< Mariko 5 >

1 Negingʼado nam nyaka loka e gwengʼ miluongo ni Gerasi.
Καὶ ἦλθον εἰς τὸ πέραν τῆς θαλάσσης εἰς τὴν χώραν τῶν (Γερασηνῶν. *N(K)O*)
2 Kane Yesu owuok e yie, to ngʼat moro man-gi jochiende manodak e kar liete noromone.
Καὶ (ἐξελθόντος αὐτοῦ *N(k)O*) ἐκ τοῦ πλοίου εὐθὺς (ὑπήντησεν *N(k)O*) αὐτῷ ἐκ τῶν μνημείων ἄνθρωπος ἐν πνεύματι ἀκαθάρτῳ
3 Ngʼatni nodak kar yiko joma otho, kendo onge ngʼat mane nyalo make mi tweye kata mana gi nyororo.
ὃς τὴν κατοίκησιν εἶχεν ἐν τοῖς (μνήμασιν. *N(k)O*) καὶ (οὐδὲ *N(k)O*) (ἁλύσει *N(K)O*) (οὐκέτι οὐκέτι *NO*) οὐδεὶς ἐδύνατο αὐτὸν δῆσαι
4 Nikech nosebedo ka itweyo lwetene gi tiendene to nyoroche mane itweyego nochodo achoda mi ongʼiny matindo tindo chumbe mane iridogo tiendene. Koro ne onge ngʼato ma tekre ngʼeny mane nyalo make.
διὰ τὸ αὐτὸν πολλάκις πέδαις καὶ ἁλύσεσιν δεδέσθαι καὶ διεσπάσθαι ὑπ᾽ αὐτοῦ τὰς ἁλύσεις καὶ τὰς πέδας συντετρῖφθαι, καὶ οὐδεὶς ἴσχυεν αὐτὸν δαμάσαι.
5 Otieno gi odiechiengʼ duto ngʼatni ne wuotho e kind liete kendo e gode man machiegni koywagore matek kendo kongʼolore gi kite.
καὶ (διὰ *N(K)O*) (παντὸς *N(k)O*) νυκτὸς καὶ ἡμέρας ἐν τοῖς μνήμασιν καὶ ἐν τοῖς ὄρεσιν ἦν κράζων καὶ κατακόπτων ἑαυτὸν λίθοις.
6 Kane oneno Yesu kabiro gi kuma bor, noringo odhi ire mopodho piny e nyime.
(Καὶ *no*) ἰδὼν (δὲ *k*) τὸν Ἰησοῦν ἀπὸ μακρόθεν ἔδραμεν καὶ προσεκύνησεν (αὐτῷ *NK(o)*)
7 Nogoyo koko gi dwol maduongʼ mogik niya, “Yesu Wuod Nyasaye Man Malo Moloyo, angʼo milaro koda? Kuongʼri ne Nyasaye ni ok ibi sanda!”
καὶ κράξας φωνῇ μεγάλῃ (λέγει· *N(k)O*) τί ἐμοὶ καὶ σοί, Ἰησοῦ, υἱὲ τοῦ θεοῦ τοῦ ὑψίστου; ὁρκίζω σε τὸν θεόν, μή με βασανίσῃς.
8 Noyudo Yesu osewacho ne jachien marachno niya, “Aa kuom ngʼatni!”
ἔλεγεν γὰρ αὐτῷ· ἔξελθε τὸ πνεῦμα τὸ ἀκάθαρτον ἐκ τοῦ ἀνθρώπου.
9 Eka Yesu nopenje niya, “Nyingi ngʼa?” Nodwoke niya, “Nyinga Oganda, nikech wangʼeny.”
Καὶ ἐπηρώτα αὐτόν· τί ὄνομά σοι; καὶ (ἀπεκρίθη *k*) (λέγει *N(k)O*) (αὐτῷ· *no*) (λεγιὼν *N(k)O*) ὄνομά μοι ὅτι πολλοί ἐσμεν.
10 Eka nochako sayo Yesu mondo kik oriembgi gia e gwengʼno.
καὶ παρεκάλει αὐτὸν πολλὰ ἵνα μὴ (αὐτὰ *N(k)O*) ἀποστείλῃ ἔξω τῆς χώρας.
11 To noyudo kweth maduongʼ mag anguro moko kwayo e bath got mane ni machiegni kanyo.
ἦν δὲ ἐκεῖ πρὸς (τῷ *N(k)O*) (ὄρει *N(K)O*) ἀγέλη χοίρων μεγάλη βοσκομένη·
12 Jochiendego nosayo Yesu kawacho niya, “Orwa ir anguro ka mondo wadhi wadonj eigi.”
καὶ παρεκάλεσαν αὐτὸν (πάντες οἱ δαίμονες *K*) λέγοντες· πέμψον ἡμᾶς εἰς τοὺς χοίρους ἵνα εἰς αὐτοὺς εἰσέλθωμεν.
13 Yesu nomiyogi thuolo mi jochiendego nowuok kuom ngʼatno mi gidonjo ei angurogo. Kwethgo duto ma kar rombgi ne nyalo chopo alufu ariyo, noringo matek koluwo aridiridi mochomo nam mi giduto ne githo ei pi.
καὶ ἐπέτρεψεν αὐτοῖς (εὐθέως *K*) (ὁ Ἰησοῦς. *k*) καὶ ἐξελθόντα τὰ πνεύματα τὰ ἀκάθαρτα εἰσῆλθον εἰς τοὺς χοίρους, καὶ ὥρμησεν ἡ ἀγέλη κατὰ τοῦ κρημνοῦ εἰς τὴν θάλασσαν (ἦσαν δὲ *k*) ὡς δισχίλιοι καὶ ἐπνίγοντο ἐν τῇ θαλάσσῃ.
14 Jokwadh angurogo noringo oa mine gidhi gitero wach ne ji duto modak e dala kendo e gwengʼno gima nosetimore, omiyo jogo duto nobiro mondo gin bende gineye gi wangʼ-gi.
(καὶ *no*) οἱ (δὲ *k*) βόσκοντες (αὐτοὺς *N(k)O*) (χοίρους *k*) ἔφυγον καὶ (ἀπήγγειλαν *N(k)O*) εἰς τὴν πόλιν καὶ εἰς τοὺς ἀγρούς. καὶ (ἦλθον *N(k)O*) ἰδεῖν τί ἐστιν τὸ γεγονός.
15 Kane gibiro ir Yesu, negineno ngʼat ma yande jochiende mangʼeny sandono kobet piny kanyo korwakore maber kendo pache nikare mi luoro nomakogi.
Καὶ ἔρχονται πρὸς τὸν Ἰησοῦν καὶ θεωροῦσιν τὸν δαιμονιζόμενον καθήμενον (καὶ *k*) ἱματισμένον καὶ σωφρονοῦντα, τὸν ἐσχηκότα τὸν (λεγιῶνα, *N(k)O*) καὶ ἐφοβήθησαν.
16 To jogo mane oneno gima notimore nonyiso ji gik moko duto mane osetimore ne ngʼat mane nigi jochiende kendo ne anguro bende.
καὶ διηγήσαντο (δὲ *o*) αὐτοῖς οἱ ἰδόντες πῶς ἐγένετο τῷ δαιμονιζομένῳ καὶ περὶ τῶν χοίρων.
17 Kuom mano jogo nosayo Yesu mondo oa e gwengʼ-gi.
καὶ ἤρξαντο παρακαλεῖν αὐτὸν ἀπελθεῖν ἀπὸ τῶν ὁρίων αὐτῶν.
18 Kane oyudo Yesu donjo e yie, ngʼat mane jachien sando mane oyudo osechangono nosaye mondo oyie odhi kode.
Καὶ (ἐμβαίνοντος *N(k)O*) αὐτοῦ εἰς τὸ πλοῖον παρεκάλει αὐτὸν ὁ δαιμονισθεὶς ἵνα μετ᾽ αὐτοῦ ᾖ.
19 To Yesu notame kawachone niya, “Dog dala ir joodi mondo inyisgi gik madongo ma Ruoth osetimoni, kendo kaka osekechi gi kech maduongʼ.”
(καὶ *no*) (ὁ δὲ Ἰησοῦς *k*) οὐκ ἀφῆκεν αὐτόν, ἀλλὰ λέγει αὐτῷ· ὕπαγε εἰς τὸν οἶκόν σου πρὸς τοὺς σοὺς καὶ (ἀπάγγειλον *N(k)O*) αὐτοῖς ὅσα ὁ κύριός σοι (πεποίηκεν *N(k)O*) καὶ ἠλέησέν σε.
20 Omiyo ngʼatno nowuok odhi mi nochako lando e gwenge mag Dekapoli konyiso ji gik ma Yesu nosetimone. Ji duto nowuoro wechego.
Καὶ ἀπῆλθεν καὶ ἤρξατο κηρύσσειν ἐν τῇ Δεκαπόλει ὅσα ἐποίησεν αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς· καὶ πάντες ἐθαύμαζον.
21 Kane Yesu osengʼado nam gi yie mi odok loka machielo, oganda maduongʼ nolwore.
Καὶ διαπεράσαντος τοῦ Ἰησοῦ ἐν τῷ πλοίῳ πάλιν εἰς τὸ πέραν συνήχθη ὄχλος πολὺς ἐπ᾽ αὐτόν, καὶ ἦν παρὰ τὴν θάλασσαν.
22 Eka ngʼat moro ma jatend sinagogi ma nyinge Jairo nobiro kanyo. Kane oneno Yesu nogoyo chonge piny e tiende
Καὶ (ἰδού *k*) ἔρχεται εἷς τῶν ἀρχισυναγώγων, ὀνόματι Ἰάϊρος· καὶ ἰδὼν αὐτὸν πίπτει πρὸς τοὺς πόδας αὐτοῦ
23 kosaye niya, “Nyara matin tuo dwa tho, yie ibi mondo iket lweti kuome mondo ochangi odok mangima.”
καὶ (παρακαλεῖ *N(k)O*) αὐτὸν πολλὰ λέγων ὅτι τὸ θυγάτριόν μου ἐσχάτως ἔχει, ἵνα ἐλθὼν ἐπιθῇς τὰς χεῖρας αὐτῇ (ἵνα *N(k)O*) σωθῇ καὶ (ζήσῃ. *N(k)O*)
24 Omiyo Yesu nowuok modhi kode. Oganda maduongʼ ne luwo bangʼ Yesu kothungʼe koni gi koni.
Καὶ ἀπῆλθεν μετ᾽ αὐτοῦ, καὶ ἠκολούθει αὐτῷ ὄχλος πολὺς καὶ συνέθλιβον αὐτόν.
25 To dhako moro ne ni kanyo mane osebedo ka iye chwer kuom higni apar gariyo.
Καὶ γυνὴ (τις *k*) οὖσα ἐν ῥύσει αἵματος δώδεκα ἔτη
26 Dhakoni nosechandore miwuoro e lwet jothieth mathoth kendo nosetieko mwandu duto mane en-go to ne ok oyudo resruok. Kar chango to tuone nosiko ka medore.
καὶ πολλὰ παθοῦσα ὑπὸ πολλῶν ἰατρῶν καὶ δαπανήσασα τὰ παρ᾽ (αὐτῆς *N(k)O*) πάντα καὶ μηδὲν ὠφεληθεῖσα ἀλλὰ μᾶλλον εἰς τὸ χεῖρον ἐλθοῦσα,
27 Kane owinjo humb Yesu, nobiro gi yo katoke ei oganda kendo nomulo riak lawe,
ἀκούσασα (τὰ *o*) περὶ τοῦ Ἰησοῦ, ἐλθοῦσα ἐν τῷ ὄχλῳ ὄπισθεν ἥψατο τοῦ ἱματίου αὐτοῦ·
28 koparo e chunye niya, “Kata ka anyalo mulo mana riak lawe to abiro chango.”
ἔλεγεν γὰρ ὅτι ἐὰν ἅψωμαι κἂν κἂν τῶν ἱματίων αὐτοῦ σωθήσομαι.
29 Iye machwer nochok gikanyono mi nowinjo e dende ni ochango.
Καὶ εὐθὺς ἐξηράνθη ἡ πηγὴ τοῦ αἵματος αὐτῆς καὶ ἔγνω τῷ σώματι ὅτι ἴαται ἀπὸ τῆς μάστιγος.
30 E sa nogo Yesu nongʼeyo ni teko osewuok kuome. Nolokore mi ochomo oganda, kopenjogi niya, “En ngʼa momulo lepa?”
Καὶ εὐθὺς ὁ Ἰησοῦς ἐπιγνοὺς ἐν ἑαυτῷ τὴν ἐξ αὐτοῦ δύναμιν ἐξελθοῦσαν, ἐπιστραφεὶς ἐν τῷ ὄχλῳ ἔλεγεν· τίς μου ἥψατο τῶν ἱματίων;
31 To jopuonjrene nodwoke niya, “Ineno ka ji olwori moketi diere to pod ipenjo apenja ni, ‘En ngʼa momulo lepa?’”
Καὶ ἔλεγον αὐτῷ οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ· βλέπεις τὸν ὄχλον συνθλίβοντά σε καὶ λέγεις· τίς μου ἥψατο;
32 Yesu nomedo ngʼicho ei oganda mondo one ngʼat mane omule.
καὶ περιεβλέπετο ἰδεῖν τὴν τοῦτο ποιήσασαν.
33 Kane dhakono ongʼeyo e chunye gima nosetimorene, nobiro mopodho e tiend Yesu kotetni gi luoro kendo nonyise adier man kuome duto.
Ἡ δὲ γυνὴ φοβηθεῖσα καὶ τρέμουσα, εἰδυῖα ὃ γέγονεν (ἐπ᾽ *k*) αὐτῇ, ἦλθεν καὶ προσέπεσεν αὐτῷ καὶ εἶπεν αὐτῷ πᾶσαν τὴν ἀλήθειαν.
34 Yesu nowachone niya, “Nyara yieni osechangi. Dhi gi kwe kendo chandruokni mondo orum chuth.”
Ὁ δὲ εἶπεν αὐτῇ· (θυγάτηρ, *N(k)O*) ἡ πίστις σου σέσωκέν σε. ὕπαγε εἰς εἰρήνην καὶ ἴσθι ὑγιὴς ἀπὸ τῆς μάστιγός σου.
35 Kane oyudo Yesu pod wuoyo, jomoko nobiro moa e od Jairo ma jatend sinagogi. Negiwachone Jairo niya, “Nyari osetho, angʼo momiyo pod ichando Japuonj?”
ἔτι αὐτοῦ λαλοῦντος ἔρχονται ἀπὸ τοῦ ἀρχισυναγώγου λέγοντες ὅτι ἡ θυγάτηρ σου ἀπέθανεν· τί ἔτι σκύλλεις τὸν διδάσκαλον;
36 Ka ok osedewo wach jogo, Yesu nowachone jatend sinagogi niya, “Kik iluor, bed gi yie.”
Ὁ δὲ Ἰησοῦς (εὐθέως *K*) (παρακούσας *N(K)O*) τὸν λόγον λαλούμενον λέγει τῷ ἀρχισυναγώγῳ· μὴ φοβοῦ, μόνον πίστευε.
37 Yesu koro ne ok oyie mondo ngʼat moro oluwe makmana Petro gi Jakobo kod Johana owadgi Jakobo.
καὶ οὐκ ἀφῆκεν οὐδένα (μετ᾽ *no*) (αὐτοῦ *N(k)O*) συνακολουθῆσαι εἰ μὴ (τὸν *no*) Πέτρον καὶ Ἰάκωβον καὶ Ἰωάννην τὸν ἀδελφὸν Ἰακώβου.
38 Kane gichopo e dala jatend sinagogi, Yesu noyudo ka dala otimo koko; ka ji ywak kendo goyo nduru matek.
Καὶ (ἔρχονται *N(K)O*) εἰς τὸν οἶκον τοῦ ἀρχισυναγώγου. καὶ θεωρεῖ θόρυβον (καὶ *no*) κλαίοντας καὶ ἀλαλάζοντας πολλά,
39 Nodonjo ei ot mopenjogi niya, “Koko gi nduru ni manade? Nyathi ok otho, onindo aninda.”
καὶ εἰσελθὼν λέγει αὐτοῖς· τί θορυβεῖσθε καὶ κλαίετε; τὸ παιδίον οὐκ ἀπέθανεν ἀλλὰ καθεύδει.
40 To jogo nonyiere anyiera. Kane osegologi oko duto, nokawo wuon nyathi gi min-gi kaachiel gi jopuonjre mane ni kode, mi odonjo kodgi nyaka iye kuma nyathi ne nitie.
καὶ κατεγέλων αὐτοῦ. (Αὐτὸς *N(k)O*) δὲ ἐκβαλὼν (πάντας *N(k)O*) παραλαμβάνει τὸν πατέρα τοῦ παιδίου καὶ τὴν μητέρα καὶ τοὺς μετ᾽ αὐτοῦ καὶ εἰσπορεύεται ὅπου ἦν τὸ παιδίον (ἀνακείμενον. *K*)
41 To nomako lwet nyathi manyakono mi owachone niya, “Talitha koum!” (tiende ni, “Nyako matin, anyisi ni aa malo!”)
καὶ κρατήσας τῆς χειρὸς τοῦ παιδίου λέγει αὐτῇ· ταλιθα κουμ, ὅ ἐστιν μεθερμηνευόμενον, τὸ κοράσιον, σοὶ λέγω, (ἔγειρε. *N(k)O*)
42 Sano sano nyakono nochungʼ malo mochako wuotho e dier ot (ne en ja-higni apar gariyo). Ji duto nohum nono kuom gima notimoreno.
καὶ εὐθὺς ἀνέστη τὸ κοράσιον καὶ περιεπάτει· ἦν γὰρ ἐτῶν δώδεκα. καὶ ἐξέστησαν (εὐθὺς *NO*) ἐκστάσει μεγάλῃ.
43 To Yesu nosiemogi matek ni kik ginyis ngʼato moro amora gima nosetimore, bangʼe nonyisogi ni mondo gimi nyakono gimoro ocham.
καὶ διεστείλατο αὐτοῖς πολλὰ ἵνα μηδεὶς γνοῖ τοῦτο, καὶ εἶπεν δοθῆναι αὐτῇ φαγεῖν.

< Mariko 5 >