< Zaburi 61 >

1 Kuom jatend wer. Gi gig wer man-gi tondegi. Mar Daudi. Winj ywakna, yaye Nyasaye; chik iti ne lamona.
A karmesternek. Hárfajátékra. Dávidtól. Halljad Isten fohászomat, figyelj imádságomra!
2 Aluongi gie tungʼ piny, aluongi ka chunya ool; telna nyaka lwanda mohinga gi bor.
A föld végéről hozzád kiáltok föl, mikor szívem elborul; sziklára, mely magas nekem, vezérelj engem.
3 Nikech in ema isebedo kar pondona, isebedona ohinga motegno maponde ne jasigu.
Mert menedék voltál nekem, erős torony ellenség elől.
4 Agombo dak e hembi nyaka chiengʼ mondo apondie e raum mar bwombeni. (Sela)
Hadd időzöm sátradban örökké, keresek menedéket szárnyaid rejtekében. Széla.
5 Nikech isewinjo singruokna kodi, yaye Nyasaye; isemiya gweth mikano ne joma oluoro nyingi.
Mert te, Isten, hallgattál fogadásaimra, megadod neved tisztelőinek örökségét.
6 Med ndalo mar ngima ruoth, mede higni e tienge mangʼeny.
Napokat tégy hozzá a király napjaihoz, évei annyi mint nemzedék meg nemzedék!
7 Mi obed e kom loch e nyim Nyasaye nyaka chiengʼ; ket herani kod adierani mondo orite.
Székeljen örökké Isten előtt, szeretet és hűség, rendeld, hogy megóvják!
8 Eka anasik ka apako nyingi gi wer kendo abiro chopo singruokna kodi odiechiengʼ kodiechiengʼ.
Ekképen hadd zengem nevedet mindétig, hogy megfizessem fogadásaimat napról napra!

< Zaburi 61 >