Mariko 5
1 Negingʼado nam nyaka loka e gwengʼ miluongo ni Gerasi.
És elmentek a tenger túlsó partjára, a gadaraiak földjére.
2 Kane Yesu owuok e yie, to ngʼat moro man-gi jochiende manodak e kar liete noromone.
És amint a hajóból kiszállt, azonnal elébe ment egy ember a sírboltokból, akiben tisztátalan lélek volt,
3 Ngʼatni nodak kar yiko joma otho, kendo onge ngʼat mane nyalo make mi tweye kata mana gi nyororo.
akinek lakása a sírboltokban volt, és már láncokkal sem bírta őt senki megkötözni.
4 Nikech nosebedo ka itweyo lwetene gi tiendene to nyoroche mane itweyego nochodo achoda mi ongʼiny matindo tindo chumbe mane iridogo tiendene. Koro ne onge ngʼato ma tekre ngʼeny mane nyalo make.
Mert már sokszor megkötözték őt béklyókkal és láncokkal, de ő a láncokat szétszaggatta, és a béklyókat összetörte, és senki sem tudta őt megfékezni.
5 Otieno gi odiechiengʼ duto ngʼatni ne wuotho e kind liete kendo e gode man machiegni koywagore matek kendo kongʼolore gi kite.
Éjjel és nappal mindig a hegyeken és a sírboltokban volt, kiáltozott, és magát kövekkel vagdosta.
6 Kane oneno Yesu kabiro gi kuma bor, noringo odhi ire mopodho piny e nyime.
Mikor pedig Jézust távolról meglátta, odafutott, és elébe borult,
7 Nogoyo koko gi dwol maduongʼ mogik niya, “Yesu Wuod Nyasaye Man Malo Moloyo, angʼo milaro koda? Kuongʼri ne Nyasaye ni ok ibi sanda!”
és fennhangon kiáltva mondta: „Mi közöm nekem hozzád, Jézus, a magasságos Istennek Fia? Az Istenre kényszerítelek, ne kínozz engem.“
8 Noyudo Yesu osewacho ne jachien marachno niya, “Aa kuom ngʼatni!”
(Ugyanis Jézus ezt mondta neki: „Eredj ki, tisztátalan lélek, ebből az emberből.“)
9 Eka Yesu nopenje niya, “Nyingi ngʼa?” Nodwoke niya, “Nyinga Oganda, nikech wangʼeny.”
És ezt kérdezte tőle: „Mi a neved?“Az így felelt: „Légió a nevem, mert sokan vagyunk.“
10 Eka nochako sayo Yesu mondo kik oriembgi gia e gwengʼno.
És igen kérte őt, hogy ne küldje el őket arról a vidékről.
11 To noyudo kweth maduongʼ mag anguro moko kwayo e bath got mane ni machiegni kanyo.
Ott a hegynél pedig volt egy nagy disznónyáj, amely legelt.
12 Jochiendego nosayo Yesu kawacho niya, “Orwa ir anguro ka mondo wadhi wadonj eigi.”
És az ördögök kérték őt mindnyájan, ezt mondva: „Küldj minket a disznókba, hogy azokba menjünk be.“
13 Yesu nomiyogi thuolo mi jochiendego nowuok kuom ngʼatno mi gidonjo ei angurogo. Kwethgo duto ma kar rombgi ne nyalo chopo alufu ariyo, noringo matek koluwo aridiridi mochomo nam mi giduto ne githo ei pi.
És Jézus azonnal megengedte nekik. A tisztátalan lelkek pedig kijöttek, bementek a disznókba, és a nyáj a meredekről, mintegy kétezren, a tengerbe rohant, és belefulladt a tengerbe.
14 Jokwadh angurogo noringo oa mine gidhi gitero wach ne ji duto modak e dala kendo e gwengʼno gima nosetimore, omiyo jogo duto nobiro mondo gin bende gineye gi wangʼ-gi.
Akik pedig őrizték a disznókat, elfutottak, és hírt vittek a városba és a falvakba. Erre kimentek az emberek, hogy lássák, mi az, ami történt.
15 Kane gibiro ir Yesu, negineno ngʼat ma yande jochiende mangʼeny sandono kobet piny kanyo korwakore maber kendo pache nikare mi luoro nomakogi.
És odamentek Jézushoz, és látták, hogy az ördöngös, akiben a légió volt, ott ül, fel van öltözködve, és eszénél van, és félelem fogta el őket.
16 To jogo mane oneno gima notimore nonyiso ji gik moko duto mane osetimore ne ngʼat mane nigi jochiende kendo ne anguro bende.
Akik pedig látták, elbeszélték nekik, hogy mi történt az ördöngössel és a disznókkal.
17 Kuom mano jogo nosayo Yesu mondo oa e gwengʼ-gi.
És kezdték kérni őt, hogy távozzék el az ő határukból.
18 Kane oyudo Yesu donjo e yie, ngʼat mane jachien sando mane oyudo osechangono nosaye mondo oyie odhi kode.
Mikor pedig a hajóba beszállott, a volt ördöngös kérte őt, hogy vele maradhasson.
19 To Yesu notame kawachone niya, “Dog dala ir joodi mondo inyisgi gik madongo ma Ruoth osetimoni, kendo kaka osekechi gi kech maduongʼ.”
De Jézus nem engedte meg neki, hanem ezt mondta: „Eredj haza a tieidhez, és vidd hírül nékik, mily nagy dolgot cselekedett veled az Úr, és mint könyörült rajtad.“
20 Omiyo ngʼatno nowuok odhi mi nochako lando e gwenge mag Dekapoli konyiso ji gik ma Yesu nosetimone. Ji duto nowuoro wechego.
El is ment, és hirdetni kezdte a Tízvárosban, mily nagy dolgot cselekedett vele Jézus; és mindnyájan csodálkoztak.
21 Kane Yesu osengʼado nam gi yie mi odok loka machielo, oganda maduongʼ nolwore.
Amikor Jézus ismét átkelt a hajón a túlsó partra, nagy sokaság gyűlt hozzá; és ő a tenger mellett maradt.
22 Eka ngʼat moro ma jatend sinagogi ma nyinge Jairo nobiro kanyo. Kane oneno Yesu nogoyo chonge piny e tiende
Íme, eljött a zsinagógai elöljárók egyike, név szerint Jairus, aki meglátva őt, lábai elé borult,
23 kosaye niya, “Nyara matin tuo dwa tho, yie ibi mondo iket lweti kuome mondo ochangi odok mangima.”
és esedezve kérte: „Az én leánykám halálán van, jöjj, tedd reá kezedet, hogy meggyógyuljon és éljen.“
24 Omiyo Yesu nowuok modhi kode. Oganda maduongʼ ne luwo bangʼ Yesu kothungʼe koni gi koni.
El is ment vele, és nagy sokaság követte őt, és ott tolongott körülötte.
25 To dhako moro ne ni kanyo mane osebedo ka iye chwer kuom higni apar gariyo.
Egy asszony pedig, aki tizenkét év óta vérfolyásos volt,
26 Dhakoni nosechandore miwuoro e lwet jothieth mathoth kendo nosetieko mwandu duto mane en-go to ne ok oyudo resruok. Kar chango to tuone nosiko ka medore.
és sok orvostól sokat szenvedett, és minden vagyonát magára költötte, és semmit sem javult, sőt inkább még rosszabbul lett;
27 Kane owinjo humb Yesu, nobiro gi yo katoke ei oganda kendo nomulo riak lawe,
amikor Jézus felől hallott, a sokaságban hátulról kerülve, megérintette annak ruháját
28 koparo e chunye niya, “Kata ka anyalo mulo mana riak lawe to abiro chango.”
mert ezt mondta: „Ha csak ruháit érinthetem is meg, meggyógyulok.“
29 Iye machwer nochok gikanyono mi nowinjo e dende ni ochango.
És vérének forrása azonnal kiszáradt, és megérezte testében, hogy kigyógyult bajából.
30 E sa nogo Yesu nongʼeyo ni teko osewuok kuome. Nolokore mi ochomo oganda, kopenjogi niya, “En ngʼa momulo lepa?”
Jézus pedig azonnal észrevette magán, hogy isteni erő áradott ki belőle, megfordult a sokaságban, és ezt mondta: „Kicsoda érintette meg az én ruháimat?“
31 To jopuonjrene nodwoke niya, “Ineno ka ji olwori moketi diere to pod ipenjo apenja ni, ‘En ngʼa momulo lepa?’”
És mondták neki az ő tanítványai: „Látod, hogy a sokaság szorít össze téged, és azt kérdezed: Kicsoda érintett meg engem?“
32 Yesu nomedo ngʼicho ei oganda mondo one ngʼat mane omule.
És körülnézett, hogy lássa azt, aki ezt cselekedte.
33 Kane dhakono ongʼeyo e chunye gima nosetimorene, nobiro mopodho e tiend Yesu kotetni gi luoro kendo nonyise adier man kuome duto.
Az asszony pedig tudva, hogy mi történt vele, félve és remegve ment oda, és elé borult, és elmondott neki mindent igazán.
34 Yesu nowachone niya, “Nyara yieni osechangi. Dhi gi kwe kendo chandruokni mondo orum chuth.”
Ő pedig ezt mondta neki: „Leányom, a te hited megtartott téged. Eredj el békével, és gyógyulj meg a te bajodból.“
35 Kane oyudo Yesu pod wuoyo, jomoko nobiro moa e od Jairo ma jatend sinagogi. Negiwachone Jairo niya, “Nyari osetho, angʼo momiyo pod ichando Japuonj?”
Még beszélt Jézus, amikor odajöttek a zsinagóga elöljárójától, ezt mondván: „Leányod meghalt; miért fárasztod tovább a Mestert?“
36 Ka ok osedewo wach jogo, Yesu nowachone jatend sinagogi niya, “Kik iluor, bed gi yie.”
Jézus pedig, amint hallotta, a beszédet, amit mondtak, azonnal mondta a zsinagógai elöljárónak: „Ne félj, csak higgy!“
37 Yesu koro ne ok oyie mondo ngʼat moro oluwe makmana Petro gi Jakobo kod Johana owadgi Jakobo.
És senkinek sem engedte, hogy vele menjen, csak Péternek, Jakabnak és Jánosnak, a Jakab testvérének.
38 Kane gichopo e dala jatend sinagogi, Yesu noyudo ka dala otimo koko; ka ji ywak kendo goyo nduru matek.
És odament a zsinagógai elöljáró házához, és látta a zűrzavart, a sok siránkozót és jajgatót,
39 Nodonjo ei ot mopenjogi niya, “Koko gi nduru ni manade? Nyathi ok otho, onindo aninda.”
és bemenve, ezt mondta nekik: „Miért zavarogtok és sírtok? A gyermek nem halt meg, hanem alszik.“
40 To jogo nonyiere anyiera. Kane osegologi oko duto, nokawo wuon nyathi gi min-gi kaachiel gi jopuonjre mane ni kode, mi odonjo kodgi nyaka iye kuma nyathi ne nitie.
Erre kinevették őt. Ő pedig mindenkit kiküldve, maga mellé vette a gyermeknek atyját, anyját és a vele levőket, és bement oda, ahol a gyermek feküdt.
41 To nomako lwet nyathi manyakono mi owachone niya, “Talitha koum!” (tiende ni, “Nyako matin, anyisi ni aa malo!”)
Majd megfogva a gyermeknek kezét, ezt mondta neki: „Talitha, kúmi!“– ami megmagyarázva azt jelenti: „Leányka, néked mondom, kelj föl!“
42 Sano sano nyakono nochungʼ malo mochako wuotho e dier ot (ne en ja-higni apar gariyo). Ji duto nohum nono kuom gima notimoreno.
És a leányka azonnal fölkelt és járt, mert tizenkét esztendős volt. Azok pedig nagy csodálkozással elámultak.
43 To Yesu nosiemogi matek ni kik ginyis ngʼato moro amora gima nosetimore, bangʼe nonyisogi ni mondo gimi nyakono gimoro ocham.
Ő pedig erősen megparancsolta nekik, hogy ezt senki meg ne tudja. És mondta, hogy adjanak enni neki.
