beszédimet, és az én parancsolatimat elrejted magadnál,
2 Om uw oren naar wijsheid te doen opmerken; zo gij uw hart tot verstandigheid neigt;
Ha figyelmeztetvén a bölcsességre a te füleidet, hajtod a te elmédet az értelemre,
3 Ja, zo gij tot het verstand roept, uw stem verheft tot de verstandigheid;
Igen, ha a bölcseségért kiáltasz, és az értelemért a te szódat felemeled,
4 Zo gij haar zoekt als zilver, en naspeurt als verborgen schatten;
Ha keresed azt, mint az ezüstöt, és mint a kincseket kutatod azt:
5 Dan zult gij de vreze des HEEREN verstaan, en zult de kennis van God vinden.
Akkor megérted az Úrnak félelmét, és az Istennek ismeretére jutsz.
6 Want de HEERE geeft wijsheid; uit Zijn mond komt kennis en verstand.
Mert az Úr ád bölcseséget, az ő szájából tudomány és értelem származik.
7 Hij legt weg voor de oprechten een bestendig wezen; Hij is een Schild dengenen, die oprechtelijk wandelen;
Az igazaknak valóságos jót rejteget, paizst a tökéletesen járóknak,
8 Opdat zij de paden des rechts houden; en Hij zal den weg Zijner gunstgenoten bewaren.
Hogy megőrizze az igazságnak útait, és kegyeseinek útját megtartja.
9 Dan zult gij verstaan gerechtigheid, en recht, en billijkheden, en alle goed pad.
Akkor megérted az igazságot, és törvényt és becsületességet, és minden jó útat.
10 Als de wijsheid in uw hart zal gekomen zijn, en de wetenschap voor uw ziel zal liefelijk zijn;
Mert bölcseség megy a te elmédbe, és a tudomány a te lelkedben gyönyörűséges lesz.
11 Zo zal de bedachtzaamheid over u de wacht houden, de verstandigheid zal u behoeden;
Meggondolás őrködik feletted, értelem őriz téged,
12 Om u te redden van den kwaden weg, van den man, die verkeerdheden spreekt;
Hogy megszabadítson téged a gonosznak útától, és a gonoszságszóló férfiútól;
13 Van degenen, die de paden der oprechtheid verlaten, om te gaan in de wegen der duisternis;
A kik elhagyják az igazságnak útát, hogy járjanak a setétségnek útain.
14 Die blijde zijn in het kwaad doen, zich verheugen in de verkeerdheden des kwaden;
A kik örülnek gonoszt cselekedvén, vígadnak a gonosz álnokságokon.
15 Welker paden verkeerd zijn, en afwijkende in hun sporen;
A kiknek ösvényeik görbék, és a kik az ő útaikban gonoszok.
16 Om u te redden van de vreemde vrouw, van de onbekende, die met haar redenen vleit;
Hogy megszabadítson téged a nem hozzád tartozó asszonytól, az idegentől, a ki az ő beszédével hizelkedik,
17 Die den leidsman harer jonkheid verlaat, en het verbond haars Gods vergeet;
A ki elhagyja az ő ifjúságának férjét, és az ő Istenének szövetségéről elfelejtkezik;
18 Want haar huis helt naar den dood, en haar paden naar de overledenen.
Mert a halálra hanyatlik az ő háza, és az ő ösvényei az élet nélkül valókhoz.
19 Allen die tot haar ingaan, zullen niet wederkomen, en zullen de paden des levens niet aantreffen;
Valakik mennek ahhoz, nem térnek meg, sem meg nem nyerhetik az életnek útait.
20 Opdat gij wandelt op den weg der goeden, en houdt de paden der rechtvaardigen.
Hogy járj a jóknak útjokon, és az igazaknak ösvényeit kövessed.
21 Want de vromen zullen de aarde bewonen, en de oprechten zullen daarin overblijven;
Mert az igazak lakják a földet, és a tökéletesek maradnak meg rajta.
22 Maar de goddelozen zullen van de aarde uitgeroeid worden, en de trouwelozen zullen er van uitgerukt worden.
A gonoszok pedig a földről kivágattatnak, és a hitetlenül cselekedők kiszaggattatnak abból.
