Ngeche 31
1 Weche mag Ruoth Lemuel, ma gin weche matut ma min mare nopuonje.
Lemuel király beszédei, próféczia, melylyel tanította vala őt az anyja.
2 Yaye wuoda, yaye wuoda mane anywolo! Winja, in wuoda mane anywolo bangʼ ka Nyasaye osewinjo lemo mane atimonego singruok.
Mit szóljak, fiam? mit, én méhem gyermeke? mit, én fogadásimnak gyermeke?
3 Kik iket tekri kuom mon, kata nyalo mari kuom jogo maketho ruodhi.
Ne add asszonyoknak a te erődet, és a te útaidat a királyok eltörlőinek.
4 Ok en gima owinjore ne ruodhi, yaye Lemuel, mondo ruodhi omadh math makech, kata jotelo ogomb kongʼo gi chunygi duto,
Távol legyen a királyoktól, oh Lemuel, távol legyen a királyoktól a bornak itala; és az uralkodóktól a részegítő ital keresése.
5 nono ka gimetho to wigi diwil gi gima chik ochiko, ma gihiny joma ok nyal ka gitamogi e ratichgi.
Hogy mikor iszik, el ne felejtkezzék a törvényről, és el ne fordítsa valamely nyomorultnak igazságát.
6 Chiw kongʼo ne jogo ma chunygi ool, to math makech ne jogo ma chunygi lit.
Adjátok a részegítő italt az elveszendőnek, és a bort a keseredett szívűeknek.
7 Wegi mondo gimethi mondo wigi owil gi chan-gi kendo kik gichak gipar chandruokgi kendo.
Igyék, hogy felejtkezzék az ő szegénységéről, és az ő nyavalyájáról ne emlékezzék meg többé.
8 Wuo ka ichwako joma ok nyal wacho wachgi gin giwegi, ka ichwako jogo maonge nyalo.
Nyisd meg a te szádat a mellett, a ki néma, és azoknak dolgában, a kik adattak veszedelemre.
9 Wuo kendo ngʼad bura kare, chwak ratich jogo ma jochan kod jogo mochando.
Nyisd meg a te szádat, ítélj igazságot; forgasd ügyét a szegénynek és a szűkölködőnek!
10 Dhako ma kite longʼo en ngʼa manyalo nwangʼo? Nengone oloyo kite ma nengogi tek.
Derék asszonyt kicsoda találhat? Mert ennek ára sokkal felülhaladja az igazgyöngyöket.
11 Chwore ogenogo chutho kendo onge gima oreme.
Bízik ahhoz az ő férjének lelke, és annak marhája el nem fogy.
12 Okelone mana ber, ok hinyruok ndalo duto mar ngimane.
Jóval illeti őt és nem gonosszal, az ő életének minden napjaiban.
13 Oyiero yie rombe kod tworo kendo otiyo matek gi lwete.
Keres gyapjat vagy lent, és megkészíti azokat kezeivel kedvvel.
14 Ochalo gi yiedhi mag ohala, kokelo chiemo moa kuma bor.
Hasonló a kereskedő hajókhoz, nagy messziről behozza az ő eledelét.
15 Ochiewo aa e nindo ka pod piny mudho, ochiwo chiemo ne joode to moko omiyo nyiri matiyone.
Felkel még éjjel, eledelt ád az ő házának, és rendel ételt az ő szolgálóleányinak.
16 Omanyo puodho maber mi ongʼiew, kendo kuom ohala moloko opidhogo puothe mag olembe.
Gondolkodik mező felől, és megveszi azt; az ő kezeinek munkájából szőlőt plántál.
17 Otiyo tijene gi teko duto; kendo oratego e tije motiyo.
Az ő derekát felövezi erővel, és megerősíti karjait.
18 Oneno ni gik moloso miye ohala to tache ok tho gotieno.
Látja, hogy hasznos az ő munkálkodása; éjjel sem alszik el az ő világa.
19 Ei lwete otingʼo yie rombe kendo omako gir chwecho gi lith lwetene.
Kezeit veti a fonókerékre, és kezeivel fogja az orsót.
20 Oyawo bade ne joma jochan kendo otero lwete ne jogo mochando.
Markát megnyitja a szegénynek, és kezeit nyújtja a szűkölködőnek.
21 Ka piny ngʼich, oonge luoro ne joode, nikech giduto girwakore gi nengni mapichni.
Nem félti az ő házanépét a hótól; mert egész házanépe karmazsinba öltözött.
22 Oloso raum ne kitandane, orwakore gi lewni marep-rep maralik ma nengogi tek.
Szőnyegeket csinál magának; patyolat és bíbor az ő öltözete.
23 Chwore imiyo luor e dhoranga dala maduongʼ, kama obedoe e dier jodongo mag gwengʼ.
Ismerik az ő férjét a kapukban, mikor ül a tartománynak véneivel.
24 Oloso lewni marep-rep mi ousgi, kendo omiyo johala gik moko.
Gyolcsot sző, és eladja; és övet, melyet ád a kereskedőnek.
25 Orwakore gi teko kod dimbruok; omiyo onyalo bedo mamor e ndalo mabiro.
Erő és ékesség az ő ruhája; és nevet a következő napnak.
26 Owuoyo gi rieko kendo puonj mar adiera ni e lewe.
Az ő száját bölcsen nyitja meg, és kedves tanítás van nyelvén.
27 Orito weche mag ode to ok ocham chiemb mifwadhi.
Vigyáz a házanépe dolgára, és restségnek étkét nem eszi.
28 Nyithinde chungo kendo luonge ni en ngʼat mogwedhi, chwore bende pake, kawacho niya,
Felkelnek az ő fiai, és boldognak mondják őt; az ő férje, és dicséri őt:
29 “Mon mangʼeny timo gik mabeyo, to in iloyogi duto.”
Sok leány munkálkodott serénységgel; de te meghaladod mindazokat!
30 Ber mar wangʼ wuondo ji, to chia bende rumo; to dhako moluoro Jehova Nyasaye yudo pak.
Csalárd a kedvesség, és hiábavaló a szépség; a mely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának!
31 Miye pak moromo kode mondo onwangʼ kendo we mondo tijene okelne pak e dhorangach mar dala maduongʼ.
Adjatok ennek az ő keze munkájának gyümölcséből, és dicsérjék őt a kapukban az ő cselekedetei!
