< Ngeche 30 >

1 Magi e weche mag Agur wuod Jake, ma gin weche matut. Magi e weche ma Agur wachone Ithiel; adier owuoyo ne Ithiel niya, “Aol marumo, yaye Nyasaye, to pod anyalo wuoyo.
Agurnak, a Jáké fiának beszédei, próféczia, melyet mondott a férfiú Itielnek, Itielnek és Ukálnak.
2 Chutho afuwo ahinya ma ok awinjora bedo dhano; ok an kod ngʼeyo tiend wach mar dhano.
Minden embernél tudatlanabb vagyok én, és nincs emberi értelem én bennem.
3 Ok asepuonjora rieko, kata ngʼeyo mar Nyasaye, ma en Jal Maler Moloyo, bende aongego.
És nem tanultam a bölcseséget, hogy a Szentnek ismeretét tudnám.
4 En ngʼa mosedhi e polo kendo olor piny? En ngʼa mosechoko yamo moketo ei lwete? En ngʼa mosechoko pi gi lawe kata mosepimo giko mar tungʼ piny? Nyinge to en ngʼa, koso wuode to nyinge ngʼa? Nyisa ane ka ingʼeyo!
Kicsoda ment fel az égbe, hogy onnan leszállott volna? Kicsoda fogta össze a szelet az ő markába? Kicsoda kötötte a vizet az ő köntösébe? Ki állapította meg a földnek minden határit? Kicsoda ennek neve? Avagy kicsoda ennek fiának neve, ha tudod?
5 “Wach ka wach moa kuom Nyasaye en adier; Nyasaye en okumba ne jogo mopondo kuome.
Az Istennek teljes beszéde igen tiszta, és paizs az ahhoz folyamodóknak.
6 Kik imed gimoro e wachne, to nono obiro kwedi mi onyis ni in ja-miriambo.
Ne tégy az ő beszédéhez; hogy meg ne feddjen téged, és hazug ne légy.
7 “Gik moko ariyo makwayi; yaye Jehova Nyasaye; kik itama biro buti kapok atho.
Kettőt kérek tőled; ne tartsd meg én tőlem, mielőtt meghalnék.
8 Mi wuond gi miriambo obed mabor koda; kik imiya chan kata mwandu, to miya mana chiemba mapile.
A hiábavalóságot és a hazugságot messze távoztasd tőlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nékem; táplálj engem hozzám illendő eledellel.
9 Nimar, ka ok kamano, to anyalo bedo gi mwandu mangʼeny mi akwedi ka awacho ni, ‘Jehova Nyasaye to en ngʼa?’ Kata anyalo bedo jachan mi akwel, mi ami nying Nyasacha wichkuot.
Hogy megelégedvén, meg ne tagadjalak, és azt ne mondjam: kicsoda az Úr? Se pedig megszegényedvén, ne lopjak, és gonoszul ne éljek az én Istenem nevével!
10 “Kik iwuo marach kuom jatich ne ngʼat mondike nono to obiro kwongʼi, mi iyud chandruok.
Ne rágalmazd a szolgát az ő uránál, hogy meg ne átkozzon téged, és bűnhődnöd ne kelljen.
11 “Nitie jogo makwongʼo wuonegi kendo ok gwedh minegi;
Van oly nemzetség, a ki az ő atyját átkozza, és az ő anyját nem áldja.
12 jogo ma paro giwegi ni giler to ok osepwodhgi kuom kethruokgi;
Van nemzetség, a ki a maga szemei előtt tiszta, pedig az ő rútságából ki nem tisztíttatott.
13 jogo ma wangʼ-gi tek masungore, manenogi richo;
Van kevély szemű nemzetség, és a kinek szemöldökei igen fellátnak!
14 joma lekegi chalo gi ligangla kendo nyipongʼ lekegi chalo pelni mabitho, mar chamo jochan manie piny, kod joma odhier manie dier ji.
Van olyan nemzetség, a kinek fogai fegyverek, és a kinek zápfogai kések; hogy a szegényeket kiemészszék e földről, és az emberek közül a szűkölködőket.
15 “Chwe nigi nyiri ariyo. Giywak ni, ‘Miwa! Miwa!’ “Nitie gik moko adek ma ok rom ngangʼ! Angʼwen ma ok wach ni, ‘Oromo!’
A nadálynak két leánya van: addsza, addsza! E három nem elégszik meg; négyen nem mondják: elég;
16 Gin liel, ich ma ok onywol, lowo ma pi ok rom, kata mach ma ok wach ni, ‘Oromo!’ (Sheol h7585)
A sír és a meddő asszony, a föld meg nem elégszik a vízzel, és a tűz nem mondja: elég! (Sheol h7585)
17 “Wangʼ ma jaro wuoro, ma dagi winjo wach miyo, ibiro lodho oko kod agak manie holo, ibiro chamgi gi achudhe.
A szemet, mely megcsúfolja atyját, vagy megútálja az anyja iránt való engedelmességet, kivágják a völgynek hollói, vagy megeszik a sasfiak.
18 “Nitie gik moko adek mamiya awuoro ahinya, angʼwen ma ok anyal ngʼeyo tiendgi.
E három megfoghatatlan előttem, és e négy dolgot nem tudom:
19 Yor ongo e kor polo, yor thuol e kor lwanda, yor yie ei nam mogingore kod yor ngʼama wuowi gi nyako.
A keselyűnek útát az égben, a kígyónak útát a kősziklán, a hajónak nyomát a mély tengerben, és a férfiúnak útát a leányzóval.
20 “Ma e yor dhako ma jachode: Ochiemo to bangʼe oyweyo dhoge, mi owach ni, ‘Ok asetimo gimoro marach.’
Ilyen a paráználkodó asszonynak úta; eszik, azután megtörli száját és azt mondja: nem cselekedtem semmi gonoszt.
21 “Nitie gik moko adek mateto piny, to kuom gik moko angʼwen piny ok nyal yiego:
Három dolog alatt indul meg a föld, és négyet nem szenvedhet el.
22 misumba modoko ruodh piny, kata ngʼat mofuwo mochiemo moyiengʼ,
A szolga alatt, mikor uralkodik, és a bolond alatt, mikor elég kenyere van,
23 moro en dhako ma ok oher to okende eka mogik jatich ma nyako ma omayo dhako mondike dichwo.
A gyűlölt asszony alatt, ha mégis férjhez megy; és a szolgáló alatt, ha örököse lesz az ő asszonyának.
24 “Gik moko angʼwen matindo ni e piny, to kata kamano giriek moloyo.
E négy apró állata van a földnek, a melyek bölcsek, elmések:
25 Biye gin chwech ma tekregi tin, to kata kamano gikano chiembgi e ndalo oro;
A hangyák erőtlen nép, mégis megkeresik nyárban a magok eledelét;
26 aidha bende gin le man-gi teko matin, to giloso gondgi e kind kite,
A marmoták nem hatalmas nép, mégis kősziklán csinálják az ő házokat;
27 kata bonyo onge ruodhgi, to ka giringo gidhiyo nyime kaachiel ka gichanore ka ogend lweny.
Királyuk nincs a sáskáknak, mindazáltal mindnyájan szép renddel mennek ki;
28 Kamano olele bende inyalo mako gi lwedo, to iyude kodak e ute ruoth.
A pókot kézzel megfoghatod, mégis ott van a királyok palotáiban.
29 “Nitie gik moko adek ma wuodhgi lich ka irango, chutho angʼwen maringo malich miwuoro.
Három állat van, a mely szépen jár, sőt négy, a mely jól jár.
30 Sibuor, en ratego moloyo kuom le duto, kendo onge gimoro moluoro,
Az oroszlán, a hős a vadak között, mely el nem fut senki elől;
31 thuon gweno magar ka dwaro gwere gi wadgi, nywok, kod ruoth gi oganda mar lweny moluoro bute.
A harczra felékesített ló, vagy a kecskebak, és a király, a kinek senki nem mer ellene állani.
32 “Ka isetimo tim fuwo ma imiyori duongʼ kendi, kata ka isechano richo, to um dhogi gi lweti!
Ha bolond voltál felfuvalkodásodban, vagy ha meggondoltad: kezedet szájadra vessed.
33 Mana kaka puoyo chak kelo mo, kendo goyo um chwero remo, e kaka jiwo kecho kelo lweny.”
Mert miképen a ki tejet köpül, vajat csinál; és a ki keményen fújja ki az ő orrát, vért hoz ki: úgy a ki a haragot ingerli, háborúságot szerez.

< Ngeche 30 >