< Lukka 7 >

1 Aawo Jesu nakamana zyoonse nzyakalikwaamba kubantu, wakanjila mu Kkapenawuma.
Ἐπειδὴ ἐπλήρωσεν πάντα τὰ ῥήματα αὐτοῦ εἰς τὰς ἀκοὰς τοῦ λαοῦ, εἰσῆλθεν εἰς Καφαρναούμ.
2 Lino mupati wabasilumamba wakali aamuzike wakwe ngwaakalikuyandisya, pesi wakali wachiswa kali waamba kufwa.
Ἑκατοντάρχου δέ τινος δοῦλος κακῶς ἔχων ἤμελλεν τελευτᾶν, ὃς ἦν αὐτῷ ἔντιμος.
3 Mupati wabasilumamba nakamvwa aatala a Jesu, wakamutumina bapati babaJuda, kamukumbila kuti asike azosilike muzike wakwe.
ἀκούσας δὲ περὶ τοῦ Ἰησοῦ ἀπέστειλεν πρὸς αὐτὸν πρεσβυτέρους τῶν Ἰουδαίων, ἐρωτῶν αὐτὸν ὅπως ἐλθὼν διασώσῃ τὸν δοῦλον αὐτοῦ.
4 Nibakasika kuli Jesu, bakamukumbila chamoyo woonse kabati, “Uleelede kuti ajane luzyalo kuzwa kulinduwe,
οἱ δὲ παραγενόμενοι πρὸς τὸν Ἰησοῦν παρεκάλουν αὐτὸν σπουδαίως, λέγοντες ὅτι ἄξιός ἐστιν ᾧ παρέξῃ τοῦτο·
5 nkaambo ulayiyandisya nyika yesu, alimwi nguwe wakatuyakila chikombelo.”
ἀγαπᾷ γὰρ τὸ ἔθνος ἡμῶν καὶ τὴν συναγωγὴν αὐτὸς ᾠκοδόμησεν ἡμῖν.
6 Lino Jesu wakeendela kunembo ambabo. Pesi katananba kule ang'anda, Silumamba mupati wakatuma beenzinyina kaamba kuti, “Mwami utalikataazyhi lwako, nkaambo nsyeelede pe kuti usike mung'anda yangu.
ὁ δὲ Ἰησοῦς ἐπορεύετο σὺν αὐτοῖς. ἤδη δὲ αὐτοῦ οὐ μακρὰν ἀπέχοντος ἀπὸ τῆς οἰκίας, ἔπεμψεν φίλους ὁ ἑκατοντάρχης λέγων αὐτῷ Κύριε, μὴ σκύλλου· οὐ γὰρ ἱκανός εἰμι ἵνα ὑπὸ τὴν στέγην μου εἰσέλθῃς·
7 Nkaambo kaako nchindabona nkesyeelede pe kuti ndisike kulinduwe, pesi wamba biyo jwi ulapona mulanda wangu.
διὸ οὐδὲ ἐμαυτὸν ἠξίωσα πρὸς σὲ ἐλθεῖν· ἀλλὰ εἰπὲ λόγῳ, καὶ ἰαθήτω ὁ παῖς μου.
8 Nkaambo andime ndili mwaalumi ulimunsi lyanguzu, ndilaabasilumamba munsi lyangu. Ndilaamba kuliyooyu kuti, 'Yinka', ulayinka, akuli umbi kuti, 'Sika,' ulasika, aku, mulanda wangu kuti, 'Chita eechi,' alimwi ulachichita.”
καὶ γὰρ ἐγὼ ἄνθρωπός εἰμι ὑπὸ ἐξουσίαν τασσόμενος, ἔχων ὑπ’ ἐμαυτὸν στρατιώτας, καὶ λέγω τούτῳ Πορεύθητι, καὶ πορεύεται, καὶ ἄλλῳ Ἔρχου, καὶ ἔρχεται, καὶ τῷ δούλῳ μου Ποίησον τοῦτο, καὶ ποιεῖ.
9 Jesou naakamvwa majwi aaya akamugambya, wakalanga makamu akayobumutobela wati, “Ndati kuli ndinywe, taakwe nikuba mu Izilayeli moonse nkundakajene lusyomo luli boobu.”
ἀκούσας δὲ ταῦτα ὁ Ἰησοῦς ἐθαύμασεν αὐτόν, καὶ στραφεὶς τῷ ἀκολουθοῦντι αὐτῷ ὄχλῳ εἶπεν Λέγω ὑμῖν, οὐδὲ ἐν τῷ Ἰσραὴλ τοσαύτην πίστιν εὗρον.
10 Aboobo aabo bakatuminwe nibakabweeda kung'anda bakajana muzike wapona.
καὶ ὑποστρέψαντες εἰς τὸν οἶκον οἱ πεμφθέντες εὗρον τὸν δοῦλον ὑγιαίνοντα.
11 Kuzwa aawo Jesu wakaya kudolopo litegwa Nayini, mpawo basikwiiya bakwe abantu biingi bakiinka aawe.
Καὶ ἐγένετο ἐν τῷ ἑξῆς ἐπορεύθη εἰς πόλιν καλουμένην Ναΐν, καὶ συνεπορεύοντο αὐτῷ οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ καὶ ὄχλος πολύς.
12 Kali waamba kusika afwiifwi amulyango wadolopo eelyo, langa, kuli mwaalumi wakafwide wakalikuyabugwisigwa, wakali mwana wabanyina kali aalike (banyina bakali mukamufu), nkamu yabantu mpati kuzwa mudolopo oomu yakali aanguwe mwanakazi ooyu.
ὡς δὲ ἤγγισεν τῇ πύλῃ τῆς πόλεως, καὶ ἰδοὺ ἐξεκομίζετο τεθνηκὼς μονογενὴς υἱὸς τῇ μητρὶ αὐτοῦ, καὶ αὐτὴ ἦν χήρα, καὶ ὄχλος τῆς πόλεως ἱκανὸς ἦν σὺν αὐτῇ.
13 Aawo Mwami naakamubona, luzyalo lwakamujata loko nkaambo kayooyu mwanakazi mpawo wakati kuli nguwe, “Utalili pe.”
καὶ ἰδὼν αὐτὴν ὁ Κύριος ἐσπλαγχνίσθη ἐπ’ αὐτῇ καὶ εἶπεν αὐτῇ Μὴ κλαῖε.
14 Mpawo wakayinka wakujata bulo bwakalazikidwe mutunta, mpawo aabo bakanyampwide bakayimikila. Wakati, “Mulombe, ndati kulinduwe, buka.”
καὶ προσελθὼν ἥψατο τῆς σοροῦ, οἱ δὲ βαστάζοντες ἔστησαν, καὶ εἶπεν Νεανίσκε, σοὶ λέγω, ἐγέρθητι.
15 Ooyu mwaalumi wakafwide wakabuka wakkala akusanguna kwaambuula, mpawo Jesu wakamupeda kuli banyina.
καὶ ἀνεκάθισεν ὁ νεκρὸς καὶ ἤρξατο λαλεῖν, καὶ ἔδωκεν αὐτὸν τῇ μητρὶ αὐτοῦ.
16 Mpawo kuyoowa kwakanbasikila boonse, alimwi bakaumbayizya Leza, bakati, “Musinsimi mupati wabusigwa akati kesu” akuti “Leza wabalanga bantu bakwe.”
ἔλαβεν δὲ φόβος πάντας, καὶ ἐδόξαζον τὸν Θεὸν λέγοντες ὅτι Προφήτης μέγας ἠγέρθη ἐν ἡμῖν, καὶ ὅτι Ἐπεσκέψατο ὁ Θεὸς τὸν λαὸν αὐτοῦ.
17 Aaya makani aatala a Jesu akazula mukati ka Judea yoonse amukati kamasena ayizyungulukide.
καὶ ἐξῆλθεν ὁ λόγος οὗτος ἐν ὅλῃ τῇ Ἰουδαίᾳ περὶ αὐτοῦ καὶ πάσῃ τῇ περιχώρῳ.
18 Basikwiiya ba Joni bakamwaambila zyoonse eezi izntu.
Καὶ ἀπήγγειλαν Ἰωάνει οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ περὶ πάντων τούτων. καὶ προσκαλεσάμενος δύο τινὰς τῶν μαθητῶν αὐτοῦ ὁ Ἰωάνης
19 Mpawo Joni wakayita basikwiiya bakwe babili mpawo wabatuma ku Mwami kuti bakatedi, “Nduwe na uzabuza, naakuti tulangile umbi?”
ἔπεμψεν πρὸς τὸν Κύριον λέγων Σὺ εἶ ὁ ἐρχόμενος, ἢ ἄλλον προσδοκῶμεν;
20 Nibakasika aafwiifwi a Jesu bakati Joni Mubbabbatizyi watutuma kuti tozotedi, 'Nduwe na uzabuza, nakuti tulangile umbi?”
παραγενόμενοι δὲ πρὸς αὐτὸν οἱ ἄνδρες εἶπαν Ἰωάνης ὁ Βαπτιστὴς ἀπέστειλεν ἡμᾶς πρὸς σὲ λέγων Σὺ εἶ ὁ ἐρχόμενος, ἢ ἄλλον προσδοκῶμεν;
21 Muwola eelyo wakapnia bantu bangi kuzwa kumalwazi, machise akumyuuya mibi, mpawo boofu biingi wakabania babona.
ἐν ἐκείνῃ τῇ ὥρᾳ ἐθεράπευσεν πολλοὺς ἀπὸ νόσων καὶ μαστίγων καὶ πνευμάτων πονηρῶν, καὶ τυφλοῖς πολλοῖς ἐχαρίσατο βλέπειν.
22 Jesu wakabasandula wati, “Nimwabweeda amukaambe kuli Joni eezyo nzimwabona akumvwa. Boofu balikubona, basinkematwi balikumvwa, bateemndi balikweenda, bachiswa chipele balikusalazigwa, bafu balikubuka kababoola kubuumi, bafwaba mbalikubuzigwa majwi mabohtu.
καὶ ἀποκριθεὶς εἶπεν αὐτοῖς Πορευθέντες ἀπαγγείλατε Ἰωάνει ἃ εἴδετε καὶ ἠκούσατε· τυφλοὶ ἀναβλέπουσιν, χωλοὶ περιπατοῦσιν, λεπροὶ καθαρίζονται, καὶ κωφοὶ ἀκούουσιν, νεκροὶ ἐγείρονται, πτωχοὶ εὐαγγελίζονται·
23 Ooyo muntu uutaleki kusyoma mulindime nkaambo kanchito zyangu uli longezezegwe.”
καὶ μακάριός ἐστιν ὃς ἐὰν μὴ σκανδαλισθῇ ἐν ἐμοί.
24 Nibakabweeda basikutumwa ba Joni, Jesu wakasanguna kwaambula kumakamu aabantu aatala a Joni kati, “Niinzi nchimwayinka munkanda kuyoobona? Itete lilikuteketesegwa aguwo?
Ἀπελθόντων δὲ τῶν ἀγγέλων Ἰωάνου ἤρξατο λέγειν πρὸς τοὺς ὄχλους περὶ Ἰωάνου Τί ἐξήλθατε εἰς τὴν ἔρημον θεάσασθαι; κάλαμον ὑπὸ ἀνέμου σαλευόμενον;
25 Pesi niinzi nchimwaya kukubona aanze? Mwaalumi uuzwete zizwaato zibotu? Amulange, aabo bazwata zizwaato zibotu abakkede buumi bubotu bali mumaanda abaami.
ἀλλὰ τί ἐξήλθατε ἰδεῖν; ἄνθρωπον ἐν μαλακοῖς ἱματίοις ἠμφιεσμένον; ἰδοὺ οἱ ἐν ἱματισμῷ ἐνδόξῳ καὶ τρυφῇ ὑπάρχοντες ἐν τοῖς βασιλείοις εἰσίν.
26 Pesi mniinzi nchimwaya kukubona aanze? Musinsimi? Iyii, ndati kulindinywe mupati kwiinda musinsimi.
ἀλλὰ τί ἐξήλθατε ἰδεῖν; προφήτην; ναί, λέγω ὑμῖν, καὶ περισσότερον προφήτου.
27 Ngonguwe ulembeledwe majwi ati, 'Amulange, ndatuma mutumwa kunembo lyabusyu bwako, utakabambe nzila kunembo lyako.'
οὗτός ἐστιν περὶ οὗ γέγραπται Ἰδοὺ ἀποστέλλω τὸν ἄγγελόν μου πρὸ προσώπου σου, ὃς κατασκευάσει τὴν ὁδόν σου ἔμπροσθέν σου.
28 Ndati kuli ndinywe, woonse wakazyalwa aamwanakazi, taakwe mupati kwiinda Joni. Pesi ooyo muniini mu bwami bwa Leza mupati kwiinda nguwe.”
λέγω ὑμῖν, μείζων ἐν γεννητοῖς γυναικῶν Ἰωάνου οὐδείς ἐστιν· ὁ δὲ μικρότερος ἐν τῇ βασιλείᾳ τοῦ Θεοῦ μείζων αὐτοῦ ἐστιν.
29 Aawo bantu boonse nibakazimvwa eezi kubika aantomwe abasimutelo, bakaamba kuti Leza uli luleme, kwiinda mukubbabbatizigwa alubbabbatizyo lwa Joni.
καὶ πᾶς ὁ λαὸς ἀκούσας καὶ οἱ τελῶναι ἐδικαίωσαν τὸν Θεόν, βαπτισθέντες τὸ βάπτισμα Ἰωάνου·
30 Pesi ba Falisi abasibusongo bamulawu wachi Juda bakalikakila luyando lwa Leza kulimbabo, nkaambo taakwe nibakali babbabbatizigwa a Joni pe.
οἱ δὲ Φαρισαῖοι καὶ οἱ νομικοὶ τὴν βουλὴν τοῦ Θεοῦ ἠθέτησαν εἰς ἑαυτούς, μὴ βαπτισθέντες ὑπ’ αὐτοῦ.
31 “Mpo, nga ndilabakozyanisya aanyamanzi aba bantu baleeli zyalane?
Τίνι οὖν ὁμοιώσω τοὺς ἀνθρώπους τῆς γενεᾶς ταύτης, καὶ τίνι εἰσὶν ὅμοιοι;
32 Balimbuli bana balikusobana kuchisambalilo, aabo bakkede kabalikwiitilana kuti, 'Twakulizizya nyeele taakwe nuwazyana pe. Twakwiimbila lwiimbo lwadilwe pesi takwe nuwalila pe.'
ὅμοιοί εἰσιν παιδίοις τοῖς ἐν ἀγορᾷ καθημένοις καὶ προσφωνοῦσιν ἀλλήλοις ἃ λέγει Ηὐλήσαμεν ὑμῖν καὶ οὐκ ὠρχήσασθε· ἐθρηνήσαμεν καὶ οὐκ ἐκλαύσατε.
33 Nkaambo Joni mubbabbatizyi wakasika katalyi chinkwa katanywi wayini, pesi mwaamba kuti, 'Ula dayimona.'
ἐλήλυθεν γὰρ Ἰωάνης ὁ Βαπτιστὴς μὴ ἐσθίων ἄρτον μήτε πίνων οἶνον, καὶ λέγετε Δαιμόνιον ἔχει.
34 Mwana wa Muntu wakasika kalya akunywa, mwaamba kuti, 'Amulange ulaamafwiti mpawo ulakolwa, muzolani wabasimutelo abasizibi!
ἐλήλυθεν ὁ Υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου ἐσθίων καὶ πίνων, καὶ λέγετε Ἰδοὺ ἄνθρωπος φάγος καὶ οἰνοπότης, φίλος τελωνῶν καὶ ἁμαρτωλῶν.
35 Pesi mbusongo buboneka kwiinda mubana babusongo.”
καὶ ἐδικαιώθη ἡ σοφία ἀπὸ πάντων τῶν τέκνων αὐτῆς.
36 Lino ba Falisi bakamutamba Jesu kuti azolye aabo. Aboobo Jesu nakanjila mung'anda yaba Falisi wakakkala atafula kuti alye.
Ἠρώτα δέ τις αὐτὸν τῶν Φαρισαίων ἵνα φάγῃ μετ’ αὐτοῦ· καὶ εἰσελθὼν εἰς τὸν οἶκον τοῦ Φαρισαίου κατεκλίθη.
37 Amulange kwakali mwanakazi wamudolopo eelyo wakali sizibi. Naakamvwa kuti wakali kutafula mung'anda yamu Falisi, wakeeta kankuli kakazwide mafuta anunkilila.
καὶ ἰδοὺ γυνὴ ἥτις ἦν ἐν τῇ πόλει ἁμαρτωλός, καὶ ἐπιγνοῦσα ὅτι κατάκειται ἐν τῇ οἰκίᾳ τοῦ Φαρισαίου, κομίσασα ἀλάβαστρον μύρου
38 Nakiimvwi kusule lyakwe afwiifwi amawulu aakwe, kalikulila, wakasanguna kutetya mawulu aakwe amisozi yakwe, mpawo wakaabukusa amasusu aakwe akumyonta mawulu aayo akwananika mafuta aanunkilila.
καὶ στᾶσα ὀπίσω παρὰ τοὺς πόδας αὐτοῦ κλαίουσα, τοῖς δάκρυσιν ἤρξατο βρέχειν τοὺς πόδας αὐτοῦ, καὶ ταῖς θριξὶν τῆς κεφαλῆς αὐτῆς ἐξέμασσεν, καὶ κατεφίλει τοὺς πόδας αὐτοῦ καὶ ἤλειφεν τῷ μύρῳ.
39 Aawo mu Falisi wakatambide Jesu naakabona eezi kazichitika wakayeeya mumoyo wakwe, wakati, “Kansinga ooyu mwaalumi walimusinsimi, walikunooziba musyobo wamwanakazi ulikumwampampa kuti ngusizibi.”
ἰδὼν δὲ ὁ Φαρισαῖος ὁ καλέσας αὐτὸν εἶπεν ἐν ἑαυτῷ λέγων Οὗτος εἰ ἦν προφήτης, ἐγίνωσκεν ἂν τίς καὶ ποταπὴ ἡ γυνὴ ἥτις ἅπτεται αὐτοῦ, ὅτι ἁμαρτωλός ἐστιν.
40 Jesu wakasandula wati kulinguwe, “Sayimoni, mpuchili ncheyanda kwaamba kuli nduwe.” Wakati, “Wamba. Muyiisyi!”
καὶ ἀποκριθεὶς ὁ Ἰησοῦς εἶπεν πρὸς αὐτόν Σίμων, ἔχω σοί τι εἰπεῖν. ὁ δέ Διδάσκαλε, εἰπέ, φησίν.
41 Jesu wakati, “Umwi wakalikua zikwelete zyamali wakali aabasizikwelete nbabil. Umwi wakali aachikwelete chama dinari aali myaanda musanu, umwi makkumi musanu.
δύο χρεοφειλέται ἦσαν δανιστῇ τινι· ὁ εἷς ὤφειλεν δηνάρια πεντακόσια, ὁ δὲ ἕτερος πεντήκοντα.
42 Nibakakachilwa kubweedezya mali yakwe, wakabalekelela boonse. Aboobo nguli akati kabo uutamuyande loko?”
μὴ ἐχόντων αὐτῶν ἀποδοῦναι ἀμφοτέροις ἐχαρίσατο. τίς οὖν αὐτῶν πλεῖον ἀγαπήσει αὐτόν;
43 Sayimoni wakamusandula wati, “Ndiyeeya kuti ngooyo wakalekelelwa aapati.” Jesu wakamusanduka wati, “Wasandula kabotu.”
ἀποκριθεὶς Σίμων εἶπεν Ὑπολαμβάνω ὅτι ᾧ τὸ πλεῖον ἐχαρίσατο. ὁ δὲ εἶπεν αὐτῷ Ὀρθῶς ἔκρινας.
44 Jesu wakachengunukila kumwanakazi wasikuti kuli Sayimoni, “Wamubona ooyu mwanakazi. Ndanjila mung'anda yako. Taakwe nuwandipa maanzi akusamba mawulu aangu, pesi we watetya mawulu aangu amisozi yakwe akwaabukusa amasusu aakwe.
καὶ στραφεὶς πρὸς τὴν γυναῖκα τῷ Σίμωνι ἔφη Βλέπεις ταύτην τὴν γυναῖκα; εἰσῆλθόν σου εἰς τὴν οἰκίαν, ὕδωρ μοι ἐπὶ πόδας οὐκ ἔδωκας· αὕτη δὲ τοῖς δάκρυσιν ἔβρεξέν μου τοὺς πόδας καὶ ταῖς θριξὶν αὐτῆς ἐξέμαξεν.
45 Taakwe pe nuwandimyonta, pesi kuzwa mpundasikila talikuleka pe kumyonta mawulu aangu.
φίλημά μοι οὐκ ἔδωκας· αὕτη δὲ ἀφ’ ἧς εἰσῆλθον οὐ διέλειπεν καταφιλοῦσά μου τοὺς πόδας.
46 Taakwe nuwananika mutwe wangu amafuta, pesi we wananika mawulu aangu amafuta aanunkilila.
ἐλαίῳ τὴν κεφαλήν μου οὐκ ἤλειψας· αὕτη δὲ μύρῳ ἤλειψεν τοὺς πόδας μου.
47 Aboobo ndati kulinduwe, zibi zyakwe zyali zyiingi loko, zyalekelelwa - nkaambo waba aluyando lupati. Pesi ooyo ulekelelwa buniini uyanda buniini.”
οὗ χάριν λέγω σοι, ἀφέωνται αἱ ἁμαρτίαι αὐτῆς αἱ πολλαί, ὅτι ἠγάπησεν πολύ· ᾧ δὲ ὀλίγον ἀφίεται, ὀλίγον ἀγαπᾷ.
48 Mpawo wakati kumwanakazi, “Zibi zyako zyalekelelwa.”
εἶπεν δὲ αὐτῇ Ἀφέωνταί σου αἱ ἁμαρτίαι.
49 Aabo mbaakakkede aabo atafula bakasanguna kwaambula akati kabo kabati, “Ngwani ooyu uulekelela niku zibi?”
καὶ ἤρξαντο οἱ συνανακείμενοι λέγειν ἐν ἑαυτοῖς Τίς οὗτός ἐστιν, ὃς καὶ ἁμαρτίας ἀφίησιν;
50 Mpawo Jesu wakati kumwanakazi, “Lusyomo lwako lwakufutula, koya muluumuno.
εἶπεν δὲ πρὸς τὴν γυναῖκα Ἡ πίστις σου σέσωκέν σε· πορεύου εἰς εἰρήνην.

< Lukka 7 >