< Mateyo 12 >

1 Kuchindi echo Jesu wakayinka mubuzuba bwakulyokezya wayinda mumyunda yazilyo. Basikwiya bakwe bakafwa anzala eelyo bakasanguna kukulula mayila nkwalikumpela akwalya mituutu.
Ἐν ἐκείνῳ τῷ καιρῷ ἐπορεύθη ὁ Ἰησοῦς τοῖς σάββασιν διὰ τῶν σπορίμων· οἱ δὲ μαθηταὶ αὐτοῦ ἐπείνασαν καὶ ἤρξαντο τίλλειν στάχυας καὶ ἐσθίειν.
2 Pesi baFalisi nibakabona oobo bakati kuli Jesu, “Bona, basikwiya bako bachita zitali mumulawu kuchitwa mubuzuba bwakulyokezya.”
οἱ δὲ Φαρισαῖοι ἰδόντες εἶπαν αὐτῷ Ἰδοὺ οἱ μαθηταί σου ποιοῦσιν ὃ οὐκ ἔξεστιν ποιεῖν ἐν σαββάτῳ.
3 Pesi Jesu wakati kulimbabo, “Takwe nimwakabalide Devidi mbakachita nakaba anzala, abaabo balumi mbakali aabo?
ὁ δὲ εἶπεν αὐτοῖς Οὐκ ἀνέγνωτε τί ἐποίησεν Δαυεὶδ ὅτε ἐπείνασεν καὶ οἱ μετ’ αὐτοῦ;
4 Wakanjila mungánda ya-Leza akulya chinkwa chakutwa, chitensi kumulawu kuti alye alubo chitali kumulawu akulabo mbakali abo, pesi kazili kumuawu kupela kubapayizi.
πῶς εἰσῆλθεν εἰς τὸν οἶκον τοῦ Θεοῦ καὶ τοὺς ἄρτους τῆς προθέσεως ἔφαγον, ὃ οὐκ ἐξὸν ἦν αὐτῷ φαγεῖν οὐδὲ τοῖς μετ’ αὐτοῦ, εἰ μὴ τοῖς ἱερεῦσιν μόνοις;
5 Tamubalide mulawu kuti mubuzuba bwakulyokezya bapayizi muchikombelo balataluka mulawu wabuzuba bwakulyokezya pesi tabakwe mulandu?
ἢ οὐκ ἀνέγνωτε ἐν τῷ νόμῳ ὅτι τοῖς σάββασιν οἱ ἱερεῖς ἐν τῷ ἱερῷ τὸ σάββατον βεβηλοῦσιν καὶ ἀναίτιοί εἰσιν;
6 Pele ndati kulindinywe umwi mupati kwinda ngánda yaLeza ulaano.
λέγω δὲ ὑμῖν ὅτι τοῦ ἱεροῦ μεῖζόν ἐστιν ὧδε.
7 Namwakalizi echi nchichalikwamba, 'mebo ndiyanda luse pepe chipayizyo; temwalikubapa kambo batakwe mulandu.
εἰ δὲ ἐγνώκειτε τί ἐστιν Ἔλεος θέλω καὶ οὐ θυσίαν, οὐκ ἂν κατεδικάσατε τοὺς ἀναιτίους.
8 Eelyo mwana amuntu ngu Mwami wazuba lyakulyokezya.”
κύριος γάρ ἐστιν τοῦ σαββάτου ὁ Υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου.
9 Mpawo Jesu wakazwa oko akwinka kuchikombelo.
Καὶ μεταβὰς ἐκεῖθεν ἦλθεν εἰς τὴν συναγωγὴν αὐτῶν.
10 Amubone, kwakali muntu wakalinyanide kuboko. Bafalisi bakabuzya Jesu, bakati, “sena chililuleme kusikila mubuzuba bwakulyokezya?” Ikuti bamutamikizye kubisya.
καὶ ἰδοὺ ἄνθρωπος χεῖρα ἔχων ξηράν· καὶ ἐπηρώτησαν αὐτὸν λέγοντες Εἰ ἔξεστιν τοῖς σάββασιν θεραπεῦσαι; ἵνα κατηγορήσωσιν αὐτοῦ.
11 Jesu wakati kulimbabo, “Inga ulaba mwalumi biyeni akati kanu, ngwani, na wali ambelele imwi, aboobo, na imbelele eyi yawida mudindi mubuzuba bwakulyokezya, takonga ulijata na akwigusya aanze?
ὁ δὲ εἶπεν αὐτοῖς Τίς ἔσται ἐξ ὑμῶν ἄνθρωπος ὃς ἕξει πρόβατον ἕν, καὶ ἐὰν ἐμπέσῃ τοῦτο τοῖς σάββασιν εἰς βόθυνον, οὐχὶ κρατήσει αὐτὸ καὶ ἐγερεῖ;
12 Chiinda bulemu biyeni, eelyo kumuntu nekuba kumbelele! Aboobo chililuleme kuchita chibotu mubuzuba bwakulyokezya.”
πόσῳ οὖν διαφέρει ἄνθρωπος προβάτου. ὥστε ἔξεστιν τοῖς σάββασιν καλῶς ποιεῖν.
13 Mpawo Jesu wakati kumuntu, 'Tandabika kuboko kwako.” Wakatandabika, alubo lwakabwedezegwa mukupona, mbuli kwenzinyina kuboko.
τότε λέγει τῷ ἀνθρώπῳ Ἔκτεινόν σου τὴν χεῖρα. καὶ ἐξέτεινεν, καὶ ἀπεκατεστάθη ὑγιὴς ὡς ἡ ἄλλη.
14 Pesi ba Falisi bakayinka bakubamba mbubonya kabalikumuvwiya. Bakali kuyandula mbubanga balamujaya.
ἐξελθόντες δὲ οἱ Φαρισαῖοι συμβούλιον ἔλαβον κατ’ αὐτοῦ ὅπως αὐτὸν ἀπολέσωσιν.
15 Mbuli mbwakaziba Jesu, wakazwa oko. Bantu banji bakamutobela, lino wakabasilika boonse.
Ὁ δὲ Ἰησοῦς γνοὺς ἀνεχώρησεν ἐκεῖθεν. καὶ ἠκολούθησαν αὐτῷ πολλοί, καὶ ἐθεράπευσεν αὐτοὺς πάντας,
16 Wakabalayilila kuti batachiti kuti azibinkane kulibamwi,
καὶ ἐπετίμησεν αὐτοῖς ἵνα μὴ φανερὸν αὐτὸν ποιήσωσιν·
17 zikazuzikizigwe, zyakambwa muli Isaya musinsimi, kuti,
ἵνα πληρωθῇ τὸ ῥηθὲν διὰ Ἡσαΐου τοῦ προφήτου λέγοντος
18 “Bona, mulanda wangu ngundakasala; Muyandwi wangu umwi, oyo muuya wangu ngundibotelwa. Ndiyobika muuya wangu alinguwe, eelyo uyobakambawukila bululami kulibamasi.
Ἰδοὺ ὁ παῖς μου ὃν ᾑρέτισα, ὁ ἀγαπητός μου ὃν εὐδόκησεν ἡ ψυχή μου· θήσω τὸ Πνεῦμά μου ἐπ’ αὐτόν, καὶ κρίσιν τοῖς ἔθνεσιν ἀπαγγελεῖ.
19 Takoyojana buyumuyumu na kukulililisya; nikuba umwi kumumvwa ijwi lyakwe mumigwagwa.
οὐκ ἐρίσει οὐδὲ κραυγάσει, οὐδὲ ἀκούσει τις ἐν ταῖς πλατείαις τὴν φωνὴν αὐτοῦ.
20 Takwe nayotyola limwi ityetye lyakapwayulwa; takwepe nayozima kamuni kasuka kamulilo, kusikila wendelezya bululami mukuzunda,
κάλαμον συντετριμμένον οὐ κατεάξει καὶ λίνον τυφόμενον οὐ σβέσει, ἕως ἂν ἐκβάλῃ εἰς νῖκος τὴν κρίσιν.
21 Abalabo bamasi bayoba bulangizi muzina lyakwe.”
καὶ τῷ ὀνόματι αὐτοῦ ἔθνη ἐλπιοῦσιν.
22 Eelyo umwi muntu utakuboni katambuli, wakanjidwe adimoni, wakeetwa kuli Jesu. Wakamusilika, azezyo zyakazwa kuti utambuli muntu wambula akubona.
Τότε προσηνέχθη αὐτῷ δαιμονιζόμενος τυφλὸς καὶ κωφός· καὶ ἐθεράπευσεν αὐτόν, ὥστε τὸν κωφὸν λαλεῖν καὶ βλέπειν.
23 Makamu wonse akagamba akwamba, “ooyu muntu ngaulaba mwana wa Devidi na?”
καὶ ἐξίσταντο πάντες οἱ ὄχλοι καὶ ἔλεγον Μήτι οὗτός ἐστιν ὁ υἱὸς Δαυείδ;
24 Pesi baFalisi nibakamvwa malele aaya bakati, “Ooyu muntu tatandi madimoni kunze kwa Bbelezebbulu, mupati wamadimoni.”
οἱ δὲ Φαρισαῖοι ἀκούσαντες εἶπον Οὗτος οὐκ ἐκβάλλει τὰ δαιμόνια εἰ μὴ ἐν τῷ Βεελζεβοὺλ ἄρχοντι τῶν δαιμονίων.
25 Pele Jesu walizi miyeyo yabo mpawo wakati kulimbabo, “Bwami boonse bukazyania lwabo, buyomwayisigwa, alubo kufumbwa dolopo niba ng'anda ikazyania lwayo tikayimikili pe.
εἰδὼς δὲ τὰς ἐνθυμήσεις αὐτῶν εἶπεν αὐτοῖς Πᾶσα βασιλεία μερισθεῖσα καθ’ ἑαυτῆς ἐρημοῦται, καὶ πᾶσα πόλις ἢ οἰκία μερισθεῖσα καθ’ ἑαυτῆς οὐ σταθήσεται.
26 Ikuti satani watanda satani, unoli ulikulikazya lwakwe. Bwami bwakwe nga bulimikila byeni?
καὶ εἰ ὁ Σατανᾶς τὸν Σατανᾶν ἐκβάλλει, ἐφ’ ἑαυτὸν ἐμερίσθη· πῶς οὖν σταθήσεται ἡ βασιλεία αὐτοῦ;
27 Lino na ndilatanda madimoni a Bbelizebbulu, ani batobezi banu batandyanzi? Nkambo kachechi, bayoba babetesi banu.
καὶ εἰ ἐγὼ ἐν Βεελζεβοὺλ ἐκβάλλω τὰ δαιμόνια, οἱ υἱοὶ ὑμῶν ἐν τίνι ἐκβάλλουσιν; διὰ τοῦτο αὐτοὶ κριταὶ ἔσονται ὑμῶν.
28 Pesi do katwatanda madimoni a muuya wa Leza, mpawo bwami bwa Leza bwasika akati alindinywe?
εἰ δὲ ἐν Πνεύματι Θεοῦ ἐγὼ ἐκβάλλω τὰ δαιμόνια, ἄρα ἔφθασεν ἐφ’ ὑμᾶς ἡ βασιλεία τοῦ Θεοῦ.
29 Alubo kulibiyeni kuti umwi anjile mung'anda yamuntu usimide akubba makwebo akwe katamusungide muntu usimide chakusanguna? Elyo uyobba makwebo akwe kuzwa mungánda yakwe.
ἢ πῶς δύναταί τις εἰσελθεῖν εἰς τὴν οἰκίαν τοῦ ἰσχυροῦ καὶ τὰ σκεύη αὐτοῦ ἁρπάσαι, ἐὰν μὴ πρῶτον δήσῃ τὸν ἰσχυρόν, καὶ τότε τὴν οἰκίαν αὐτοῦ διαρπάσει;
30 Umwi utali andime ukazyanya andime, alubo ayoyo utabungani andime ulamwayula.
ὁ μὴ ὢν μετ’ ἐμοῦ κατ’ ἐμοῦ ἐστιν, καὶ ὁ μὴ συνάγων μετ’ ἐμοῦ σκορπίζει.
31 Aboobo ndati kulinduwe, chibi choonse akusampawuula bantu bayolekelelwa, pesi kutukila muuya takukwe kulekelelwa pe.
Διὰ τοῦτο λέγω ὑμῖν, πᾶσα ἁμαρτία καὶ βλασφημία ἀφεθήσεται τοῖς ἀνθρώποις, ἡ δὲ τοῦ Πνεύματος βλασφημία οὐκ ἀφεθήσεται.
32 Kufumbwa uwambula ijwi atala amwana muntu, ooyo uyolekelelwa. Pesi kufumbwa uwambula bubi atala a Muuya Uusalala, oyo takoyolekelelwa, na munyika eyi, na kuleeyo ichizosika. (aiōn g165)
καὶ ὃς ἐὰν εἴπῃ λόγον κατὰ τοῦ Υἱοῦ τοῦ ἀνθρώπου, ἀφεθήσεται αὐτῷ· ὃς δ’ ἂν εἴπῃ κατὰ τοῦ Πνεύματος τοῦ Ἁγίου, οὐκ ἀφεθήσεται αὐτῷ οὔτε ἐν τούτῳ τῷ αἰῶνι οὔτε ἐν τῷ μέλλοντι. (aiōn g165)
33 Chita musamu ubote ayala michelo yawo ibote, na kuchita musamu kuba mubi, amuchelo wayo ubije, mbuli kuti musamu uboneka amichelo yawo.
Ἢ ποιήσατε τὸ δένδρον καλὸν καὶ τὸν καρπὸν αὐτοῦ καλόν, ἢ ποιήσατε τὸ δένδρον σαπρὸν καὶ τὸν καρπὸν αὐτοῦ σαπρόν· ἐκ γὰρ τοῦ καρποῦ τὸ δένδρον γινώσκεται.
34 Nywebo nubana banzoka, mbomunga muli babi, ngamulamba buti izintu zibotu? Kuzwa mumoyo mulizinji mulomo nzuwambula.
γεννήματα ἐχιδνῶν, πῶς δύνασθε ἀγαθὰ λαλεῖν πονηροὶ ὄντες; ἐκ γὰρ τοῦ περισσεύματος τῆς καρδίας τὸ στόμα λαλεῖ.
35 Muntu mubotu kuzwa kuzintu zibotu zyamoyo wakwe ulagusya nzizyonya, pele muntu mubi wakuzintu zibi zyamoyo wakwe mulazwa bubi kupela.
ὁ ἀγαθὸς ἄνθρωπος ἐκ τοῦ ἀγαθοῦ θησαυροῦ ἐκβάλλει ἀγαθά, καὶ ὁ πονηρὸς ἄνθρωπος ἐκ τοῦ πονηροῦ θησαυροῦ ἐκβάλλει πονηρά.
36 Ndati kulinduwe mubuzuba bwalubeta bantu balakupa bupandanuzi kuli alimwi ijwi litali kabotu ndibakaamba.
λέγω δὲ ὑμῖν ὅτι πᾶν ῥῆμα ἀργὸν ὃ λαλήσουσιν οἱ ἄνθρωποι, ἀποδώσουσιν περὶ αὐτοῦ λόγον ἐν ἡμέρᾳ κρίσεως·
37 Kuzwa kumajwi ako uyolulamikwa, akumajwi ako uyopegwa mulandu.”
ἐκ γὰρ τῶν λόγων σου δικαιωθήσῃ, καὶ ἐκ τῶν λόγων σου καταδικασθήσῃ.
38 Elyo balembi bamulawu bamwi, abaFalisi bakasandula akut, “Muyiisi tuyanda kubona chitondezyo kuzwa kulinduwe.”
Τότε ἀπεκρίθησαν αὐτῷ τινες τῶν γραμματέων καὶ Φαρισαίων λέγοντες Διδάσκαλε, θέλομεν ἀπὸ σοῦ σημεῖον ἰδεῖν.
39 Pesi Jesu wakasandula akuti kulimbabo, kufumbwa bubi abumambi kuzukulu lyasunu lyabayandula chitondezyo. Pesi tokwe chitondezyo pe chiyopegwa kunze kwachitondezyo cha Jona musinsiimi.
ὁ δὲ ἀποκριθεὶς εἶπεν αὐτοῖς Γενεὰ πονηρὰ καὶ μοιχαλὶς σημεῖον ἐπιζητεῖ, καὶ σημεῖον οὐ δοθήσεται αὐτῇ εἰ μὴ τὸ σημεῖον Ἰωνᾶ τοῦ προφήτου.
40 Mbanga Jona wakali amazuba atatu mubula bwamuswi mupati, alakwe Mwana Muntu uyoba amazuba atatu amansiku atatu mumoyo wanyika.
ὥσπερ γὰρ ἦν Ἰωνᾶς ἐν τῇ κοιλίᾳ τοῦ κήτους τρεῖς ἡμέρας καὶ τρεῖς νύκτας, οὕτως ἔσται ὁ Υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου ἐν τῇ καρδίᾳ τῆς γῆς τρεῖς ἡμέρας καὶ τρεῖς νύκτας.
41 Bantu baku Ninivu bayoyimikila kunembo lyalubeta azukulu eli lyabantu aboobo liyopegwa mulandu. Nkambo bakeempwa mukukambawuka kwa Jona, lino amubone, umwi mupati kwinda Jona uli aano.
ἄνδρες Νινευεῖται ἀναστήσονται ἐν τῇ κρίσει μετὰ τῆς γενεᾶς ταύτης καὶ κατακρινοῦσιν αὐτήν· ὅτι μετενόησαν εἰς τὸ κήρυγμα Ἰωνᾶ, καὶ ἰδοὺ πλεῖον Ἰωνᾶ ὧδε.
42 Mwami mwanakazi wakumusama uyobuka kulubeta abantu bakwe bazukulu eli lyabantu akulipa mulandu. Wakazwa kumajinkilo anyika kuti azomvwe busongo bwa Solomoni, alubo bona, umwi mupati kwinda Solomoni ulaano.
βασίλισσα νότου ἐγερθήσεται ἐν τῇ κρίσει μετὰ τῆς γενεᾶς ταύτης καὶ κατακρινεῖ αὐτήν· ὅτι ἦλθεν ἐκ τῶν περάτων τῆς γῆς ἀκοῦσαι τὴν σοφίαν Σολομῶνος, καὶ ἰδοὺ πλεῖον Σολομῶνος ὧδε.
43 Na muuya mubi wazwa kumuntu, wakwinda mukati kamasena atakwe maanzi akuyandula kulyokezya, pesi tawubujani pe.
Ὅταν δὲ τὸ ἀκάθαρτον πνεῦμα ἐξέλθῃ ἀπὸ τοῦ ἀνθρώπου, διέρχεται δι’ ἀνύδρων τόπων ζητοῦν ἀνάπαυσιν, καὶ οὐχ εὑρίσκει.
44 Mpawo lyakat, “Ndiyobweda kungánda yangu nkundakazwa; Nilyakabwed, lyakujana ng'anda eyo yakakukulwa akubambwa obotu.
τότε λέγει Εἰς τὸν οἶκόν μου ἐπιστρέψω ὅθεν ἐξῆλθον· καὶ ἐλθὸν εὑρίσκει σχολάζοντα καὶ σεσαρωμένον καὶ κεκοσμημένον.
45 Elyo lilayinka akubweza bweza imbi myuuya ili musanu ayibili mibi kwinda nguwo, lino ilasika kuzokkala omo. Abobo bubi bwamuntu kumamanino bwakabisisisya kwinda kumatalikilo. Mbukuyoba mbubobo kuzukulu lyabubi eli.”
τότε πορεύεται καὶ παραλαμβάνει μεθ’ ἑαυτοῦ ἑπτὰ ἕτερα πνεύματα πονηρότερα ἑαυτοῦ, καὶ εἰσελθόντα κατοικεῖ ἐκεῖ· καὶ γίνεται τὰ ἔσχατα τοῦ ἀνθρώπου ἐκείνου χείρονα τῶν πρώτων. οὕτως ἔσται καὶ τῇ γενεᾷ ταύτῃ τῇ πονηρᾷ.
46 Nakachili kwambula Jesu kumakamumakamu, amubone, banyina abakulana bakwe bakayimikila aanze, kabayandula kuti bambule anguwe,
Ἔτι αὐτοῦ λαλοῦντος τοῖς ὄχλοις ἰδοὺ ἡ μήτηρ καὶ οἱ ἀδελφοὶ αὐτοῦ εἱστήκεισαν ἔξω ζητοῦντες αὐτῷ λαλῆσαι.
47 Umwi wakati kulinguwe, “Bona banyoko abanike bako balimvwi aanze bayanda kwambula anduwe.”
εἶπεν δέ τις αὐτῷ Ἰδοὺ ἡ μήτηρ σου καὶ οἱ ἀδελφοί σου ἔξω ἑστήκασιν ζητοῦντές σοι λαλῆσαι.
48 Pesi Jesu wakasandula kuliyoyo wakamwambila, “Mbani baama bangu alubo mbaani banike bangu?”
ὁ δὲ ἀποκριθεὶς εἶπεν τῷ λέγοντι αὐτῷ Τίς ἐστιν ἡ μήτηρ μου, καὶ τίνες εἰσὶν οἱ ἀδελφοί μου;
49 Eelyo wakatandabika kuboko kwakwe akutondeka basikwiya bakwe mpawo wakati, “Bona, mbabo baama abanike bangu!
καὶ ἐκτείνας τὴν χεῖρα αὐτοῦ ἐπὶ τοὺς μαθητὰς αὐτοῦ εἶπεν Ἰδοὺ ἡ μήτηρ μου καὶ οἱ ἀδελφοί μου·
50 Nkambo kufumbwa uchita luyando lwa Taata ulikujulu, muntu oyo mukulana wangu, muchizi wangu, mbebaaba bangu.”
ὅστις γὰρ ἂν ποιήσῃ τὸ θέλημα τοῦ Πατρός μου τοῦ ἐν οὐρανοῖς, αὐτός μου ἀδελφὸς καὶ ἀδελφὴ καὶ μήτηρ ἐστίν.

< Mateyo 12 >