< Hosea 5 >
1 Luistert nu, priesters; Huis van Israël, let op; Huis des konings, hoort toe: Want u geldt het vonnis! Want gij zijt een strik voor Mispa geworden, Een net over de Tabor gespannen,
Halljátok ezt, ti papok, figyeljetek, Izraél háza s a királynak háza, figyelmezzetek, mert nektek szól az ítélet; mert tőr voltatok Miczpának és kiterített háló a Táboron.
2 Een diepe groeve voor Sjittim: Maar Ik zal u allen een gesel zijn!
Mélységesen romlottak meg az elpártolók; de én fenyítés vagyok mindnyájuknak.
3 Efraïm ligt voor Mij open, En Israël kan zich voor Mij niet verbergen: Gij, Efraïm, hebt ontucht bedreven, En Israël heeft zich bezoedeld.
Ismerem én Efraimot, és Izraél nincs elrejtve előlem; bizony most paráználkodtál, Efraim, tisztátalanná vált Izraél!
4 Hun daden zijn er niet op gericht, Om zich tot hun God te bekeren; Want een geest van ontucht heerst in hun midden, En Jahweh kennen ze niet!
Nem engedik cselekedeteik megtérni Istenükhöz, mert a paráznaság szelleme bennük van és az Örökkévalót nem ismerik.
5 De onbeschaamdheid Ligt Israël op het gelaat; Efraïm komt door zijn eigen misdaad ten val, Ook Juda struikelt met hem.
Vallani fog tehát Izraél gőgje az ő arczába; Izraél meg Efraim megbotlanak bűnükben, elbotlik Jehúda is ő velük.
6 Met hun schapen en vee Willen ze Jahweh gaan zoeken; Maar ze vinden Hem niet: Hij onttrekt zich aan hen.
Juhaikkal és marhájukkal mennek majd keresni az Örökkévalót, de nem találják meg: elvonta magát tőlük!
7 Want ze hebben hun trouw aan Jahweh gebroken, En bastaardkinderen verwekt; Nu zal de verdelger ze verslinden, Henzelf en hun akkers.
Az Örökkévaló ellen hűtlenkedtek, mert idegen gyermekeket nemzettek; most eméssze meg őket egy hónap alatt telkeikkel együtt!
8 Blaast de bazuin in Giba, De trompet in Rama; Schreeuwt het uit in Bet-Awen, Schrikt Benjamin op!
Fújjátok meg a harsonát Gibeában, a trombitát Rámában; riadjatok Bét-Ávenben, utánad Benjámin.
9 Efraïm zal een wildernis worden, Op de dag der kastijding; De stammen Israëls kondig Ik aan Wat vast is besloten.
Efraim pusztulássá lészen a fenyítés napján; Izraél törzsei között tudattam hűségesen.
10 De vorsten van Juda zijn grenzenvervalsers; Als water stort Ik mijn gramschap over hen uit.
Olyanok lettek Jehúda nagyjai, mint a kik határt tolnak el; reájuk öntöm víz gyanánt haragomat.
11 Efraïm verdrukt en verkracht het recht, Want hunkerend loopt hij het bederf achterna!
Fosztogatva van Efraim, elnyomva jogában, mert tetszett neki követni a parancsot.
12 Voor Efraïm zal Ik zijn als de mot, Voor het huis van Juda als wormsteek!
Én pedig olyan vagyok, mint a moly Efraimnak, s mint a rothadás Jehúda házának.
13 Efraïm zal zijn broosheid bemerken, Juda zijn etterende wonde. Efraïm zal zich tot Assjoer wenden, Juda gezanten zenden naar "Grote Koning"; Maar die zal u niet kunnen genezen, Uw wonde niet helen.
Látván Efraim a betegségét s Jehúda a nyavalyáját, elment Efraim Assiúrba s küldött Járéb királyhoz; de ő nem tud benneteket gyógyítani és nem enyhíti el rólatok a nyavalyát.
14 Want Ik zal voor Efraïm zijn als de leeuw, Als een leeuwenwelp voor het huis van Juda. Ik zal ze verscheuren, dan loop Ik heen; Ik sleep ze weg, en niemand, die Mij mijn prooi ontrukt. Dan keer Ik terug naar mijn plaats,
Mert én olyan vagyok, mint az oroszlán Efraimnak, s mint a fiatal oroszlán Jehúda házának; én, én széttépek és tovamegyek, felkapom és nincs a ki megmenti.
15 Totdat ze boete doen, mijn aangezicht zoeken, En hunkeren naar Mij in hun nood:
Megyek, hogy visszatérjek a helyemre, a míg bűnhődnek és keresik színemet; szorultságukban majd fölkeresnek engem!