< Psalmen 107 >
1 Brengt Jahweh dank, want Hij is goed, En zijn genade duurt eeuwig!
Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert jóságos, mert örökké tart a kegyelme!
2 Zo moeten getuigen, die door Jahweh verlost zijn, En door Hem uit de nood zijn gered;
Ezt mondják az Örökkévaló megváltottjai, akiket megváltott szorongatónak kezéből,
3 Die Hij van alle kant hierheen heeft gebracht, Van oost en west, van noord en zuid.
és országokból gyűjtötte őket össze: keletről és nyugatról, északról és a tenger felől.
4 Sommigen doolden in woestijn en wildernis rond, Zonder de weg naar hun woonplaats te vinden;
Tévelyegtek a pusztában, sivatag úton, lakó várost nem találtak;
5 Ze leden honger en dorst, En hun leven verkwijnde.
éhesek, szomjasak is, lelkük ellankad ő bennök.
6 Maar ze riepen Jahweh aan in hun nood, En Hij verloste hen van hun angsten:
És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, szorongásaikból megmentette őket,
7 Hij bracht ze weer op de veilige weg, Zodat ze hun woonplaats bereikten.
járatta őket egyenes úton, hogy lakó városba menjenek.
8 Laat ze Jahweh voor zijn goedheid dan danken, En voor zijn wonderen voor de kinderen der mensen:
Adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelemért, és csodatotteiért az emberfiaival;
9 Want den dorstige heeft Hij gelaafd, Den hongerige heeft Hij verzadigd!
mert jóllakatta az elepedt lelket, s az éhes lelket megtöltötte jóval!
10 Anderen zaten in duister en donker, In ellende en boeien gekluisterd;
Kik sötétségben és homályban ülnek, nyomorúságnak s vasnak foglyai,
11 Want ze hadden zich tegen Gods geboden verzet, En de vermaning van den Allerhoogste veracht;
mert engedetlenkedtek Isten szavai iránt és a Legfelsőnek tanácsát megvetették;
12 Zo was door rampspoed de moed hun ontzonken, En reddeloos stortten ze neer.
hát megalázta szenvedésben szivöket, megbotlottak s nincs, ki segítsen.
13 Maar ze riepen Jahweh aan in hun nood, En Hij verloste hen van hun angsten:
És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, szorongásaikból megsegíti őket,
14 Hij haalde ze uit het duister en donker, En verbrak hun boeien.
kivezeti őket sötétségből és homályból, és kötelékeiket szétszakítja.
15 Laat ze Jahweh voor zijn goedheid dan danken, En voor zijn wonderen voor de kinderen der mensen:
Adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelméért és csodatetteiért az emberfiaival;
16 Want metalen poorten heeft Hij verbrijzeld, Ijzeren grendels in stukken geslagen!
mert összetört érczajtókat és vasreteszeket szétvágott.
17 Anderen werden ziek door hun zondige wandel, Hadden smarten te lijden om hun schuld;
Akik oktalanok bűntettük útja miatt és bűneik miatt sanyarognak,
18 Alle voedsel begon hun te walgen, En ze stonden al dicht bij de poorten des doods.
minden eledelt utál a lelkük s eljutottak a halál kapuihoz.
19 Maar ze riepen Jahweh aan in hun nood, En Hij verloste hen van hun angsten.
És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, szorongásaikból megsegíti őket,
20 Hij sprak: en ze werden genezen, En Hij ontrukte hen weer aan het graf.
igéjét küldi és meggyógyítja őket s kiszabadítja vermeikből;
21 Laat ze Jahweh voor zijn goedheid dan danken, En voor zijn wonderen voor de kinderen der mensen:
adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelméért és csodatotteiért az emberfiaival,
22 Laat ze dankoffers brengen, En jubelend zijn werken vermelden!
s áldozzanak hálaáldozatokat, s beszéljék el tetteit ujjongással!
23 Anderen staken op schepen in zee, Om handel te drijven op de onmetelijke wateren.
Kik tengerre szállanak hajókon, munkát végeznek nagy vizeken,
24 Ook zij hebben Jahweh’s werken aanschouwd, In de kolken zijn wonderen.
ők látták az Örökkévaló tetteit és csodatetteit a mélységben:
25 Hij sprak: en er stak een stormwind op, Die zwiepte de golven omhoog;
szólt s támasztott szélvihart s az fölemelte hullámait,
26 Ze vlogen op naar de hemel, ploften neer in de diepten, En vergingen van angst;
fölszállnak égbe, lesülyednek mélységekbe, lelkük elcsüggedt a bajban,
27 Ze rolden en tuimelden, als waren ze dronken, En al hun zeemanschap was tevergeefs.
forognak és inognak mint a részeg, és minden bölcseségök elenyészik.
28 Maar ze riepen Jahweh aan in hun nood, En Hij verloste hen van hun angsten:
És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, és szorongásaikból kivezeti őket;
29 Hij bedaarde de storm tot een bries, En de golven legden zich neer;
megállítja a vihart csendességgé s lecsillapodtak hullámaik;
30 Wat waren ze blij, toen het kalm was geworden, En Hij hen naar de verbeide haven geleidde!
s örültek, hogy elhallgattak, s elvezette őket kívánságuk révébe.
31 Laat ze Jahweh voor zijn goedheid dan danken, En voor zijn wonderen voor de kinderen der mensen:
Adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelméért és csodatetteiért az emberfiaival,
32 Hem in de volksgemeente roemen, Hem in de raad der oudsten prijzen!
s magasztalják őt népnek gyülekezetében s vének ülésében dicsérjék őt!
33 Rivieren maakt Hij tot steppe, Waterbronnen tot dorstige grond;
Folyamokat tett pusztává s víznek eredőit tikkadtsággá,
34 Vruchtbaar land tot zilte bodem, Om de boosheid van zijn bewoners.
termékeny országot sós földdé a benne lakók rosszasága miatt;
35 Maar van de steppe maakt Hij een vijver, Waterbronnen van het dorre land;
pusztát tett vizes tóvá és sivatag földet víznek eredőivé,
36 Daar zet Hij de hongerigen neer, Om er zich een woonplaats te stichten.
és letelepített ott éhezőket s lakó várost alapítottak.
37 Ze bezaaien hun akkers, beplanten hun gaarden, En oogsten hun vruchten.
Bevetettek mezőket és ültettek szőlőket, és gyümölcsöt, termést szerzettek.
38 Hij zegent hen: ze worden zeer talrijk, En Hij vermeerdert hun vee.
Megáldotta őket, s megsokasodtak nagyon és barmukat nem kevésbítette.
39 En nemen ze af in getal, en gaan ze ten onder Door verdrukking, ellende en jammer:
De megkevesbedtek és meggörnyedtek bajnak és bánatnak nyomásától.
40 Dan geeft Hij de tyrannen prijs aan de schande, En laat ze door de wildernis dolen.
Csúfot önt nemesekre s eltévelyítette őket úttalan pusztaságban;
41 Maar den arme heft Hij uit de ellende weer op, En maakt zijn geslacht weer talrijk als kudden:
de felmagasította a szükölködőt a nyomorúságból s olyanná tette a családokat, mint a juhok.
42 De vromen zien het, en juichen; Maar wat boos is, zwijgt stil.
Látják az egyenesek és örülnek, s minden jogtalanság elzárja száját.
43 Wie wijs is, neemt het ter harte, En beseft de goedheid van Jahweh!
Ki oly bölcs, hogy megőrizze ezeket, hogy ügyeljenek az Örökkévaló kegyelmeire.