Ngeche 30
1 Magi e weche mag Agur wuod Jake, ma gin weche matut. Magi e weche ma Agur wachone Ithiel; adier owuoyo ne Ithiel niya, “Aol marumo, yaye Nyasaye, to pod anyalo wuoyo.
Águrnak, Jáhé fiának szavai. Beszéd. Úgymond a férfi Itiélnek, Itiélnek és Ukálnak.
2 Chutho afuwo ahinya ma ok awinjora bedo dhano; ok an kod ngʼeyo tiend wach mar dhano.
Bizony tudatlanabb vagyok bárkinél, és emberi értelmem nincs nekem;
3 Ok asepuonjora rieko, kata ngʼeyo mar Nyasaye, ma en Jal Maler Moloyo, bende aongego.
s nem tanultam bölcsességet, és a Szentnek megismerését nem tudom.
4 En ngʼa mosedhi e polo kendo olor piny? En ngʼa mosechoko yamo moketo ei lwete? En ngʼa mosechoko pi gi lawe kata mosepimo giko mar tungʼ piny? Nyinge to en ngʼa, koso wuode to nyinge ngʼa? Nyisa ane ka ingʼeyo!
Ki szállt fel az égbe és szállt alá; ki gyűjtött szelet a markába; ki kötött vizet ruhájába; ki állapította meg a föld végeit mind? Mi a neve, és mi fiának neve, hogyha tudod?
5 “Wach ka wach moa kuom Nyasaye en adier; Nyasaye en okumba ne jogo mopondo kuome.
Istennek: minden szava salaktalan, pajzsa ő mind a benne menedéket keresőknek.
6 Kik imed gimoro e wachne, to nono obiro kwedi mi onyis ni in ja-miriambo.
Ne tégy hozzá szavaihoz, nehogy rád czáfoljon és hazugnak bizonyulj.
7 “Gik moko ariyo makwayi; yaye Jehova Nyasaye; kik itama biro buti kapok atho.
Kettőt kértem tőled, ne vond meg tőlem, mielőtt meghalok.
8 Mi wuond gi miriambo obed mabor koda; kik imiya chan kata mwandu, to miya mana chiemba mapile.
Hamisságot és hazug szót távoztass tőlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nekem, eledelül add nekem kiszabott kenyeremet:
9 Nimar, ka ok kamano, to anyalo bedo gi mwandu mangʼeny mi akwedi ka awacho ni, ‘Jehova Nyasaye to en ngʼa?’ Kata anyalo bedo jachan mi akwel, mi ami nying Nyasacha wichkuot.
nehogy jóllakjam és tagadóvá lennék s mondanám, ki az Örökkévaló; s nehogy elszegényedjem és lopnék s megsérteném Istenemnek nevét.
10 “Kik iwuo marach kuom jatich ne ngʼat mondike nono to obiro kwongʼi, mi iyud chandruok.
Ne vádold be a szolgát uránál, nehogy átkozzon téged és te bűnhődnél.
11 “Nitie jogo makwongʼo wuonegi kendo ok gwedh minegi;
Nemzedék, mely átkozza atyját, és anyját nem áldja;
12 jogo ma paro giwegi ni giler to ok osepwodhgi kuom kethruokgi;
nemzedék, mely tiszta a maga szemeiben, de szennyétől nem mosatott meg;
13 jogo ma wangʼ-gi tek masungore, manenogi richo;
nemzedék – mily büszkék a szemei, és szempillái hogy emelkednek!
14 joma lekegi chalo gi ligangla kendo nyipongʼ lekegi chalo pelni mabitho, mar chamo jochan manie piny, kod joma odhier manie dier ji.
Nemzedék, melynek kardok a fogai és kések a zápfogai, hogy megegyék a szegényeket, ki az országból, és a szűkölködőket el az emberek közül.
15 “Chwe nigi nyiri ariyo. Giywak ni, ‘Miwa! Miwa!’ “Nitie gik moko adek ma ok rom ngangʼ! Angʼwen ma ok wach ni, ‘Oromo!’
Alúkának két lánya van: adj, adj; hárman vannak, kik nem laknak jól, négyen, kik nem mondják: elég!
Alvilág, elzárt anyaméh, a föld, mely nem lakik jól vízzel, és a tűz, mely nem mondja: elég! (Sheol h7585)
17 “Wangʼ ma jaro wuoro, ma dagi winjo wach miyo, ibiro lodho oko kod agak manie holo, ibiro chamgi gi achudhe.
Szem, mely kigúnyolja atyját és kicsúfolja az anyja iránt való engedelmességet, azt kivájják a völgynek hollói és megeszik a fiatal sasok.
18 “Nitie gik moko adek mamiya awuoro ahinya, angʼwen ma ok anyal ngʼeyo tiendgi.
Három az, a mi csodálatos nekem, és négy, amit nem tudok:
19 Yor ongo e kor polo, yor thuol e kor lwanda, yor yie ei nam mogingore kod yor ngʼama wuowi gi nyako.
a sasnak útja az égen, kígyónak útja a, sziklán, hajónak útja a tenger szívében és férfi útja a fiatal nőnél.
20 “Ma e yor dhako ma jachode: Ochiemo to bangʼe oyweyo dhoge, mi owach ni, ‘Ok asetimo gimoro marach.’
Ilyen az útja az asszonynak, ki házasságot tör: evett, megtörölte száját és mondja: nem cselekedtem jogtalanságot.
21 “Nitie gik moko adek mateto piny, to kuom gik moko angʼwen piny ok nyal yiego:
Három alatt reszket a föld s négy alatt – nem bírja elviselni:
22 misumba modoko ruodh piny, kata ngʼat mofuwo mochiemo moyiengʼ,
szolga alatt, midőn király lesz, s aljas alatt, midőn jóllakik kenyérrel;
23 moro en dhako ma ok oher to okende eka mogik jatich ma nyako ma omayo dhako mondike dichwo.
gyűlölt nő alatt, midőn férjhez megy és szolgáló alatt, midőn örököse lesz űrnőjének.
24 “Gik moko angʼwen matindo ni e piny, to kata kamano giriek moloyo.
Négyen vannak a földnek kicsinyei és azok bölcsességes bölcsek:
25 Biye gin chwech ma tekregi tin, to kata kamano gikano chiembgi e ndalo oro;
a hangyák nem erős nép és elkészítették nyáron a kenyerüket;
26 aidha bende gin le man-gi teko matin, to giloso gondgi e kind kite,
a hegyi nyulak nem hatalmas nép és a sziklába rakták házukat;
27 kata bonyo onge ruodhgi, to ka giringo gidhiyo nyime kaachiel ka gichanore ka ogend lweny.
királya nincs a sáskának és kivonult rendezetten mindnyája;
28 Kamano olele bende inyalo mako gi lwedo, to iyude kodak e ute ruoth.
a gyíkot kézzel foghatod, és ott van a királyi palotában.
29 “Nitie gik moko adek ma wuodhgi lich ka irango, chutho angʼwen maringo malich miwuoro.
Hárman vannak a szép léptűek és négyen a szép járásúak:
30 Sibuor, en ratego moloyo kuom le duto, kendo onge gimoro moluoro,
az oroszlán hős az állatok közt s nem tér ki senki elől;
31 thuon gweno magar ka dwaro gwere gi wadgi, nywok, kod ruoth gi oganda mar lweny moluoro bute.
a fürge derekú vagy a kecskebak, és a király, kivel szemben nincs megállhatás.
32 “Ka isetimo tim fuwo ma imiyori duongʼ kendi, kata ka isechano richo, to um dhogi gi lweti!
Ha elvetemültél emelkedésedben és ha gazul viselkedtél: kezet szájra!
33 Mana kaka puoyo chak kelo mo, kendo goyo um chwero remo, e kaka jiwo kecho kelo lweny.”
Mert tejnek szorítása kihoz vajat és orrnak szorítása kihoz vért, és harag szorítása kihoz viszályt.
