Mathayo 12
1 E kindeno Yesu noyudo kadho e kind puothe mag cham chiengʼ Sabato. To jopuonjrene nodenyo, omiyo negichako jako wi ngano moko mochiek mondo gicham.
Abban az időben a vetéseken át haladt Jézus szombatnapon; tanítványai pedig megéheztek, és kezdték a kalászokat tépni és enni.
2 Ka jo-Farisai noneno mano, negiwachone niya, “Neye! Jopuonjreni timo gima chik ok oyie mondo gitim chiengʼ Sabato.”
Látván pedig ezt a farizeusok, mondának néki: Ímé a te tanítványaid azt cselekszik, a mit nem szabad szombatnapon cselekedni.
3 Yesu nodwokogi niya, “Pok ne usomo gima Daudi notimo chiengʼ ma en kaachiel gi jogo mane ni kode ka kech ne kayogi?
Ő pedig monda nékik: Nem olvastátok-é, mit cselekedett Dávid, mikor megéhezett vala ő és a kik vele valának?
4 Donge nodonjo e od Nyasaye, kendo en kaachiel gi joma ne ni kode, negichamo makati ma nosepwodhi moket tenge, ma chik ne ok oyienegi mondo gitim, makmana jodolo kende
Hogyan ment be az Isten házába, és ette meg a szentelt kenyereket, a melyeket nem vala szabad megennie néki, sem azoknak, a kik ő vele valának, hanem csak a papoknak?
5 Koso pok usomo e Chik ni chiengʼ Sabato, jodolo manie hekalu doko mogak odiechiengʼno, to ok kwan-gi kaka joketho?
Vagy nem olvastátok-é a törvényben, hogy szombatnapon megtörik a papok a szombatot a templomban és nem vétkeznek?
6 To awachonu ni nitie ngʼato ka maduongʼ moloyo hekalu.
Mondom pedig néktek, hogy a templomnál nagyobb van itt.
7 Ka dine bed ni usengʼeyo tiend wach mawacho ni, ‘Gima adwaro en ni ukech joweteu to ok ni uchiwna misango,’to dine ok ungʼado bura ne joma onge ketho.
Ha pedig tudnátok, mi ez: Irgalmasságot akarok és nem áldozatot, nem kárhoztattátok volna az ártatlanokat.
8 Nikech Wuod Dhano en Ruodh Sabato.”
Mert a szombatnak is Ura az embernek Fia.
9 Kane omedo dhi nyime koa kanyo, nodhi nyaka ei sinagogi,
És távozván onnan, méne az ő zsinagógájukba.
10 to ne nitie ngʼato kanyo ma lwete notal. Negipenjo Yesu, ka gidwaro yo ma digiyudgo ketho kuome, niya, “Bende chik oyie mondo ochang ngʼato chiengʼ Sabato?”
És ímé, vala ott egy elszáradt kezű ember. És megkérdék őt, mondván: Ha szabad-é szombatnapon gyógyítani? hogy vádolhassák őt.
11 Nowachonegi niya, “Ka ngʼato kuomu nigi rombo kendo rombono olwar ei bur chiengʼ Sabato, donge diywaye igole oko?
Ő pedig monda nékik: Kicsoda közületek az az ember, a kinek van egy juha, és ha az szombatnapon a verembe esik, meg nem ragadja és ki nem vonja azt?
12 To dhano donge lich moloyo rombo nyadi mangʼeny! Kuom mano, chik oyie mondo otim maber chiengʼ Sabato.”
Mennyivel drágább pedig az ember a juhnál! Szabad tehát szombatnapon jót cselekedni.
13 Eka nowachone ngʼatno niya, “Rie lweti,” mi norieye, kendo lwete nochango chuth, mana kaka komachielo.
Akkor monda annak az embernek: Nyújtsd ki a kezedet. És kinyújtá, és olyan éppé lőn, mint a másik.
14 To jo-Farisai nowuok modhi kendo negichako chano kaka digineg Yesu.
A farizeusok pedig kimenvén, tanácsot tartának ellene, hogyan veszíthetnék el őt.
15 Kaka Yesu nongʼeyo chenrogino, nowuok kanyo. Ji mangʼeny noluwe, kendo nochango ji duto mane tuo,
Jézus pedig észrevévén ezt, eltávozék onnan. És követé őt nagy sokaság, és ő meggyógyítja vala mindnyájokat;
16 kosiemogi ni kik gihul ni en ngʼa.
És megfenyegeté őket, hogy őt ismertté ne tegyék;
17 Mano notimore mondo gima nowachi gi dho Janabi Isaya, niya,
Hogy beteljesedjék Ésaiás próféta mondása, a ki így szólt:
18 “Ma e jatichna ma aseyiero, Jal ma ahero ma chunya morgo. Abiro keto Roho Maler mara kuome, kendo obiro lando adiera ne ogendini.
Ímé az én szolgám, a kit választottam; az én szerelmesem, a kiben az én lelkem kedvét lelé; lelkemet adom ő belé, és ítéletet hirdet a pogányoknak.
19 Ok obi dhawo kata goyo nduru; bende onge ngʼama biro winjo dwonde e wangʼ yore.
Nem verseng, és nem kiált; az utczákon senki nem hallja szavát.
20 Kata obedo ni onenore kaka odundu mayom yom to ok notur, kendo kata obedo ni oliel ka taya ma mirimiri to ok notho, nyaka chop otel ne adiera mi lochi.
A megrepedezett nádat nem töri el, és a pislogó gyertyabelet nem oltja ki, mígnem diadalomra viszi az ítéletet.
21 Ogendini biro keto genogi e nyinge.”
És az ő nevében reménykednek majd a pogányok.
22 Eka negikelone ngʼat man-gi jachien kendo ma muofu bende mamomo; eka Yesu nochange, momiyo koro nonyalo wuoyo kendo neno.
Akkor egy vak és néma ördöngőst hoztak ő eléje; és meggyógyítá azt, annyira, hogy a vak és néma mind beszél, mind lát vala.
23 Ji duto nohum kendo nowacho niya, “Dibed ni ma e Wuod Daudi?”
És elálmélkodék az egész sokaság, és monda: Vajjon nem ez-é Dávidnak ama Fia?
24 To ka jo-Farisai nowinjo wachno, negiwacho niya, “Ngʼatni golo jochiende gi teko mar Belzebub, ruodh jochiende.”
A farizeusok pedig ezt hallván, mondának: Ez nem űzi ki az ördögöket, hanemha Belzebubbal, az ördögök fejedelmével.
25 Yesu nongʼeyo parogi mi nowachonegi niya, “Pinyruoth moro amora mopogore owuon nyaka kethre, kendo dala moro amora kata ot mantiere pogruok ok nyal chungʼ.
Jézus pedig, tudva az ő gondolataikat, monda nékik: Minden ország, a mely magával meghasonlik, elpusztul; és egy város vagy háznép sem állhat meg, a mely meghasonlik magával.
26 Ka Satan riembo Satan to mano nyiso ni en gi pogruok kende owuon. Koro ere kaka pinyruodhe nyalo chungo?
Ha pedig a Sátán a Sátánt űzi ki, önmagával hasonlott meg; mimódon állhat meg tehát az ő országa?
27 Ka dipo ni ariembo jochiende gi teko mar Belzebub, to jou to kara gologi gi teko mar ngʼa? Emomiyo ginibed jongʼadnu bura.
És ha én Belzebub által űzöm ki az ördögöket, a ti fiaitok ki által űzik ki? Azért ők magok lesznek a ti bíráitok.
28 To ka ariembo jochiende gi teko mar Roho Maler to kare pinyruoth Nyasaye osebironu.
Ha pedig én Istennek Lelke által űzöm ki az ördögöket, akkor kétség nélkül elérkezett hozzátok az Isten országa.
29 “Koso, ere kaka ngʼato nyalo monjo od ngʼat maratego mi omaye gige odhigo, ka ok otweyo ngʼatno mokwongo? Kosetimo kamano eka dohedhre mar yako gik moko e odno.
Avagy mi módon mehet be valaki a hatalmasnak házába és rabolhatja el annak kincseit, hanemha megkötözi előbb a hatalmast és akkor rabolja ki annak házát?
30 “Ngʼat ma ok ni koda kedo koda, kendo ngʼat ma ok konya choko ji, keyo ji.
A ki velem nincsen, ellenem van; és a ki velem nem gyűjt, tékozol.
31 Emomiyo awachonu ni richo gi ayany moyanygo Nyasaye duto nowe ne ji, to ngʼato angʼata mowuoyo marach kuom Roho Maler ok nowene richone.
Azt mondom azért néktek: Minden bűn és káromlás megbocsáttatik az embereknek; de a Lélek káromlása nem bocsáttatik meg az embereknek.
32 Ngʼato angʼata mowacho wach moro marach kuom Wuod Dhano nowene, to ngʼato angʼata mowuoyo marach kuom Roho Maler ok nowene richone, e tiengʼni kata e tiengʼ mabiro. (aiōn g165)
Még a ki az ember Fia ellen szól, annak is megbocsáttatik; de a ki a Szent Lélek ellen szól, annak sem ezen, sem a más világon meg nem bocsáttatik. (aiōn g165)
33 “Los yien obed maber eka olembe biro bedo maber, kata ket yath obed marach kendo olembene biro bedo marach, nimar yath ingʼeyo gi kit olemo monyago.
Vagy legyetek jó fák, és teremjetek jó gyümölcsöt, vagy legyetek romlott fák, és teremjetek romlott gyümölcsöt; mert gyümölcséről ismerik meg a fát.
34 Un koth thuonde fu-gi, ere kaka un ma un jomaricho kamano unyalo wacho gima ber? Nimar gik mopongʼo chuny ngʼato ema wuok e dho ngʼato.
Mérges kígyóknak fajzatai, mi módon szólhattok jókat, holott gonoszak vagytok? Mert a szívnek teljességéből szól a száj.
35 Ngʼat maber golo gik mabeyo mawuok kuom ber mokano e iye, to ngʼat marach golo gik maricho mawuok kuom rach mokano e iye.
A jó ember az ő szívének jó kincseiből hozza elő a jókat; és a gonosz ember az ő szívének gonosz kincseiből hozza elő a gonoszokat.
36 To awachonu ni chiengʼ ngʼado bura ji duto biro dwoko wach kuom weche manono ma gisewacho ka ok giparo matut.
De mondom néktek: Minden hivalkodó beszédért, a mit beszélnek az emberek, számot adnak majd az ítélet napján.
37 Nimar kuom wecheni iwuon miwacho ema ibiro ketigo thuolo kendo kuom wecheni iwuon miwacho ema ibiro ngʼadonigo bura.”
Mert a te beszédidből ismertetel igaznak, és a te beszédidből ismertetel hamisnak.
38 Eka jo-Farisai moko gi jopuonj chik nowachone niya, “Japuonj wadwaro neno hono mitimo kaka ranyisi.”
Ekkor felelének néki némelyek az írástudók és farizeusok közül, mondván: Mester, jelt akarnánk látni te tőled.
39 To nodwokogi niya, “Tiengʼ ma timbene richo kendo mamono manyo ranyisi mar hono! To ok bi miye moro amora makmana ranyisi mar janabi Jona.
Ő pedig felelvén, monda nékik: E gonosz és parázna nemzetség jelt kiván; és nem adatik jel néki, hanemha Jónás prófétának jele.
40 Nimar mana kaka Jona ne ni ei rech marangʼongo kuom ndalo adek odiechiengʼ gotieno, e kaka Wuod Dhano bende biro bedo ei chuny lowo kuom ndalo adek odiechiengʼ gotieno.
Mert a miképen Jónás három éjjel és három nap volt a czethal gyomrában, azonképen az embernek Fia is három nap és három éjjel lesz a föld gyomrában.
41 Jo-Nineve biro chungʼ e bura kaachiel gi tiengʼni kendo nongʼadnegi bura kaka joketho; nimar gin ne giweyo richo kane giwinjo yalo mar Jona, to sani koro nitie ngʼato maduongʼ moloyo Jona.
Ninive férfiai az ítéletkor együtt támadnak majd fel ezzel a nemzetséggel, és kárhoztatják ezt: mivelhogy ők megtértek a Jónás prédikálására; és ímé nagyobb van itt Jónásnál.
42 Ruoth ma dhako mar piny ma milambo nochungʼ chiengʼ bura kaachiel gi tiengʼni kendo nongʼadne bura kaka jaketho, nimar nobiro koa e tungʼ piny kuma bor mondo owinj rieko Solomon, to sani koro nitie ngʼato ka maduongʼ moloyo Solomon.
Délnek királyné asszonya felkél majd az ítéletkor e nemzetséggel együtt, és kárhoztatja ezt: mert ő eljött a földnek széléről, hogy hallhassa a Salamon bölcseségét; és ímé, nagyobb van itt Salamonnál.
43 “Ka jachien marach owuok kuom ngʼato, owuotho kuonde motwo koni gi koni, komanyo kama doyudie yweyo, to ok oyudi.
Mikor pedig a tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélkül való helyeken jár, nyugalmat keresve, és nem talál:
44 Eka owacho ni, ‘Abiro dok e ot mane aaye.’ Ka ochopo to oyudo ka odno iye ninono, koyweye maler kendo ochan maber.
Akkor ezt mondja: Visszatérek az én házamba, a honnét kijöttem. És oda menvén, üresen, kisöpörve és fölékesítve találja azt.
45 Eka odok kendo oomo jochiende abiriyo mamoko maricho moloye, kendo gibiro gidonj mi gidag kanyo. Bangʼe achien ngima ngʼatno bedo marach moloyo kaka nochal mokwongo. Kamano e kaka biro timore ne tiengʼ marachni.”
Akkor elmegy és vesz maga mellé más hét lelket, gonoszabbakat ő magánál, és bemenvén, ott lakoznak; és ennek az embernek utolsó állapotja gonoszabb lesz az elsőnél. Így lesz ezzel a gonosz nemzetséggel is.
46 Kane Yesu pod wuoyo gi oganda mane ochokore, min-gi kaachiel gi owetene nochungʼ oko ka gidwaro wuoyo kode.
Mikor pedig még szóla a sokaságnak, ímé az ő anyja és az ő testvérei állanak vala odakünn, akarván ő vele szólni.
47 Ngʼat moro nowachone Yesu niya, “Minu gi oweteni ochungʼ oko gidwaro wuoyo kodi.”
És monda néki valaki: Ímé a te anyád és testvéreid odakünn állanak, és szólni akarnak veled.
48 Nodwoko ngʼatno niya, “Minwa to en ngʼa, koso owetena to gin ngʼa gini?”
Ő pedig felelvén, monda a hozzá szólónak: Kicsoda az én anyám; és kik az én testvéreim?
49 Eka nosiemone jopuonjrene kowacho niya, “Jogi e minwa gi owetena.
És kinyujtván kezét az ő tanítványaira, monda: Ímé az én anyám és az én testvéreim!
50 Nimar ngʼato angʼata matimo dwaro mar Wuora manie polo e owadwa gi nyaminwa kod minwa.”
Mert a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát, az nékem fitestvérem, nőtestvérem és anyám.
