Ngeche 16
1 Chuny dhano chano gik modwaro timo, to dwoko margi aa kuom Jehova Nyasaye.
Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete.
2 Yore duto mag dhano nenorene ni longʼo, to Jehova Nyasaye ema ongʼeyo mopondo mag chuny.
Minden útai tiszták az embernek a maga szemei előtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az!
3 Ket gimoro amora mitimo e lwet Jehova Nyasaye, to chenrogi biro dhi maber.
Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek.
4 Gik moko duto ma Jehova Nyasaye timo oseketo gikogi, kendo giko mar joricho en tho.
Mindent teremtett az Úr az ő maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára.
5 Jehova Nyasaye odagi ji duto man-gi sunga e chunygi. Ngʼe ma malongʼo: Ok ginitony ni kum.
Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen.
6 Nikech hera kod adiera ema omiyo richo otimne misango, kuom luoro Jehova Nyasaye miyo ngʼato kwedo richo.
Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bűn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.
7 Ka yore ngʼato moro Jehova Nyasaye, to omiyo kata wasike dak kode gi kwe.
Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi.
8 Ber bedo gi matin kod tim makare, moloyo mangʼeny kod tim ma ok kare.
Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal.
9 E chuny dhano ochano yore, to Jehova Nyasaye ema telone ondamo mage.
Az embernek elméje gondolja meg az ő útát; de az Úr igazgatja annak járását.
10 Ruoth wuoyo kaka chik mar Nyasaye dwaro, to dhoge ok onego ndhog bura makare.
Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az ő szája.
11 Rapim mopogore opogore makare aa kuom Jehova Nyasaye, to gik mipimogo manie mifuke gin meke moloso.
Az Úré az igaz mérték és mérőserpenyő, az ő műve minden mérőkő.
12 Ruodhi mon gi timbe maricho, nikech kom mar loch obedo mana kuom tim makare.
Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erősíttetik meg a királyiszék.
13 Ruodhi ohero joma wacho adiera kendo gigeno ngʼat mawacho adiera.
Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti a király.
14 Mirimb ruoth en jaote mar tho, to ngʼat mariek biro hoye.
A királynak felgerjedt haragja olyan, mint a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt.
15 Ka wangʼ ruoth nenore mamor to nitiere ngima, ngʼwonone chalo gi rumbi mag koth e ndalo chwiri.
A királynak vidám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi eső fellege.
16 To ber maromo nade yudo rieko moloyo dhahabu, yiero ngʼeyo tiend wach moloyo fedha!
Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!
17 Yor ngʼat moriere tir kwedore gi richo; ngʼat manono yorene orito ngimane!
Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megőrzi az ő útát.
18 Sunga kelo masira, chuny mar ngʼayi kelo chwanyruok.
A megromlás előtt kevélység jár, és az eset előtt felfuvalkodottság.
19 Ber bedo gi chuny mobolore e dier jochan, moloyo pogo gik moyaki gi josunga.
Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.
20 Ngʼato angʼata mawinjo puonj dhi maber, to ojahawi ngʼatno moketo genone kuom Jehova Nyasaye.
A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az!
21 Ngʼat man-gi paro en ngʼat mariek, kendo weche mowacho gin mana puonj.
A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt.
22 Winjo wach en soko mar ngima ne jogo man kode, to fuwo kelo kum ne joma ofuwo.
Életnek kútfeje az értelem annak, a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk.
23 Ngʼat mariek rito weche mawuok e dhoge, kendo wechene mowinjore kelo puonj makare.
A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az ő száját, és az ő ajkain öregbíti a tudományt.
24 Weche mag mor chalo gi mor kich gimit ne chuny kendo gikelo ngima ni choke.
Lépesméz a gyönyörűséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.
25 Nitie yo manenore ne dhano ni nikare, to gikone otero mana ngʼato e tho.
Van oly út, mely igaz az ember szeme előtt, de vége a halálnak úta.
26 Miluma ma jatich nigo miyo otiyo matek, kendo kech makaye miyo omedo tiyo matek.
A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az ő szája kényszeríti őt.
27 Ngʼat marach chano timo timbe maricho, to wechene chalo mach mager.
A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az ő ajkain mintegy égő tűz van;
28 Ngʼat ma timbene richo kelo mana miero, to jakwoth pogo osiepe moherore.
A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.
29 Ngʼat ma ja-mahundu wuondo jabute mi otere e yorno ma ok ber.
Az erőszakos ember elhiteti az ő felebarátját, és nem jó úton viszi őt.
30 Tangʼ gi ngʼat ma buonjo kodi nikech onyalo bet ni ochano timoni marach, ngʼatno maluwo dhoge ochomo timbe maricho.
A ki behúnyja szemeit, azért teszi, hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, már véghez vitte a gonoszságot.
31 Lwar en osimbo mar duongʼ to iyude gi ngʼat man-gi ngima makare.
Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.
32 Ngʼat ma terore mos ber moloyo jalweny, ngʼat makweyo mirimbe ber moloyo ngʼat mamonjo dala maduongʼ.
Jobb a hosszútűrő az erősnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg.
33 Igoyo ombulu mondo ongʼe gima ditim, to kuom ngʼado weche duto Jehova Nyasaye ema tieko.
Az ember kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.
