Psalmen 83
1 Een lied; een psalm van Asaf. O God, houd U niet stil, Niet rustig en werkeloos, o God!
Ének, zsoltár Ászáftól. Isten, ne legyen nyugtod, ne hallgass s ne légy csendes, Isten!
2 Want zie, uw vijanden razen, En uw haters steken hun hoofden omhoog.
Mert íme ellenségeid zúgnak és gyűlölőid fölemelték fejüket.
3 Ze smeden listige plannen tegen uw volk, En spannen tegen uw beschermelingen samen:
Néped ellen ravaszul tanakodnak és tanácskoznak oltalmazottjaid ellen.
4 "Komt, laat ons ze uitroeien uit de rij van de volken, Zodat men zelfs Israëls naam niet meer noemt!"
Azt mondták: jertek, semmisítsük meg őket a nemzetek sorából, hogy többé ne említtessék Izraél neve!
5 Ja, eensgezind hebben ze samengezworen, En een verbond gesloten tegen U:
Mert egy szívvel tanácskoztak egyaránt, ellened szövetséget kötnek:
6 De tenten van Edom en van de Jisjmaëlieten, Van Moab en de zonen van Hagar.
Edóm sátrai, meg az ismaeliták, Móáb és a hágáriak,
7 En Gebal, Ammon en Amalek, Filistea met de bewoners van Tyrus,
Gebál és Ammón és Amálék, Peléset Czórnak lakóival együtt.
8 Zelfs Assjoer sluit zich bij hen aan, En leent zijn arm aan de zonen van Lot.
Assúr is csatlakozott hozzájuk, karjukká lettek Lót fiainak. Széla.
9 Doe met hen als met Midjan, Als met Sisera en Jabin bij de beek Kisjon,
Tégy velük mint Midjánnal, mint Szíszerával, mint Jábinnal Kisón patakjánál!
10 Die bij En-Dor werden vernietigd, En tot mest voor het veld zijn gemaakt.
Megsemmisültek Endórban, trágyájává lettek a földnek.
11 Zet het hun vorsten betaald als Oreb en Zeëb, Als Zébach en Salmoenna,
Tedd őket, nemeseiket, olyanokká mint Órébet és Zeébet, és mint Zébachot és Czalmunnát mind a fejedelmeiket.
12 Met al hun groten, die zeggen: Laat ons het land van God gaan bezetten!
Akik azt mondták: foglaljuk el magunknak Isten hajlékait!
13 Maak ze aan dwarrelende blaren gelijk, o mijn God, En aan kaf voor de wind!
Istenem, tedd őket olyanokká mint a porforgatagot, mint a tarlót a szél előtt!
14 En zoals het vuur de bossen verteert, De vlammen de bergen verzengen:
Mint tűz, mely erdőt éget, és mint a láng, mely föllobbant hegyeket.
15 Zo moogt Gij hen met uw stormwind vervolgen, In verwarring brengen door uw orkaan!
Úgy üldözd őket viharoddal, és szélvészeddel rémítsd el.
16 Bedek met smaad hun gelaat, Opdat ze uw Naam mogen eren, o Jahweh;
Töltsd el arczukat szégyennel, hogy keressék nevedet, oh Örökkévaló!
17 Laat ze beschaamd staan en verbijsterd voor eeuwig, En in schande vergaan!
szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, piruljanak és vesszenek el!
18 Dan zullen zij weten, dat "Jahweh" uw Naam is; Dat Gij de Allerhoogste zijt op heel de aarde, Gij alleen!
S tudják meg, hogy te, meg neved, oh Örökkévaló egyedül vagy, a legfelső az egész föld fölött.
