< Mathayo 9 >
1 Yesu noidho yie mi ongʼado nam nyaka loka komachielo, mi nochopo e dala kama ne onywole.
Καὶ ἐμβὰς εἰς πλοῖον, διεπέρασεν καὶ ἦλθεν εἰς τὴν ἰδίαν πόλιν.
2 Jomoko nokelone ja-athany, konindo e pien. Kane Yesu oneno yie ma jogo ne nigo, nowachone ja-athanyno niya, “Wuoda, bed gi kwe e chunyi, richoni oweni.”
Καὶ ἰδοὺ, προσέφερον αὐτῷ παραλυτικὸν ἐπὶ κλίνης βεβλημένον. Καὶ ἰδὼν ὁ ˚Ἰησοῦς τὴν πίστιν αὐτῶν, εἶπεν τῷ παραλυτικῷ, “Θάρσει, τέκνον, ἀφίενταί σου αἱ ἁμαρτίαι.”
3 Kuom mano jopuonj chik moko nowacho kendgi giwegi niya, “Ngʼatni yanyo Nyasaye!”
Καὶ ἰδού, τινες τῶν γραμματέων εἶπον ἐν ἑαυτοῖς, “Οὗτος βλασφημεῖ!”
4 Kaka Yesu nongʼeyo pachgi, nowachonegi niya, “Angʼo momiyo uyie mondo paro maricho obed e chunyu?
Καὶ ἰδὼν ὁ ˚Ἰησοῦς τὰς ἐνθυμήσεις αὐτῶν εἶπεν, “Ἵνα τί ἐνθυμεῖσθε πονηρὰ ἐν ταῖς καρδίαις ὑμῶν;
5 Ere mayot wacho, wacho ni, ‘Richoni oweni,’ koso wacho ni, ‘Aa malo mondo iwuothi?’
Τί γάρ ἐστιν εὐκοπώτερον εἰπεῖν, ‘Ἀφίονται σου αἱ ἁμαρτίαι’, ἢ εἰπεῖν, ‘Ἔγειρε καὶ περιπάτει’;
6 To mondo ungʼe ni Wuod Dhano nigi teko e piny mar weyo richo.” Eka nowachone ja-athanyno niya, “Aa malo kaw pieni mondo idhi dala.”
Ἵνα δὲ εἰδῆτε ὅτι ἐξουσίαν ἔχει ὁ Υἱὸς τοῦ Ἀνθρώπου ἐπὶ τῆς γῆς ἀφιέναι ἁμαρτίας” (τότε λέγει τῷ παραλυτικῷ), “Ἐγερθεὶς, ἆρόν σου τὴν κλίνην καὶ ὕπαγε εἰς τὸν οἶκόν σου.”
7 Mi ngʼatno noa malo kendo odhi dala.
Καὶ ἐγερθεὶς, ἀπῆλθεν εἰς τὸν οἶκον αὐτοῦ.
8 Ka oganda noneno gima notimore, negipongʼ gi luoro; kendo negipako Nyasaye, ma nosechiwo teko machal kamano ne ji.
Ἰδόντες δὲ, οἱ ὄχλοι ἐφοβήθησαν καὶ ἐδόξασαν τὸν ˚Θεὸν, τὸν δόντα ἐξουσίαν τοιαύτην τοῖς ἀνθρώποις.
9 Kane oyudo Yesu dhi nyime koa kanyo ne oneno ngʼato ma nyinge Mathayo kobet piny e od jasol osuru. Nowachone niya, “Luwa,” mi Mathayo noa malo kendo noluwe.
Καὶ παράγων ὁ ˚Ἰησοῦς ἐκεῖθεν, εἶδεν ἄνθρωπον καθήμενον ἐπὶ τὸ τελώνιον Μαθθαῖον λεγόμενον, καὶ λέγει αὐτῷ. “Ἀκολούθει μοι.” Καὶ ἀναστὰς, ἠκολούθησεν αὐτῷ.
10 Kane oyudo Yesu chiemo e od Mathayo, josol osuru mangʼeny kod joricho mangʼeny nobiro mochiemo kode kaachiel gi jopuonjrene bende.
Καὶ ἐγένετο αὐτοῦ ἀνακειμένου ἐν τῇ οἰκίᾳ, καὶ ἰδοὺ, πολλοὶ τελῶναι καὶ ἁμαρτωλοὶ ἐλθόντες συνανέκειντο τῷ ˚Ἰησοῦ καὶ τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ.
11 Kane jo-Farisai oneno mano, negipenjo jopuonjrene niya, “Angʼo momiyo japuonju chiemo gi josol osuru kod joricho?”
Καὶ ἰδόντες, οἱ Φαρισαῖοι ἔλεγον τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ, “Διὰ τί μετὰ τῶν τελωνῶν καὶ ἁμαρτωλῶν ἐσθίει ὁ διδάσκαλος ὑμῶν;”
12 Kane Yesu owinjo mano, nowachonegi niya, “Joma ngima ok ema dwar jathieth makmana joma tuo.
Ὁ δὲ ἀκούσας εἶπεν, “Οὐ χρείαν ἔχουσιν οἱ ἰσχύοντες ἰατροῦ, ἀλλὰ οἱ κακῶς ἔχοντες.
13 To dhiuru upuonjru tiend wachni, ‘Gima adwaro en ni ukech joweteu, to ok ni uchiwna misango.’Nimar ok ne abiro mondo aluong joma kare, to nabiro mondo aluong joricho.”
Πορευθέντες δὲ, μάθετε τί ἐστιν: ‘Ἔλεος θέλω καὶ οὐ θυσίαν’, οὐ γὰρ ἦλθον καλέσαι δικαίους, ἀλλὰ ἁμαρτωλούς.”
14 Eka jopuonjre Johana nobiro ire mopenje niya, “Ere kaka wan kod jo-Farisai watweyo chiemo to jopuonjreni to ok twe chiemo?”
Τότε προσέρχονται αὐτῷ οἱ μαθηταὶ Ἰωάννου λέγοντες, “Διὰ τί ἡμεῖς καὶ οἱ Φαρισαῖοι νηστεύομεν, οἱ δὲ μαθηταί σου οὐ νηστεύουσιν;”
15 To Yesu nodwokogi niya, “Ere kaka welo mag wuon kisera nyalo kuyo adier kapod en kodgi? Kata kamano ndalo nobi ma wuon kisera nogol e kindgi; eka ginitwe chiemo e kindeno.
Καὶ εἶπεν αὐτοῖς ὁ ˚Ἰησοῦς, “Μὴ δύνανται οἱ υἱοὶ τοῦ νυμφῶνος πενθεῖν, ἐφʼ ὅσον μετʼ αὐτῶν ἐστιν ὁ νυμφίος; Ἐλεύσονται δὲ ἡμέραι ὅταν ἀπαρθῇ ἀπʼ αὐτῶν ὁ νυμφίος, καὶ τότε νηστεύσουσιν.
16 “Onge ngʼama twangʼo rabaw mar law manyien kuom law moti, nimar rabaw mar law manyien-no biro mich mi ywa law machon-no, mi omed yiech moloyo.
Οὐδεὶς δὲ ἐπιβάλλει ἐπίβλημα ῥάκους ἀγνάφου ἐπὶ ἱματίῳ παλαιῷ· αἴρει γὰρ τὸ πλήρωμα αὐτοῦ ἀπὸ τοῦ ἱματίου, καὶ χεῖρον σχίσμα γίνεται.
17 Kamano bende, ji ok nyal olo divai manyien e piende moti mag tingʼo divai. Ka gitimo kamano to piendego biro barore, mi divai pukre oko, kendo piende mag tingʼo divai biro kethore. Ooyo, giolo divai manyien e piende mag tingʼo divai manyien, eka iritogi maber giduto kargi ariyo.”
Οὐδὲ βάλλουσιν οἶνον νέον εἰς ἀσκοὺς παλαιούς· εἰ δὲ μή γε, ῥήγνυνται οἱ ἀσκοί, καὶ ὁ οἶνος ἐκχεῖται καὶ οἱ ἀσκοὶ ἀπόλλυνται. Ἀλλὰ βάλλουσιν οἶνον νέον εἰς ἀσκοὺς καινούς, καὶ ἀμφότεροι συντηροῦνται.”
18 Kane oyudo owacho wechegi, jatelo moro nobiro mokulore e nyime kawacho niya, “Nyara otho machiegni. To yie ibi iket lweti kuome mondo obed mangima.”
Ταῦτα αὐτοῦ λαλοῦντος αὐτοῖς, ἰδοὺ, ἄρχων εἷς προσελθὼν, προσεκύνει αὐτῷ λέγων, ὅτι “Ἡ θυγάτηρ μου ἄρτι ἐτελεύτησεν· ἀλλὰ ἐλθὼν ἐπίθες τὴν χεῖρά σου ἐπʼ αὐτήν καὶ ζήσεται.”
19 Yesu nowuok kendo nodhi kode, kaachiel gi jopuonjrene bende.
Καὶ ἐγερθεὶς, ὁ ˚Ἰησοῦς ἠκολούθησεν αὐτῷ καὶ οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ.
20 To apoya nono, dhako moro mane osebedo ka iye chwer kuom higni apar gariyo nopore gi yo katoke kendo nomulo riak lawe.
Καὶ ἰδοὺ, γυνὴ αἱμορροοῦσα δώδεκα ἔτη προσελθοῦσα ὄπισθεν, ἥψατο τοῦ κρασπέδου τοῦ ἱματίου αὐτοῦ.
21 Notimo kamano nimar nowacho gie chunye niya, “Ka anyalo mulo mana riak lawe kende to abiro chango.”
Ἔλεγεν γὰρ ἐν ἑαυτῇ, “Ἐὰν μόνον ἅψωμαι τοῦ ἱματίου αὐτοῦ, σωθήσομαι.”
22 Kane Yesu olokore monene, nowachone niya, “Bed motegno nyara, nikech yieni osechangi.” Kendo dhakono nochango chakre sano.
Ὁ δὲ ˚Ἰησοῦς στραφεὶς καὶ ἰδὼν αὐτὴν εἶπεν, “Θάρσει, θύγατερ· ἡ πίστις σου σέσωκέν σε.” Καὶ ἐσώθη ἡ γυνὴ ἀπὸ τῆς ὥρας ἐκείνης.
23 Kane Yesu odonjo e od jatelono, moneno joma goyo asili kod oganda mane goyo koko,
Καὶ ἐλθὼν ὁ ˚Ἰησοῦς εἰς τὴν οἰκίαν τοῦ ἄρχοντος, καὶ ἰδὼν τοὺς αὐλητὰς καὶ τὸν ὄχλον θορυβούμενον
24 nowacho niya, “Aiuru kae; nimar nyakoni ok otho, onindo aninda.” To gin neginyiere anyiera.
ἔλεγεν, “Ἀναχωρεῖτε, οὐ γὰρ ἀπέθανεν τὸ κοράσιον, ἀλλὰ καθεύδει.” Καὶ κατεγέλων αὐτοῦ.
25 Kane oseriemb ogandano oko, nodonjo mi okawo nyakono gi bade, kendo noa malo.
Ὅτε δὲ ἐξεβλήθη ὁ ὄχλος, εἰσελθὼν ἐκράτησεν τῆς χειρὸς αὐτῆς, καὶ ἠγέρθη τὸ κοράσιον.
26 Wach gima notimoreno nolandore e gwengʼno duto.
Καὶ ἐξῆλθεν ἡ φήμη αὕτη εἰς ὅλην τὴν γῆν ἐκείνην.
27 Kane oyudo Yesu medo dhi nyime koa kanyo, muofni ariyo ne luwo bangʼe, ka goyo koko kawacho niya, “Yie ikechwa wuod Daudi!”
Καὶ παράγοντι ἐκεῖθεν τῷ ˚Ἰησοῦ, ἠκολούθησαν αὐτῷ δύο τυφλοὶ κράζοντες καὶ λέγοντες, “Ἐλέησον ἡμᾶς, υἱὸς Δαυίδ.”
28 Kane osedonjo ei ot, muofni ariyogo nobiro nyaka ire, kendo nopenjogi niya, “Bende uyie ni anyalo timo ma?” Ne giyiene niya, “Ee, wayie Ruoth.”
Ἐλθόντι δὲ εἰς τὴν οἰκίαν, προσῆλθον αὐτῷ οἱ τυφλοί, καὶ λέγει αὐτοῖς ὁ ˚Ἰησοῦς, “Πιστεύετε ὅτι δύναμαι τοῦτο ποιῆσαι;” Λέγουσιν αὐτῷ, “Ναί, ˚Κύριε.”
29 Eka nomulo wengegi kowacho niya, “Biro timorenu kuom yie ma un-go,”
Τότε ἥψατο τῶν ὀφθαλμῶν αὐτῶν λέγων, “Κατὰ τὴν πίστιν ὑμῶν γενηθήτω ὑμῖν.”
30 kendo negichako neno. Yesu nosiemogi matek niya, “Neuru ni ngʼato ok ongʼeyo wachni.”
Καὶ ἠνεῴχθησαν αὐτῶν οἱ ὀφθαλμοί. Καὶ ἐνεβριμήθη αὐτοῖς ὁ ˚Ἰησοῦς λέγων, “Ὁρᾶτε μηδεὶς γινωσκέτω.”
31 To gin negidhi mi gikeyo wach kuome e gwengʼno duto.
Οἱ δὲ ἐξελθόντες, διεφήμισαν αὐτὸν ἐν ὅλῃ τῇ γῇ ἐκείνῃ.
32 Ka noyudo giwuok gia, nokelne Yesu ngʼat moro mane nigi jochiende kendo mane ok nyal wuoyo.
Αὐτῶν δὲ ἐξερχομένων, ἰδοὺ, προσήνεγκαν αὐτῷ κωφὸν δαιμονιζόμενον.
33 To kane oseriembo jachiendno kuome, ngʼat ma ne momo nowuoyo. Oganda nohum mowacho niya, “Gima chalo kama pok ne one e Israel nyaka nene.”
Καὶ ἐκβληθέντος τοῦ δαιμονίου, ἐλάλησεν ὁ κωφός. Καὶ ἐθαύμασαν οἱ ὄχλοι λέγοντες, “Οὐδέποτε ἐφάνη οὕτως ἐν τῷ Ἰσραήλ.”
34 To jo-Farisai to nowacho niya, “Ogolo jochiende gi teko mar ruodh jochiende.”
Οἱ δὲ Φαρισαῖοι ἔλεγον, “Ἐν τῷ ἄρχοντι τῶν δαιμονίων ἐκβάλλει τὰ δαιμόνια.”
35 Yesu nodhi kuonde duto, e mier matindo kod gwenge duto, kopuonjo e sinagokegi, koyalo Injili mar pinyruoth, kendo kochango kit midekre gi tuoche duto.
Καὶ περιῆγεν ὁ ˚Ἰησοῦς τὰς πόλεις πάσας καὶ τὰς κώμας, διδάσκων ἐν ταῖς συναγωγαῖς αὐτῶν, καὶ κηρύσσων τὸ εὐαγγέλιον τῆς βασιλείας, καὶ θεραπεύων πᾶσαν νόσον καὶ πᾶσαν μαλακίαν.
36 Kane oneno oganda maduongʼ mane olwore, nokechogi, nikech ne ichandogi kendo gionge gi kony, mana ka rombe maonge gi jakwath.
Ἰδὼν δὲ τοὺς ὄχλους, ἐσπλαγχνίσθη περὶ αὐτῶν, ὅτι ἦσαν ἐσκυλμένοι καὶ ἐρριμμένοι, ὡσεὶ πρόβατα μὴ ἔχοντα ποιμένα.
37 Eka nowachone jopuonjrene niya, “Cham ochiek mathoth to jotich nok.
Τότε λέγει τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ, “Ὁ μὲν θερισμὸς πολύς, οἱ δὲ ἐργάται ὀλίγοι·
38 Kuom mano, kwauru Ruodh keyo mondo oor jotich odhi e puothe mar keyo.”
δεήθητε οὖν τοῦ ˚Κυρίου τοῦ θερισμοῦ, ὅπως ἐκβάλῃ ἐργάτας εἰς τὸν θερισμὸν αὐτοῦ.”