Mariko 10
1 Yesu noa kanyo modhi e gwengʼ mar Judea man loka aora Jordan. Oganda maduongʼ nochako obiro ire, kendo nopuonjogi kaka nojatimo kinde duto.
Onnan pedig felkelvén Judea határaiba méne, a Jordánon túl való részen által; és ismét sokaság gyűl vala hozzá; ő pedig szokása szerint ismét tanítja vala őket.
2 Jo-Farisai moko nobiro moteme kapenje niya, “Bende chik oyie mondo ngʼato oketh keny gi chiege?”
És a farizeusok hozzámenvén megkérdezék tőle, ha szabad-é férjnek feleségét elbocsátani, kísértvén őt.
3 Nodwokogi niya, “Angʼo mane Musa ochikou mondo utim?”
Ő pedig felelvén, monda nékik: Mit parancsolt néktek Mózes?
4 Negiwacho niya, “Musa noyie mondo dichwo ondik barup weruok mar ketho keny eka oriembe.”
Ők pedig mondának: Mózes megengedte, hogy válólevelet írjunk, és elváljunk.
5 Yesu nodwokogi niya, “Musa nondikonu chikni nikech chunyu matek.
És Jézus felelvén, monda nékik: A ti szívetek keménysége miatt írta néktek ezt a parancsolatot;
6 To chakre chwech piny, Nyasaye nochweyogi dichwo gi dhako.
De a teremtés kezdete óta férfiúvá és asszonnyá teremté őket az Isten.
7 ‘Kuom mano, dichwo nowe wuon kod min kendo nopadre gi chiege,
Annakokáért elhagyja az ember az ő atyját és anyját; és ragaszkodik a feleségéhez,
8 mi ji ariyogo nobed ringruok achiel.’ Omiyo koro ok gin ji ariyo, to gin ringruok achiel.
És lesznek ketten egy testté! Azért többé nem két, hanem egy test.
9 Kuom mano, gima Nyasaye oseriwo kaachiel kik dhano moro amora pogi.”
Annakokáért a mit az Isten egybe szerkesztett, ember el ne válaszsza.
10 Kane gidok e ot kendo, jopuonjre Yesu nopenje kuom wachni.
És odahaza az ő tanítványai ismét megkérdezék őt e dolog felől.
11 To Yesu nodwokogi niya, “Ngʼato angʼata mowere gi chiege mokendo dhako machielo odonjo e richo mar terruok nikech chiege moriembono.
Ő pedig monda nékik: A ki elbocsátja feleségét és mást vesz el, házasságtörést követ el az ellen.
12 To kata dhako ema owere gi chwore mokendore gi dichwo machielo to odonjo e richo mar terruok.”
Ha pedig a feleség hagyja el a férjét és mással kel egybe, házasságtörést követ el.
13 Ji ne kelo nyithindo matindo ir Yesu mondo ogwedhgi, to jopuonjre nokwerogi.
Ekkor gyermekeket hozának hozzá, hogy illesse meg őket; a tanítványok pedig feddik vala azokat, a kik hozák.
14 Kane Yesu oneno gima jopuonjrene timo, nokecho kodgi, mi owachonegi niya, “Weuru nyithindo matindo obi ira kendo kik utamgi, nikech pinyruoth Nyasaye en mar ji machal ka magi.
Jézus pedig ezt látván, haragra gerjede és monda nékik: Engedjétek hozzám jőni a gyermekeket és ne tiltsátok el őket; mert ilyeneké az Istennek országa.
15 Awachonu adier ni ngʼato ma ok orwako pinyruoth Nyasaye kaka nyathi matin ok nodonji ngangʼ.”
Bizony mondom néktek: A ki nem úgy fogadja az Isten országát, mint gyermek, semmiképen sem megy be abba.
16 Nokawo nyithindogo motingʼo e bade, eka noketo lwete kuomgi, mi ogwedhogi.
Aztán ölébe vevé azokat, és kezét rájok vetvén, megáldá őket.
17 Kane Yesu ochako wuoth dhi, ngʼat moro noringo obiro ire mogoyo chonge piny e nyime. Ngʼatni noloso kode kapenje niya, “Japuonj maber, en angʼo monego atim mondo eka ayud ngima mochwere kaka girkeni mara?” (aiōnios g166)
És mikor útnak indult vala, hozzá futván egy ember és letérdelvén előtte, kérdezi vala őt: Jó Mester, mit cselekedjem, hogy az örökéletet elnyerhessem? (aiōnios g166)
18 Yesu nodwoke kapenje niya, “Angʼo momiyo iluonga ni ngʼama ber? Onge ngʼama ber makmana Nyasaye kende.
Jézus pedig monda néki: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy, az Isten.
19 Ingʼeyo chike mawacho ni: ‘Kik ineki, kik iterri, kik ikwal, kik ihang wach, kik imechi, luor wuonu gi minu.’”
A parancsolatokat tudod: Ne paráználkodjál; ne ölj; ne lopj; hamis tanubizonyságot ne tégy, kárt ne tégy; tiszteljed atyádat és anyádat.
20 Nodwoke niya, “Japuonj, magi duto aserito nyaka aa tin-na.”
Az pedig felelvén, monda néki: Mester, mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva.
21 Yesu nongʼiyo wuowino mohere, eka owachone niya, “Gimoro achiel ema iremo. Wuogi idhi ilok mwanduni duto ma in-go pesa mondo ipog joma odhier, eka inibed gi mwandu mokan e polo. Bangʼ timo kamano to bi mondo iluwa.”
Jézus pedig rátekintvén, megkedvelé őt, és monda néki: Egy fogyatkozásod van; eredj el, add el minden vagyonodat, és add a szegényeknek, és kincsed lesz mennyben; és jer, kövess engem, felvévén a keresztet.
22 Ka ngʼatno nowinjo wachno, nomieno wangʼe, moa kanyo ka chunye lit, nikech ne en-gi mwandu mathoth ahinya.
Az pedig elszomorodván e beszéden, elméne búsan; mert sok jószága vala.
23 To Yesu nongʼicho koni gi koni, eka owacho ni jopuonjrene niya, “Mano kaka en gima tek mondo ja-mwandu odonji e pinyruoth Nyasaye!”
Jézus pedig körültekintvén, monda tanítványainak: Mily nehezen mennek be az Isten országába, a kiknek gazdagságuk van!
24 Jopuonjrene nowuoro wechegego. To Yesu nomedo wuoyo kodgi kawacho niya, “Nyithindo, mano kaka en gima tek mondo ngʼato odonji e pinyruoth Nyasaye!
A tanítványok pedig álmélkodának az ő beszédén; de Jézus ismét felelvén, monda nékik: Gyermekeim, mily nehéz azoknak, a kik a gazdagságban bíznak, az Isten országába bemenni!
25 Yot mondo ngamia okadhi e wangʼ sandan moloyo jamoko donjo e pinyruoth Nyasaye.”
Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, hogynem a gazdagnak az Isten országába bejutni.
26 Jopuonjrene nomedo wuoro mi giwacho kendgi niya, “Kare en ngʼa manyalo kwo?”
Azok pedig még inkább álmélkodnak vala, mondván magok között: Kicsoda idvezülhet tehát?
27 To Yesu nongʼiyogi tir mi owachonegi niya, “Mano en gima ok nyalre kuom dhano, to ok kuom Nyasaye, nimar kuom Nyasaye to gik moko duto nyalore.”
Jézus pedig rájuk tekintvén, monda: Az embereknél lehetetlen, de nem az Istennél; mert az Istennél minden lehetséges.
28 Petro nowachone niya, “Wan waseweyo gik moko duto mondo waluwi.”
És Péter kezdé mondani néki: Ímé, mi elhagytunk mindent, és követtünk téged.
29 To Yesu nodwoke kawacho niya, “Awachonu adier ni onge ngʼato moseweyo dalane, kata owetene, kata nyiminene, kata min-gi, kata wuon-gi, kata nyithinde, kata puothene, nikech An kendo nikech Injili,
Jézus pedig felelvén, monda: Bizony mondom néktek, senki sincs, a ki elhagyta házát, vagy fitestvéreit, vagy nőtestvéreit, vagy atyját, vagy anyját, vagy feleségét, vagy gyermekeit, vagy szántóföldeit én érettem és az evangyéliomért,
31 To ji mangʼeny masani okwongo nobed chien mogik, kendo joma sani ni chien mogik, nobed mokwongo.”
Sok elsők pedig lesznek utolsók, és sok utolsók elsők.
32 Koro ne gin e yo gidhi Jerusalem, ka Yesu otelo nyimgi kendo jopuonjre noyudo ohum nono, to joma ne luwogi ne luoro omako. Yesu nochako okawo jopuonjre apar gariyo otero tenge monyisogi gima ne dhi timorene.
Útban valának pedig Jeruzsálembe menve fel; és előttök megy vala Jézus, ők pedig álmélkodának, és követvén őt, félnek vala. És ő a tizenkettőt ismét maga mellé vévén, kezde nékik szólni azokról a dolgokról, a mik majd vele történnek,
33 Nowachonegi niya, “Eri wadhi nyaka Jerusalem, kendo Wuod Dhano ibiro ndhogi mi chiw e lwet jodolo madongo gi jopuonj chik. Gibiro ngʼadone buch tho mi gichiwe ne joma ok jo-Yahudi,
Mondván: Ímé, felmegyünk Jeruzsálembe, és az embernek Fia átadatik a főpapoknak és az írástudóknak, és halálra kárhoztatják őt, és a pogányok kezébe adják őt;
34 mondo ojare, mi ngʼudh olawo kuome kendo chwade mi nyaka ginege. To bangʼ ndalo adek obiro chier.”
És megcsúfolják őt, és megostorozzák őt, és megköpdösik őt, és megölik őt; de harmadnapon feltámad.
35 Bangʼe Jakobo gi Johana, mane gin yawuot Zebedi, nobiro ire mowachone niya, “Japuonj, wadwaro mondo itimnwa gimoro amora mwakwayi.”
És hozzájárulának Jakab és János, a Zebedeus fiai, ezt mondván: Mester, szeretnők, hogy a mire kérünk, tedd meg nékünk.
36 Yesu nopenjogi niya, “Udwaro ni atimnu angʼo?”
Ő pedig monda nékik: Mit kívántok, hogy tegyek veletek?
37 Negidwoke niya, “Yie mondo kidwogo e duongʼni maler to iket achiel kuomwa obed e badi korachwich to machielo e badi koracham.”
Azok pedig mondának néki: Add meg nékünk, hogy egyikünk jobb kezed felől, másikunk pedig bal kezed felől üljön a te dicsőségedben.
38 Yesu nowachonegi niya, “Ok ungʼeyo gima ukwayo. Bende unyalo madho kikombe ma amadho kata yudo batiso machal gi mitisago?”
Jézus pedig monda nékik: Nem tudjátok, mit kértek. Megihatjátok-é a pohárt, a melyet én megiszom; és megkeresztelkedhettek-é azzal a keresztséggel, a melylyel én megkeresztelkedem?
39 Negidwoke niya, “Wanyalo.” Yesu nowachonegi niya, “En adier ni ubiro metho e kikombe ma amethoe mi obatisu gi batiso mitisago,
Azok pedig mondának néki: Megtehetjük. Jézus pedig monda nékik: A pohárt ugyan, a melyet én megiszom, megiszszátok, és a keresztséggel, a melylyel én megkeresztelkedem, megkeresztelkedtek;
40 to bedo e bada ma korachwich kata ma koracham ok an ema achiw. Kuondego gin mag jogo mane oiknegi chon.”
De az én jobb és bal kezem felől való ülést nem az én dolgom megadni, hanem azoké lesz az, a kiknek elkészíttetett.
41 Kane jopuonjre apar mamoko nowinjo wachno, ne gisin gi Jakobo gi Johana.
És hallván ezt a tíz tanítvány, haragudni kezdének Jakabra és Jánosra.
42 To Yesu noluongogi duto kaachiel mowachonegi niya, “Ungʼeyo ni joma ikwano kaka jotelo e kind joma ok jo-Yahudi rito jogegi gi angʼenge, kendo jotendgi madongo tiyogi githuon.
Jézus pedig magához szólítván őket, monda nékik: Tudjátok, hogy azok, a kik a pogányok között fejedelmeknek tartatnak, uralkodnak felettök, és az ő nagyjaik hatalmaskodnak rajtok.
43 Un to ok un kamano. Kar timo kamano, to ngʼato angʼata madwaro bedo maduongʼ e dieru nyaka bedi jatichu,
De nem így lesz közöttetek; hanem, a ki nagy akar lenni közöttetek, az legyen a ti szolgátok;
44 kendo ngʼato angʼata madwaro bedo ngʼat mokwongo nyaka bed misumba ji duto.
És a ki közületek első akar lenni, mindenkinek szolgája legyen:
45 Nikech kata mana Wuod Dhano ne ok obiro mondo ji otine, to nobiro mondo otine ji kendo mondo ochiw ngimane obed gima iwarogo ji mangʼeny.”
Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és adja az ő életét váltságul sokakért.
46 Bangʼe negibiro Jeriko, to kane oyudo Yesu gi jopuonjrene kaachiel gi oganda maduongʼ aa e dalano, muofu moro miluongo ni Bartimayo (tiende ni “wuod Timayo”) nobet e bath yo ka okwecho.
És Jerikóba érkezének: és mikor ő és az ő tanítványai és nagy sokaság Jerikóból kimennek vala, a Timeus fia, a vak Bartimeus, ott üle az úton, koldulván.
47 Kane owinjo ni en Yesu ja-Nazareth, nochako kok niya, “Yesu, Wuod Daudi, yie ikecha!”
És a mikor meghallá, hogy ez a Názáreti Jézus, kezde kiáltani, mondván: Jézus, Dávidnak Fia, könyörülj rajtam!
48 Thoth ji mane ni kanyo nokwere kendo nowachone ni olingʼ thi, to nomedo goyo koko niya, “Wuod Daudi, yie ikecha!”
És sokan feddik vala őt, hogy hallgasson; de ő annál jobban kiáltja vala: Dávidnak Fia, könyörülj rajtam!
49 Yesu nochungʼ mowacho niya, “Luongeuru obi ira ka.” Omiyo negiluongo muofuno ka gikone niya, “Bed gichir! Aa malo! Oluongi.”
Akkor Jézus megállván, mondá, hogy hívják elő. És előhívják vala a vakot, mondván néki: Bízzál; kelj föl, hív tégedet.
50 Ngʼatno nodiro suka mane oumorego kucha, mi ochikore ochungʼ gi tiende modhi ir Yesu.
Az pedig felső ruháját ledobván, és felkelvén, Jézushoz méne.
51 Yesu nopenjo ngʼatno niya, “Angʼo midwaro mondo atimni?” To muofuno nodwoke niya, “Japuonj, adwaro ni mondo anen.”
És felelvén Jézus, monda néki: Mit akarsz, hogy cselekedjem veled? A vak pedig monda néki: Mester, hogy lássak.
52 Eka Yesu nowachone niya, “Dhiyo, yie mari osechangi. Gikanyono ngʼatno nochako neno, kendo noluwo bangʼ Yesu kowuotho e yo.”
Jézus pedig monda néki: Eredj el, a te hited megtartott téged. És azonnal megjött a szemevilága, és követi vala Jézust az úton.
