Ngeche 18
1 Ngʼat ma ok jahera dwaro mana gige ok owinj puonj moro amora.
A maga kivánsága után megy az agyas ember, minden igaz bölcseség ellen dühösködik.
2 Ngʼat mofuwo ok mor kod winjo wach to omor mana gi wacho paroge owuon.
Nem gyönyörködik a bolond az értelemben, hanem abban, hogy az ő elméje nyilvánvalóvá legyen.
3 Ka richo biro, e kaka achaya biro, to wichkuot kelo duwruok.
Mikor eljő az istentelen, eljő a megútálás; és a szidalommal a gyalázat.
4 Weche mag dho ngʼato tut ka nam, to soko mar rieko en aora mabubni kamol.
Mély víz az ember szájának beszéde, buzogó patak a bölcseségnek kútfeje.
5 Ok en gima ber chwako ngʼat ma timbene richo kata ketho buch ngʼato maonge ketho.
A gonosz személyének kedvezni nem jó, elfordítani az igazat az ítéletben.
6 Lew ngʼat mofuwo kelone dhawo, to dhoge luongo goch.
A bolondnak beszédei szereznek versengést, és az ő szája ütésekért kiált.
7 Dho ngʼat mofuwo ema tieke, to lewe ema bedo obadho ne ngimane.
A bolondnak szája az ő romlása, és az ő beszédei az ő életének tőre.
8 Weche mag kuoth chalo gi chiemo mamit; gidhiyo e chuny dhano ma iye.
A susárlónak beszédei hizelkedők; és azok a szív belsejét áthatják.
9 Ngʼat ma jasamuoyo e tich en owadgi ngʼat maketho gik moko.
A ki lágyan viseli magát az ő dolgában, testvére annak, a ki tönkre tesz.
10 Nying Jehova Nyasaye en ohinga maratego, ngʼat makare ringo ma pond kanyo kendo yud resruok.
Erős torony az Úrnak neve, ahhoz folyamodik az igaz, és bátorságos lészen.
11 Mwandu mar jomoko e ohinga mochiel motegno ma gigengʼorego, giparo ni en ohinga maonge ngʼama nyalo muko.
A gazdagnak vagyona az ő erős városa, és mint a magas kőfal, az ő gondolatja szerint.
12 Kapok ngʼato opodho, to sunga bedo e chunye, to muolo kelo pak.
A megromlás előtt felfuvalkodik az ember elméje; a tisztesség előtt pedig alázatosság van.
13 Chik iti kapok idwoko wach; ka ok itimo kamano to ibedo mofuwo kendo ikelo wichkuot.
A ki felel valamit, míg meg nem hallja, ez bolondság és gyalázatos rá nézve.
14 Chuny ngʼato sire e tuo, to chuny mool, en ngʼa manyalo konyo?
A férfiú lelke elviseli a maga erőtlenségét; de a megtört lelket ki viseli el?
15 Chuny ma weche donjone yudo ngʼeyo; to it mariek dwaro mondo weche odonjne.
Az eszesnek elméje tudományt szerez, és a bölcseknek füle tudományt keres.
16 Chiwo yawo yo ne ngʼat machiwo kendo tere e nyim jomadongo.
Az embernek ajándéka szabad útat szerez néki, és a nagyoknak orczája elé viszi őt.
17 Ngʼat mokwongo keto wachne nenore ni en kare, nyaka ngʼat machielo bi maket penjo ne wachneno.
Igaza van annak, a ki első a perben; mígnem eljő az ő peresfele, és megvizsgálja őt.
18 Goyo ombulu tieko larruok kendo thego joma roteke.
A versengéseket megszünteti a sorsvetés, és az erőseket elválasztja.
19 Kiketho ne owadu to duoge iri tek mana kadonjo e dala maduongʼ mochiel motegno; to larruok chalo gi dhorangeye mag dala modin gi lodi.
A felingerelt atyafiú erősb az erős városnál, és az ilyen versengések olyanok, mint a vár zárja.
20 Wach mawuok e dho ngʼato ema miyo ngʼato yiengʼ; keyo mar dhoge ema miyo oyiengʼ.
A férfi szájának hasznával elégedik meg az ő belseje; az ő beszédének jövedelmével lakik jól.
21 Lep nigi teko mar ngima kod tho, to jogo mohere biro chamo olembe.
Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és a miképen kiki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét.
22 Ngʼatno moyudo dhako onwangʼo gima ber kendo oyudo ngʼwono moa kuom Jehova Nyasaye.
Megnyerte a jót, a ki talált feleséget, és vett jóakaratot az Úrtól!
23 Ngʼat ma jachan ywak kokwayo ngʼwono, to ngʼat ma jamoko dwoko gi gero.
Alázatos kérést szól a szegény; a gazdag pedig keményen felel.
24 Ngʼat man-gi osiepe mangʼeny nyalo chopo e kethruok to nitie osiep moro masiko buti machiegni maloyo owadu.
Az ember, a kinek sok barátja van, széttöretik; de van barát, a ki ragaszkodóbb a testvérnél.
