Zefania 2
1 Yaye un oganda maonge wichkuotni, chokreuru kaachiel, chokreuru kaachiel,
Szedjétek össze magatokat, szedjétek, nemzet, mely erre nem vágyik!
2 ka ndalo moseyier pok ochopo en odiechiengʼ ma ibiro teroue kuma bor ka mihudhwe mar cham. Adier, chokreuru kapok mirima mager mar Jehova Nyasaye obiro kuomu, kata kapok odiechiengʼ mar mirimbe ochopo.
Mielőtt megszületnék a végzés – mint – polyva múlnak a napok – mielőtt még nem jön reátok az Örökkévaló föllobbanó haragja, mielőtt még nem jön reátok az Örökkévaló haragjának napja.
3 Dwaruru Jehova Nyasaye, un ji duto mobolore manie piny, kendo un ji duto matimo gik ma chik dwaro. Dwaruru tim makare, kendo beduru gi chuny mobolore, nimar dipo ka uyudo kar konyruok, odiechiengno ma Jehova Nyasaye biro olo mirimbe kuom ji.
Keressétek az Örökkévalót, ti mind az ország alázatosai, kik az ő törvényét cselekedték; keressetek igazságot, keressetek alázatosságot: hátha rejtve lehetnétek az Örökkévaló haragjának napján.
4 Ji biro dar Gaza, kendo Ashkelon biro dongʼ gunda. Odiechiengʼ tir Ashdod ibiro weyo nono kendo Ekron ibiro pudh gi tiende.
Mert Azza elhagyatottá lészen és Askelón pusztasággá; Asdódot délben kergetik ki és Ekrón gyökerestől kitépetik.
5 Yaye jo-Kereth modak e dho nam, mano kaka unune malit, yaye Kanaan, piny jo-Filistia, Jehova Nyasaye nikodu gi wach kama: “Abiro tieko chuth kendo onge ngʼama nodongʼ.”
Oh ti lakói a tengermelléknek, kerétiek népe! Az Örökkévaló igéje rátok, Kanaán, filiszteusok országa: Elveszítelek, lakó nélkül lészsz!
6 Piny mantiere e dho nam kama jo-Kereth odakie biro bedo kar jokwath kendo kama ogerie abich rombe.
És lészen a tengermellék pásztorok tanyáivá, rétjeivé és juhok aklaivá.
7 Nobedi mar joma odongʼ mar dhood Juda; kanyo gini yudie lek ma gikwae. Godhiambo gibiro nindo e ute mag Ashkelon. Jehova Nyasaye ma Nyasachgi biro ritogi kendo obiro dwokonegi gweth mane ogwedhogigo.
És osztály része lesz Jehúda háza maradékának, azokon legeltetnek: Askelón házaiban estennen heverésznek, mert gondol majd rájuk az Örökkévaló, az ő Istenök, és visszahozza foglyaikat.
8 “Asewinjo ayenje mag jo-Moab kod ajara mag jo-Amon, moseyanyo joga kendo obwogogi e lopgi.”
Hallottam Móáb gyalázását, és Ammón fiainak szidalmait, a melyekkel gyalázták a népemet és fennhéjáztak az ő határa ellen.
9 Kuom mano, Jehova Nyasaye Maratego, ma Nyasach Israel osingore kawacho kama, “Adiera, Moab biro chalo gi Sodom, to jo-Amon kaka Gomora, piny modongʼ gunda mojwangʼ motimo bunge. Joga modongʼ noyakgi; kendo oganda modongʼ nokaw pinygi.”
Azért, ahogy élek, úgymond az Örökkévaló, a seregek Ura, Izraél Istene, bizony Móáb olyan lesz mint Szodoma és Ammón fiai mint Amóra, csalánnak birtoka és sónak bányája és pusztaság mindörökké: népem maradéka prédálja őket és nemzetem megmaradt része birtokba veszi őket.
10 Ma e kum ma jogi nonwangʼ kuom sunga margi, kendo kuom yanyo kendo jaro jo-Jehova Nyasaye Maratego.
Ez jut nekik gőgjük fejében, a miért gyaláztak és fennhéjáztak az Örökkévaló, a seregek Urának népe ellen.
11 Jehova Nyasaye biro bedo nigi malich ka oketho nyiseche duto e piny. Ogendini duto modak e alwora mar dho nembe duto nolame, ngʼato ka ngʼato nolame e pinygi owuon.
Félelmetes az Örökkévaló felettük, mert elsorvasztotta mind a föld isteneit, és leborulnak előtte, kiki a maga helyéről, mind a nemzetek szigetei.
12 “Yaye jo-Kush, un bende liganglana biro negou.”
Ti is kúsiták, kardom megöltjei vagytok.
13 Enorie bade kuomu un joma odak yo nyandwat, kendo notiek Asuria, bende dala mar Nineve nodongʼ gunda mi nobed motwo ka piny motimo ongoro.
Nyújtsa ki kezét az észak ellen, veszítse el Assúrt és tegye Ninivét pusztasággá, szárazsággá, mint a sivatag.
14 Kweth mag jamni biro nindo piny motimo kanyo, kod kit chwech mopogore opogore. Tula mar thim kod agak nobed gi nyasi. Ywakgi nowinjre ka wuok gie dirisni, kite moger godo udi nomukre mabiwre e dhoudi, kendo sirni nodongʼ kongʼiengore.
És heverésznek benne nyájak, mindennemű vad, pelikán is, sün is, ott hálnak oszlopcsúcsain, énekelő hang az ablakban, rom a küszöbön, mert czédrusa csupasszá lett.
15 Ma e dala maduongʼ mane odak gi kwe, kendo kogalore. Ne owacho e chunye niya, “An e kende kendo onge ngʼama ipimo koda.” To mano kaka koro odongʼ gunda, kama le mag bungu yweyoe. Ji duto makadho bute wuoro ka tangʼo lwetgi.
Ez az az ujjongó város, mely biztosságban lakott, a mely azt mondta szívében: én és senki más! Mint lett pusztulássá, vadnak heverőjévé! Bárki elmegy mellette, az pisszeg, rázza kezét.
