Romeinen 11
1 Ik vraag dus: Heeft God dan zijn volk soms verstoten? Verre vandaar! Want ook ikzelf ben een Israëliet, uit het geslacht van Abraham, uit de stam van Benjamin.
Kérdem tehát: Elvetette Isten az ő népét? Semmiképpen! Hiszen én is izraelita vagyok, Ábrahám utódai közül és Benjámin törzséből való.
2 Neen, God heeft zijn volk niet verstoten, dat Hij uitverkoren had. Of weet gij niet, wat de schrift door Elias zegt, toen deze zich bij God over Israël beklaagde:
Nem vetette el Isten az ő népét, amelyet kiválasztott. Vagy nem tudjátok, mit mond az Írás Illésről, amikor vádat emel Istennél Izrael ellen:
3 "Heer, uw profeten hebben ze gedood, uw altaren omver geworpen; ik alleen ben overgebleven, en ze staan me naar het leven."
„Uram a te prófétáidat megölték, és a te oltáraidat lerombolták, és csak én maradtam egyedül, és nekem is életemre törnek.“
4 Welnu, wat antwoordt hem de godsspraak: "Zeven duizend mannen heb Ik Mij voorbehouden, die de knie niet voor Baäl hebben gebogen."
De mit mond neki az isteni felelet? „Meghagytam magamnak hétezer embert, akik nem hajtottak térdet a Baálnak.“
5 Zo is er dan ook in deze tijd een overschot gebleven door de uitverkiezing der genade.
Így tehát most is van maradék a kegyelemből való kiválasztás szerint.
6 Maar is het door de genade, dan is het niet om de werken; anders zou de genade geen genade meer zijn.
Ha pedig kegyelemből, akkor nem cselekedetekből. Különben a kegyelem nem volna kegyelem. Ha pedig cselekedetekből, akkor nem kegyelemből. Különben a cselekedet nem volna cselekedet.
7 Wat volgt daaruit? Wat Israël blijft zoeken, heeft het niet verkregen. Maar de uitverkorenen onder hen hebben het wèl verkregen; de overigen echter werden verhard.
Mi tehát a helyzet? Amire Izrael törekedett, azt nem nyerte el. A választottak ellenben elnyerték, a többiek pedig megkeményíttettek.
8 Zó staat er geschreven: "God gaf hun een geest van loomheid; ogen om niet te zien en oren om niet te horen, tot op de huidige dag."
Amint meg van írva: „Isten a kábultság lelkét adta nekik: szemeket, hogy ne lássanak, füleket, hogy ne halljanak, mind e mai napig.“
9 En David zegt: "Hun tafel zij hun een valstrik en net, Een struikelblok en een straf.
Dávid is ezt mondja: „Legyen az ő asztaluk számukra csapdává, hálóvá, megbotlássá és megtorlássá.
10 Mogen hun ogen worden verduisterd, zodat ze niet zien; En krom hun de rug voor altijd."
Sötétüljön el szemük, hogy ne lássanak, és hátukat mindenkorra görbítsd meg.“
11 Ik vraag dan: Zijn ze gestruikeld, om te blijven liggen? Zeer zeker niet! Maar dank zij hun val, is de redding aan de heidenen ten deel gevallen, om hèn naijverig te maken.
Kérdem tehát: Azért botlottak meg, hogy elessenek? Semmiképpen! Hanem az ő elesésük miatt lett a pogányoké az üdvösség, hogy féltékennyé tegye Izraelt.
12 Welnu, wanneer hun val een schat werd voor de wereld, en hun getalverlies een schat voor de heidenen, -hoeveel te meer zal hun voltalligheid het dan zijn!
Ha pedig elesésük a világ gazdagsága lett, és az ő vereségük a pogányok gazdagsága, mennyivel inkább az lesz, ha teljes számban megtérnek.
13 En nu heidenen, spreek ik tot u! Ofschoon ik apostel der heidenen ben, houd ik mijn ambt hoog,
Mert nektek mondom, pogányoknak: mivel én a pogányoknak apostola vagyok, szolgálatomat azzal dicsőítem,
14 juist om mijn rasgenoten tot naijver te prikkelen en sommigen van hen te behouden.
ha féltékennyé teszem az én atyámfiait, és így megtarthatnék közülük némelyeket.
15 Want zo hun verwerping de verzoening der wereld geweest is, wat zal dan hun weder-opneming anders zijn, dan een opstanding uit de doden?
Mert ha az ő elvettetésük a világ békességét szolgálta, mi mást jelenthetne befogadásuk, ha nem életet a halálból?
16 Zijn immers de eerstelingen heilig, dan ook het deeg; en is de wortel heilig, dan ook de takken.
Ha pedig a tészta zsengéje szent, akkor a kenyér is az, és ha a gyökér szent, akkor az ágak is azok.
17 Welnu, wanneer enige van die takken zijn weggekapt, en gij, wilde olijf, in hun plaats zijt geënt en uw deel hebt gekregen van de wortel en het sap van de olijfboom,
Ha pedig egyes ágak kitörettek, te pedig vadolajfa létedre beoltattál azok közé, és részese lettél az olajfa gyökerének és nedvének,
18 gaat dan niet pochen tegen de takken. En zo ge gaat pochen; niet gij draagt de wortel, maar de wortel draagt u!
ne kevélykedj az ágakkal szemben. Ha pedig kevélykedsz, tudd meg: nem te hordozod a gyökeret, hanem a gyökér téged.
19 Misschien zult ge zeggen: de takken zijn weggekapt, opdat ik zou worden geënt.
Azt mondod erre: Azért törettek ki az ágak, hogy én oltattassam be.
20 Heel goed; maar de takken zijn weggekapt om hun ongeloof, en gij zit vast door het geloof. -Koester geen hoge dunk van uzelf, maar vrees;
Úgy van: hitetlenségük miatt törettek ki, te pedig hit által állsz. Fel ne fuvalkodjál, hanem félj.
21 wanneer God de echte takken niet heeft ontzien, dan zal Hij ook ú niet ontzien.
Mert ha Isten a természetes ágaknak nem kedvezett, majd neked sem fog kedvezni.
22 Overweegt dus de goedheid, maar ook de strengheid van God: Gods strengheid over hen, die zijn weggevallen, doch zijn goedheid voor u, zo ge door zijn goedheid volhardt; anders zult ook gij worden weggekapt.
Lásd meg tehát Isten jóságát és keménységét: keménységét azok iránt, akik elestek, irántad pedig jóságát, ha ugyan megmaradsz jóságában, mert különben te is kivágatol.
23 Maar ook die anderen zullen weer worden geënt, wanneer ze niet volharden in hun ongeloof; want God is bij machte, om ze opnieuw te enten.
Viszont azok, ha nem maradnak meg hitetlenségükben, beoltatnak, mert Isten ismét beolthatja őket.
24 Waarachtig, wanneer gijzelf van een wilde olijf zijt gekapt waartoe ge van nature behoort, en tegen de natuur in, op de tamme olijf zijt geënt; hoeveel gemakkelijker zullen zij op hun eigen olijf worden geënt, waartoe ze van nature behoren!
Mert ha te a természetes vadolajfából kivágattál, és a természet rendje ellenére beoltattál a szelíd olajfába, mennyivel inkább beoltatnak azok saját olajfájukba!
25 Welnu broeders, om u te behoeden voor zelfoverschatting, wil ik u niet onkundig laten van dit geheim: een deel van Israël is verhard, totdat de massa der heidenen is binnengegaan;
Nem akarom, hogy ne tudjátok, atyámfiai, azt a titkot, – bölcsnek tartva magatokat –, hogy a megkeményedés Izraelre nézve csak rész szerint való, amíg a pogányok teljes számban be nem jutnak,
26 en dan zal heel Israël worden gered; zoals er geschreven staat: "De Verlosser zal komen uit Sion, De goddeloosheid verwijderen van Jakob:
és így üdvözülni fog az egész Izrael, ahogy meg van írva: „Eljön Sionból a Szabadító, és eltörli Jákób gonoszságát,
27 En dit zal mijn Verbond met hen zijn, Wanneer Ik hun zonden zal hebben vergeven."
és én ezt a szövetségemet adom nekik, amikor eltörlöm bűneiket.“
28 Zeker, met betrekking tot het Evangelie zijn ze vijanden om uwentwil; maar met betrekking tot de uitverkiezing zijn ze de welbeminden om wille der Vaders;
Az evangéliumra nézve ugyan ellenségek – tiértetek, de a kiválasztásra nézve szeretettek az ősatyákért.
29 want nooit heeft God berouw over genadegaven en roeping.
Mert visszavonhatatlanok Isten ajándékai és az ő elhívása.
30 Zoals gij eertijds ongehoorzaam aan God zijt geweest, maar thans door hùn ongehoorzaamheid barmhartigheid hebt gevonden,
Mert ahogyan ti egykor nem engedelmeskedtetek Istennek, most pedig irgalmasságot nyertetek az ő engedetlenségük révén,
31 zó zijn ook zij nu nog wel ongehoorzaam om de u betoonde ontferming, opdat eenmaal ook zij op hun beurt barmhartigheid mogen verkrijgen.
úgy ők is most engedetlenek, hogy a nektek jutott irgalom révén ők is irgalmasságot nyerjenek.
32 Want God heeft allen onder ongehoorzaamheid gevangen gehouden, om aan allen zijn barmhartigheid te tonen. (eleēsē g1653)
Mert Isten mindenkit engedetlenségbe zárt, hogy mindenkin megkönyörüljön. (eleēsē g1653)
33 O afgrond van rijkdom en wijsheid en kennis van God! Hoe ondoorgrondelijk zijn toch zijn raadsbesluiten, hoe onnaspeurlijk zijn wegen!
Ó, Isten gazdagságának, bölcsességének és tudásának mélysége! Milyen kikutathatatlanok az ő ítéletei és kinyomozhatatlanok az ő útjai!
34 "Wie toch kent ‘s Heren gedachte, Of wie is zijn raadsman geweest?
Ugyan „ki ismerte meg az Úr gondolatait? Vagy ki volt neki tanácsadója?
35 Of wie heeft Hem het eerst iets gegeven, Zodat hij terugontvangen moet?"
Vagy ki adott előbb neki, hogy vissza kellene fizetnie?“
