Spreuken 24
1 Wees niet afgunstig op booswichten, Verlang niet naar hun gezelschap;
Ne irígykedjél a gonosztevőkre, se ne kivánj azokkal lenni.
2 Want wat zij willen is geweld, Wat zij bespreken, is onheil.
Mert pusztítást gondol az ő szívök, és bajt szólnak az ő ajkaik.
3 Door wijsheid wordt een huis gebouwd, Door inzicht houdt het stand;
Bölcseség által építtetik a ház, és értelemmel erősíttetik meg.
4 Door kunde worden de kamers vol Van allerlei kostbaar en prettig bezit.
És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörűséges marhával.
5 Een wijze is meer waard dan een sterke, Een man van ervaring meer dan een krachtmens;
A bölcs férfiú erős, és a tudós ember nagy erejű.
6 Want alleen met overleg wordt een oorlog gevoerd, De zege bevochten door rijp beraad.
Mert az eszes tanácsokkal viselhetsz hadat hasznodra; és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van.
7 Voor een dwaas is de wijsheid te hoog; Daarom doet hij in de poort zijn mond niet open.
Magas a bolondnak a bölcseség; a kapuban nem nyitja meg az ő száját.
8 Wie op kwaad zint, Wordt een gluiperd genoemd.
A ki azon gondolkodik, hogy gonoszt cselekedjék, azt cselszövőnek hívják.
9 De gedachten van een dwaas zijn zondig, Een spotter is voor de mensen een gruwel.
A balgatag dolognak gondolása bűn; és a rágalmazó az ember előtt útálatos.
10 Gedraagt ge u slap, als het u goed gaat, Dan schieten in moeilijke tijden uw krachten te kort.
Ha lágyan viselted magadat a nyomorúságnak idején: szűk a te erőd.
11 Red hen, die ter dood worden gebracht; Bevrijd hen, die naar de plaats van terechtstelling wankelen.
Szabadítsd meg azokat, a kik a halálra vitetnek, és a kik a megöletésre tántorognak, tartóztasd meg!
12 Al zegt ge: "Och, we wisten het niet," Zou Hij, die de harten peilt, het niet merken, Hij, die uw leven beschermt, het niet weten, En den mens niet naar zijn werken vergelden?
Ha azt mondanád: ímé, nem tudtuk ezt; nemde, a ki vizsgálja az elméket, ő érti, és a ki őrzi a te lelkedet, ő tudja? és kinek-kinek az ő cselekedetei szerint fizet.
13 Mijn zoon, eet honing, want die smaakt goed; Honingzeem is zoet voor het gehemelte:
Egyél, fiam, mézet, mert jó; és a színméz édes a te ínyednek.
14 Zo is ook de kennis goed voor uw hart, En de wijsheid voor uw ziel. Vindt ge haar, dan is er toekomst, En wordt uw verwachting niet beschaamd.
Ilyennek ismerd a bölcseséget a te lelkedre nézve: ha azt megtalálod, akkor lesz jó véged, és a te reménységed el nem vész!
15 Booswicht, loer niet op de woning van den rechtvaardige, Beproef niet, zijn verblijf te vernielen;
Ne leselkedjél, oh te istentelen, az igaznak háza ellen, ne pusztítsd el az ő ágyasházát!
16 Want al valt de rechtvaardige zevenmaal, hij staat weer op, Maar de bozen blijven liggen in het kwaad.
Mert ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél azért; az istentelenek pedig csak egy nyavalyával is elvesznek.
17 Als uw vijand valt, moet ge u niet verheugen, Als hij struikelt, u niet verblijden;
Mikor elesik a te ellenséged: ne örülj; és mikor megütközik: ne vígadjon a te szíved,
18 Want als Jahweh het ziet, mishaagt het Hem, En wendt Hij zijn gramschap van hem op u af.
Hogy az Úr meg ne lássa és gonosz ne legyen szemeiben, és el ne fordítsa arról az ő haragját te reád.
19 Erger u niet over hen, die kwaad doen, Wees niet jaloers op booswichten;
Ne gerjedj haragra a gonosztevők ellen, ne irígykedjél az istentelenekre;
20 Want voor den booswicht is er geen toekomst, De lamp der bozen gaat uit.
Mert a gonosznak nem lesz jó vége, az istentelenek szövétneke kialszik.
21 Mijn zoon, vrees Jahweh en den koning, Houd u niet met nieuwlichters op;
Féld az Urat, fiam, és a királyt; a pártütők közé ne elegyedjél.
22 Want plotseling daagt hun ongeluk, Wie weet, wat hun einde zal zijn?
Mert hirtelenséggel feltámad az ő nyomorúságok, és e két rendbeliek büntetését ki tudja?
23 Ook de volgende spreuken zijn van wijzen. Partijdigheid in een rechtszaak is nooit goed
Ezek is a bölcsek szavai. Személyt válogatni az ítéletben nem jó.
24 Wie tot een schuldige zegt: ge hebt gelijk, De volkeren zullen hem verwensen, De naties hem vloeken.
A ki azt mondja az istentelennek: igaz vagy, ezt megátkozzák a népek, megútálják a nemzetek.
25 Maar die hem bestraffen, gaat het goed, Op hen rust zegen en voorspoed;
A kik pedig megfeddik a bűnöst, azoknak gyönyörűségökre lesz, és jó áldás száll reájok!
26 Een kus op de lippen krijgt hij, Die een rechtvaardige uitspraak doet.
Ajkakat csókolgat az, a ki igaz beszédeket felel.
27 Stel orde op uw werk buitenshuis, Maak, dat het klaar is op uw akker; Neem dan eerst een vrouw En bouw u een huis.
Szerezd el kivül a te dolgodat, és készíts elő a te meződben; annakutána építsd a házadat.
28 Leg geen valse getuigenis af tegen uw naaste, Waarom zouden uw lippen bedriegen?
Ne légy bizonyság ok nélkül a te felebarátod ellen; avagy ámítanál-é valakit a te ajkaiddal?
29 Zeg niet: "Zoals hij mij heeft gedaan, zal ik hem doen; Ik zet den man zijn daden betaald."
Ne mondd ezt: a miképen cselekedett én velem, úgy cselekszem ő vele; megfizetek az embernek az ő cselekedete szerint.
30 Ik kwam eens langs de akker van een luiaard, Langs de wijngaard van een dwaas;
A rest embernek mezejénél elmenék, és az esztelennek szőleje mellett.
31 En zie: hij was geheel met onkruid begroeid, De grond met distels bedekt, En de stenen muur lag in puin.
És ímé, mindenütt felverte a tövis, és színét elfedte a gyom; és kőgyepüje elromlott vala.
32 Toen ik dat zag, nam ik het ter harte; Toen ik dat merkte, heb ik er deze les uit getrokken:
Melyet én látván gondolkodám, és nézvén, ezt a tanulságot vevém abból:
33 Nog even slapen, nog even soezen, Nog even in bed de handen over elkaar;
Egy kis álom, egy kis szunynyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra,
34 Dan overvalt u de armoe als een zwerver, Het gebrek als een rover.
És így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szükséged, mint a paizsos férfiú.
