Zaburi 105
1 Pakuru Jehova Nyasaye, luonguru nyinge; landuru ne ogendini duto gima osetimo.
Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!
2 Werneuru, pakeuru gi wende; nyisuru kuom tijene duto miwuoro.
Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.
3 Nyinge maler nigi duongʼ; chuny joma manyo Jehova Nyasaye mondo obed mamor.
Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
4 Ranguru Jehova Nyasaye gi tekone; dwaruru wangʼe kinde duto.
Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
5 Paruru gik miwuoro mosetimo, honni mage kod buche mosengʼado,
Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.
6 yaye un nyikwa Ibrahim jatichne, yaye yawuot Jakobo joge moyiero.
Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!
7 En e Jehova Nyasaye ma Nyasachwa; buchene ni e piny duto.
Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete.
8 Oparo singruokne nyaka chiengʼ, weche mane osingo e tienge tara,
Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
9 singruok mane otimo gi Ibrahim, Muma mane okwongʼorego ni Isaka.
A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.
10 Ne ogure ne Jakobo kaka chik, kendo nogure ni Israel kaka singruok mochwere, kowacho ni,
És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
11 “Anamiyi piny Kanaan kaka girkeni mari.”
Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
12 Kane pod gin ji manok e kar rombgi, ne ginok ahinya kendo ne gin welo e pinyno,
Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,
13 ne giwuotho e kind ogendini mopogore, ka gidhi e pinyruodhi mopogore opogore.
És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
14 Ne ok oyie mondo ngʼato osandgi; nokwero ruodhi kowachonegi niya,
Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván:
15 “Kik umul joga ma awiro; kik uhiny jonabi maga.”
Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
16 Ne okelo kech e piny kendo noketho yore duto mane giyudogo chiemo;
Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré,
17 kendo nooro ngʼato otelonegi, ngʼatno ne en Josef mane oloki kaka misumba.
Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
18 Ne giridho tiendene gi arungu mochuoye chuma, kendo ne giridho ngʼute gi chumbe,
A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,
19 nyaka nochopo kinde ma gik mane okoro notimore, nyaka wach Jehova Nyasaye nochopo kare.
Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.
20 Ruodh Misri nooro wach mi nogonye jatend ji nogonye thuolo.
Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;
21 Nokete ruodh ode, manorito gik moko duto mane en-go,
Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;
22 mondo en ema ne otieg jotende kaka ohero kendo opuonj jodonge.
Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
23 Bangʼe Israel duto nobiro Misri; Jakobo nodoko jadak e piny Ham.
És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
24 Jehova Nyasaye nomiyo joge onya ahinya; nomiyo gibedo mathoth ma wasikgi ne ok nyal nyalogi,
És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.
25 wasikgi ma noloko chunygi mondo ocha joge, kendo noketo chunye mar timo ne jotichne marach.
Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.
26 Nooro Musa jatichne, gi Harun, ngʼat mane oseyiero.
Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
27 Negitimo ranyisi mag honni e diergi, ee, negitimo timbene miwuoro e piny Ham.
Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.
28 Nooro mudho mi nomiyo piny olil nimar donge ne gisengʼanyo ne wechene?
Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.
29 Noloko pigegi remo, mi nomiyo rechgi otho.
Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.
30 Ogwende nosieko mopongʼo pinygi, kendo negidonjo nyaka ei ute nindo mag ruodhigi.
Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is.
31 Nowuoyo, mi pumbi mag lwangʼni nosieko, kendo kikun nopongʼo pinygi.
Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.
32 Nomiyo kodhi olokore pe kendo mil polo nokwako pinygi;
Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre.
33 nogoyo yiendegi mag mzabibu gi ngʼowu piny kendo nolwero yiende mane ni e pinygi.
És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.
34 Nowuoyo, mi bonyo nosieko, ongogo mokalo akwana;
Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
35 negichamo gimoro amora mane loth e pinygi koda ka chambgi mane gipidho e puothegi.
És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
36 Bangʼe nonego nyithindo makayo duto mane ni e pinygi, kodhi mokwongo duto mane gihango nywolo.
És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
37 Nogolo Israel, kogangore gi fedha kod dhahabu, kendo onge ngʼama nodongʼ chien kuom dhout Israel duto.
És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
38 Misri ne mor kane giwuok, nikech mbi mar jo-Israel nosegore kuomgi.
Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.
39 Noumogi gi boche polo kaka raum, kendo mach nochiwonegi ler gotieno.
Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.
40 Kane gikwaye, to nokelonegi aluru kendo noyiengʼogi gi makati mar polo.
Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.
41 Noyawo lwanda, mi pi nowuok gi teko; kendo pigno nomol ka aora mamol e piny motwo.
Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
42 Nimar noparo singruokne maler mane omiyo Ibrahim jatichne.
Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának.
43 Nogolo joge gi ilo, adier, nomiyo joge moyier owuok kakok gi mor;
Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígassággal.
44 nomiyogi pinje mag ogendini, kendo gik ma jomoko nono nochandore ka loso nodoko girkeni magi,
És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
45 mondo omi gilu yorene kendo girit chikene. Pak ne Jehova Nyasaye!
Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!
