Psalmen 3
1 Een psalm van David, bij zijn vlucht voor zijn zoon Absalom. Jahweh, hoe talrijk zijn mijn belagers, Hoe talrijk, die tegen mij opstaan;
Zsoltár Dávidtól, midőn elmenekült fia Absalóm elől. Örökkévaló, mily sokan vannak szorongatóim, sokan támadnak ellenem!
2 Hoe velen, die van mij zeggen: Voor hem geen heil bij zijn God!
Sokan mondják lelkemről: Nincs segítség számára Istenben. Széla.
3 Toch zijt Gij, Jahweh, het schild dat mij dekt, Mijn glorie en trots!
De te, Örökkévaló, paizs vagy körülöttem, dicsőségem és fejem fölemelője.
4 Ik behoef maar tot Jahweh te roepen, Dan verhoort Hij mij van zijn heilige berg.
Hangommal az Örökkévalóhoz kiáltottam föl, és ő meghallgatott engem szent hegyéről. Széla.
5 Ik leg mij neer, slaap rustig in, Ontwaak, want Jahweh beschut mij.
Én lefeküdtem és aludtam, fölébredtem, mert az Örökkévaló támogat engem.
6 Zo vrees ik de duizenden niet, Die van alle kant mij omringen.
Nem félek a népnek tízezreitöl, kik köröskörül nekem szegültek.
7 Sta op dan, Jahweh; Red mij, mijn God! Want Gij slaat al mijn vijanden in het gezicht, Stoot de bozen hun tanden stuk.
Kelj föl, Örökkévaló, segíts meg engem, Istenem! Mert állkapcson ütötted mind az ellenségeimet, a gonoszok fogait széttörted.
8 Bij U, Jahweh, is redding; Op uw volk rust uw zegen.
Az Örökkévalóé a segítség, népedre az áldásod! Széla.
