< Zaburi 78 >
1 Maskil mar Asaf. Chiknauru itu, yaye un joga, winjuru weche mawuok e dhoga.
Aszáf tanítása. Figyelj én népem az én tanításomra; hajtsátok füleiteket számnak beszédeire.
2 Abiro yawo dhoga mondo awuo gi ngeche, ee, abiro hulo gik mopondo ma wuoyo kuom gik mane otimore chon gi lala.
Megnyitom az én számat példabeszédre; rejtett dolgokat szólok a régi időből.
3 Gik ma wasewinjo kendo ma wangʼeyo, mane wuonewa onyisowa.
A miket hallottunk és tudunk; és a miket atyáink beszéltek nékünk,
4 Ok wabi pandogi ne nyithindgi; to wabiro hulogi ne tiengʼ mabiro timbe mipako mag Jehova Nyasaye, gi tekone kod gik miwuoro mosetimo.
Nem titkoljuk el azokat az ő fiaiktól; a jövő nemzedéknek is elbeszéljük az Úr dicséretét, hatalmát és csodáit, a melyeket cselekedett.
5 Ne ogolo chike ne joka Jakobo kendo noguro chik e piny Israel, chike mane omiyo kwerewa mondo opuonj nyithindgi,
Mert bizonyságot állított Jákóbban, és törvényt rendelt Izráelben; a melyek felől megparancsolta atyáinknak, hogy megtanítsák azokra fiaikat;
6 mondo tiengʼ mabiro ongʼegi, koda ka nyithindo mapok onywol, kendo gin bende ginyis nyithindgi.
Hogy megtudja azokat a jövő nemzedék, a fiak, a kik születnek; és felkeljenek és hirdessék azokat fiaiknak;
7 Eka mondo mi giket genogi kuom Nyasaye kendo kik wigi wil gi gik mosetimo, to mondo girit chikene.
Hogy Istenbe vessék reménységüket és el ne felejtkezzenek Isten dolgairól, hanem az ő parancsolatait megtartsák.
8 Ne ok ginyal chalo gi kweregi; mane tiengʼ ma tokgi tek kendo ma jongʼanyo, ma chunjegi ne ok ochiwore ne Nyasaye kendo ne ok luwe gi adiera.
Hogy ne legyenek olyanok, mint apáik: szilaj és makacs nemzedék, olyan nemzedék, a melynek szíve nem volt szilárd, és lelke sem volt hű Isten iránt.
9 Kata ka jo-Efraim nomanore gi gige lweny, to negiringo lweny.
Efraim fiai, a fegyveres íjászok hátat fordítottak az ütközet napján;
10 Ne ok girito singruok mar Nyasaye kendo ne gidagi dak ka giluwo chik Nyasaye.
Nem őrizték meg az Isten szövetségét, és nem akartak járni az ő törvényében;
11 Wigi nowil gi gik mane osetimo, ranyisi mane osenyisogi.
Sőt elfelejtkeztek az ő tetteiről, csodáiról, a melyeket mutatott nékik.
12 Ne otimo honni ka wuonegi neno e gwengʼ mar Zoan, e piny Misri.
Apáik előtt csodát mívelt Égyiptom földjén, a Czoán mezején.
13 Ne omiyo nam opogore diere ariyo mi nomiyo gikadho kendo nomiyo pi ochungʼ molingʼ thi ka ohinga.
Ketté választotta a tengert s átvitte őket; és felállította a vizeket fal gyanánt.
14 Ne otayogi kod bor polo godiechiengʼ kendo giler moa e mach otieno duto.
Vezette őket nappal felhőben, és egész éjen át tűznek világosságában.
15 Ne otucho lwanda e thim kendo nomiyogi pi mogundho ka nembe;
Sziklákat hasított meg a pusztában, és inniok adott bőségesen, akárcsak a mélységes vizekből.
16 bende nomiyo aore obubni kawuok e lwanda kama obarore mi pi nomol piny mana ka aora.
Patakokat fakasztott a kősziklából, és folyamok módjára vizeket ömlesztett:
17 To eka pod negidhi mana nyime ka gitimo richo e nyime ka gingʼanyo e thim ne Nyasaye Man Malo Moloyo.
Mégis folyvást vétkeztek ellene, és haragították a Felségest a pusztában;
18 Ne gitemo Nyasaye ka gingʼeyo, kuom kete mondo omigi chiemo mane gigombo.
És megkísérték Istent az ő szívökben, enni valót kérvén az ő kivánságuk szerint.
19 Ne giwuoyo marach kuom Nyasaye kagiwacho ni, “Nyasaye bende nyalo chano mesa e nyimwa e thim ka?
És szólának Isten ellen, mondván: Avagy tudna-é Isten asztalt teríteni a pusztában?
20 Kane ogoyo lwanda to pi nothinyore oko kendo aore nochako mol mogundho. To chiemo bende domiwa adier? Ringʼo bende onyalo kelo mi opog ne joge adier?”
Ímé, megcsapta a kősziklát és víz ömlött és patakok özönlöttek; de vajjon tud-é kenyeret is adni? avagy készíthet-é húst az ő népének?
21 Kane Jehova Nyasaye owinjo gi ite, iye nowangʼ ahinya, mi mach mare notuk kuom joka Jakobo, kendo mirimbe mager nobiro kuom jo-Israel,
Meghallotta az Úr és megharagudott ezért, és tűz gyulladt fel Jákób ellen, és harag gerjedt fel Izráel ellen;
22 nimar ne ok giyie kuom Nyasaye kata geno kuom resruok mare.
Mert nem hittek Istenben, és nem bíztak az ő segedelmében,
23 To eka pod nogolo chik ne kor polo malo kendo noyawo dhoudi mag polo;
És ráparancsolt a felhőkre ott fenn, és az egek ajtait megnyitotta.
24 ne oolo mana piny ka koth mondo ji ocham, adier, nomiyogi chiemb polo.
És hullatott reájuk mannát eledelül, és mennyei gabonát adott nékik.
25 Ji nochamo makati mar malaike, kendo nooronegi kit chiemo duto mane ginyalo chamo.
Angyalok kenyerét ette az ember, bőséggel vetett nékik eleséget,
26 Ne ogonyo yamb ugwe moa e polo, kendo nogolo yamb milambo gi tekone.
Megindítá a keleti szelet az egekben, és elhozá erejével a déli szelet;
27 Nolwaro ringʼo piny kuomgi ka buru, adier, winy mafuyo nolwar kuomgi ka kwoyo manie dho nam.
És hullata rájuk annyi húst, mint a por, és annyi madarat, mint a tenger fövénye.
28 Nomiyo winyogo olwar piny nyaka ei kambi mine gilworo hembegi duto koni gi koni.
És leszállítá azokat az ő táboruk közepére, az ő sátoraikhoz köröskörül.
29 Negichiemo mi chiemo otamogi tieko, nimar nomiyogi gima ne chunygi gombo.
Evének azért és igen megelégedének, és a mit kivántak, azt hozá nékik.
30 To kane pok gitieko chiembgi mar gombono, chutho, ka chiemo ne pod opongʼo dhogi,
Még fel sem hagytak a kivánságukkal; az étel még a szájukban vala:
31 mirima mager mar Nyasaye nogore kuomgi, mi nomiyo jogi maroteke otho, kendo nopielo yawuot Israel ma pod tindo piny.
Mikor az Isten haragja felgerjede ellenök, és főbbjeik közül sokakat megöle, és Izráelnek ifjait levágá;
32 To kata obedo ni magi duto nosetimore, pod negidhi mana nyime gitimo richo; pod ne ok giyie kuome, kata obedo ni ne osetimo ranyisi mathoth e diergi.
Mindamellett is újra vétkezének, és nem hivének az ő csodadolgaiban.
33 Omiyo nomiyo ngimagi orumo kaonge ber kendo higni mag-gi nopongʼ gi masiche mabwogo ji.
Azért hiábavalóságban töltette el napjaikat, éveiket pedig rettegésben.
34 E kinde moro amora mane Nyasaye okumogie, to ne gimanye mine gilokore ka gidware gi siso.
Ha ölte őket, hozzá fordultak, megtértek és Istent keresék.
35 Negiparo ni Nyasaye ema ne en lwanda margi, kendo ni Nyasaye Man Malo Moloyo ema ne en Jawargi.
És eszökbe vevék, hogy Isten az ő sziklájok, és a felséges Isten az ő megváltójok;
36 To kata kamano ne gichare achara gi dhogi, ka giwuonde gi lewgi.
És hízelkedének néki szájokkal, nyelvökkel pedig hazudozának néki.
37 Nimar chunygi ne ok omoko kuome, kendo ne ok gilu singruokne kuom adier.
De szívök nem volt tökéletes iránta, és nem voltak hűségesek az ő szövetségéhez;
38 To en, kaka en ngʼama kecho ji, noweyonegi kethogi, kendo ne ok otiekogi. Kinde ka kinde nogengʼo mirimbe kendo ne ok otoyo mirimbe duto kuomgi.
Ő azonban irgalmas és bűnbocsátó, nem semmisít meg, sőt sokszor elfordítja haragját, és nem önti ki teljes búsulását.
39 Noparo kaka ne gin mana dhano adhana machalo yamo makalo kendo ok chak duogi.
Azért eszébe vevé, hogy test ők, és olyanok, mint az ellebbenő szél, a mely nem tér vissza.
40 Mano kaka ne gingʼanyone e thim nyadi mangʼeny kendo negimiye chuny lit e piny motwo!
Hányszor keserítették őt a pusztában, hányszor illették fájdalommal a kietlenben?!
41 Ne gitemo Nyasaye kinde mangʼeny, kendo negimiyo Jal Maler mar Israel osin.
És újra kísértették az Istent, és ingerelték Izráel szentjét.
42 Ne ok giparo tekone, kendo ne ok giparo odiechiengʼ mane owarogi e lwet jasigu,
Nem emlékeztek meg az ő kezéről, sem a napról, a melyen megváltotta őket a nyomorgatótól;
43 odiechiengʼ mane onyiso e lela honni mage e piny Misri kane otimo ranyisino e gwengʼ mar Zoan.
Midőn kitűzte jeleit Égyiptomban, és csodáit a Czoán mezején.
44 Noloko aoregi remo mi koro ne ok ginyal modho pi moa e aoregi.
És vérré változtatta folyóikat, hogy nem ihatták patakjaikat.
45 Ne ooro bonyo mag lwangʼni mane omwonyogi, gi ogwende mane oketho pinygi.
Legyeket bocsáta reájok, a melyek emészték őket, és békát, a mely pusztítá őket.
46 Ne ochiwo chambgi ne ongogo, chambgi mosechiek ne bonyo.
Odaadta termésöket a szöcskének, s munkájuk gyümölcsét a sáskának.
47 Ne oketho olembegi mag mzabibu gi pe, kod yiendegi mag ngʼowu gi yamo mangʼich.
Jégesővel pusztítá el szőlőjüket, s figefáikat kőesővel.
48 Ne ochiwo jambgi ne pe, kendo nomiyo dhogegi polo ogoyo.
Odaveté barmaikat a jégesőnek, marháikat pedig a mennyköveknek.
49 Ne oolo kuomgi mirimbe maliet, kokecho kendo iye owangʼ kendo oger; oganda malaike ma jonek.
Rájok bocsátá haragjának tüzét, mérgét, búsulását és a szorongatást: a gonosz angyalok seregét.
50 Ne olosone mirimbe yo maluwo, kendo ne ok okechogi e tho, to ne ojwangʼogi, mondo tho otiekgi.
Utat tört haragjának, s nem tartotta meg a haláltól lelköket, és életöket döghalálnak veté.
51 Ne onego kach jo-Misri duto, mana olemo mokwongo chiek mag dhano e hembe mag Ham.
És megöle minden elsőszülöttet Égyiptomban, az erő zsengéjét Khám sátoraiban.
52 To joge to nogolo oko mana ka kweth, kendo notelonegi ka rombe koyoro kodgi thim.
Elindítá mint juhokat, az ő népét, s vezeté őket, mint nyájat a pusztában.
53 Ne otayogi maber omiyo ne gionge gi luoro, to wasikgi to ne nam omwonyo.
És vezeté őket biztonságban, és nem félének, ellenségeiket pedig elborítá a tenger.
54 Kamano e kaka ne okelogi nyaka e tongʼ mar pinje maler, nyaka ne gitundo e piny motimo gode, ma lwete ma korachwich nosekawo.
És bevivé őket az ő szent határába, arra a hegyre, a melyet szerzett az ő jobbkezével.
55 Ne oriembo ogendini e nyimgi kendo nomiyogi lopgi kaka girkeni margi, mi nomiyo dhout Israel odak e miechgi giwegi.
És kiűzé előlük a pogányokat, és elosztá nékik az örökséget sorsvetéssel; és letelepíté azok sátoraiban az Izráel törzseit.
56 To kata kamano ne gitemo Nyasaye, mine gingʼanyone Nyasaye Man Malo Moloyo; ka gidagi rito chikene.
De megkisérték és megharagíták a magasságos Istent, és nem őrizék meg bizonyságait;
57 Mana kaka wuonegi ne ok giwinje kendo ne ok gin jo-adiera kendo ne gichalo atungʼ mobam ma ok nyal gen.
Elfordulának ugyanis és hűtlenek levének, mint apáik; visszafelé fordulának, mint a csalfa kézív.
58 Ne giwangʼo iye gi kuondegi motingʼore malo, kendo ne gichiewo nyiego mare gi nyisechegi mane giloso.
Haragra ingerelték őt magaslataikkal, és bosszantották faragott bálványaikkal.
59 Kane Nyasaye owinjogi, iye nowangʼ ahinya, kendo nokwedo jo-Israel chuth.
Meghallá ezt Isten és felgerjede; és az Izráelt felette megútálá.
60 Ne ojwangʼo Hemb Romo mane ni Shilo, mane en hema mane oguro owuon e dier ji.
És elveté magától Silói hajlékát, a sátort, a melyben lakott vala az emberek között;
61 Nooro Sandug Muma e twech, mi duongʼne maler nodhi e lwet wasigu.
Sőt fogságba viteté erejét, dicsőségét pedig ellenség kezébe.
62 Nochiwo joge ne ligangla, kendo nokecho ahinya gi girkeni mare.
És fegyver alá rekeszté az ő népét; és az ő öröksége ellen felgerjede.
63 Mach notieko yawuotgi matindo, kendo nyigi ne ok owernegi wende kisera;
Ifjait tűz emészté meg, és szüzei nem énekeltettek meg.
64 jodologi ne onegi, kendo mondegi ne ywak otamo.
Papjai fegyver miatt hullottak el, és özvegyei nem végezheték a siratást.
65 Eka Ruoth Nyasaye nochiew ka gima oa e nindo, mana kaka ngʼato chiewo, bangʼ madho divai mangʼeny.
Akkor felserkene az Úr, mintegy álomból; mint hős, a ki bortól vigadoz;
66 Ne oriembo wasike gi goch, kendo nomiyo giyudo wichkuot mosiko.
És visszaveré ellenségeit; s örök gyalázatot vete reájok.
67 Ne odagi hembe mag Josef, bende ne ok oyiero dhood joka Efraim,
Azután megútálá a József sátorát, és nem választá Efraim törzsét;
68 to dhood joka Juda ema ne oyiero, ee, noyiero mana Got Sayun, mane ohero.
Hanem a Júda törzsét választá; a Sion hegyét, a melyet szeret.
69 Ne ogero kare maler mar lemo, ka gode maboyo, kendo mana ka piny mane oguro nyaka chiengʼ.
És megépíté szent helyét, mint egy magas várat; mint a földet, a melyet örök időre fundált.
70 Ne oyiero Daudi jatichne, kendo nogole e abich rombe;
És kiválasztá Dávidot, az ő szolgáját, és elhozá őt a juhok aklaiból.
71 nogole e tij rito rombe mokele mondo okwa joge ma nyikwa Jakobo, mondo okwa Israel girkeni mare.
A szoptatós juhok mellől hozá el őt, hogy legeltesse Jákóbot, az ő népét, és Izráelt, az ő örökségét.
72 Kuom mano Daudi nokwayogi gi chuny makare kendo notelonegi, gi lwedo mongʼith.
És legelteté őket szívének tökéletessége szerint, és vezeté őket bölcs kezeivel.