Luka 8
1 Bangʼ mano, Yesu nowuotho kodhi e dala ka dala kod gwengʼ ka gwengʼ ka olando Injili mar pinyruoth Nyasaye. Jopuonjrene apar gariyo ne ni kode,
Történt ezután, hogy városról városra és faluról falura járt, és prédikálta és hirdette Isten országát, és vele volt a tizenkettő,
2 kaachiel gi mon moko mane osegol kuomgi jochiende kendo ochang tuochegi kaka Maria (mane iluongo ni Magdala) mane jochiende abiriyo osewuok kuome;
és néhány asszony is, akiket gonosz lelkektől és betegségekből gyógyított meg: Mária, akit Magdalainak neveznek, akiből hét ördög ment ki,
3 Joana chi Chuza, mane jatelo e od Herode gi Susana kod mon mamoko mathoth. Mon-gi nekonyogi ka gichiwonegi gigegi giwegi.
és Johanna, Kuzának, Heródes egyik főemberének a felesége és Zsuzsanna és sokan mások, akik vagyonukból szolgáltak neki.
4 Kane oyudo oganda maduongʼ chokore kendo ji ne biro ir Yesu moa e dala ka dala nogoyonegi ngero niya,
Amikor nagy sokaság gyűlt egybe, azokból is, akik a városokból mentek hozzá, ezt a példázatot mondta nekik:
5 “Japur moro nodhi chwoyo kodhi. Kane oyudo ochwoyo kodhi, moko nolwar e yo mi nonyon-gi kendo winy mafuyo e kor polo nochamogi duto.
„Kiment a magvető, hogy elvesse vetőmagját. Magvetés közben némelyik az útfélre esett, és eltaposták, és az ég madarai megették.
6 Moko nolwar ewi lwanda mine gitwi kendo ne gitwo nikech ne gionge kod ngʼich.
Némelyik sziklára esett, és amikor kikelt, elszáradt, mert nem volt nedvessége.
7 Kodhi moko nolwar e kind kudho, to ka kudhogo nodongo kod cham to ne githungʼo chamgo.
Némelyik tövisek közé esett, és a tövisek velük együtt növekedve megfojtották azt.
8 Bende kothe moko nolwar e lowo maber. Ne gitwi kendo neginyago cham, nyadi mia moloyo kaka nochwoyo.” Kane owacho ma, nogoyo koko niya, “Ngʼat man-gi ite mar winjo wach mondo owinji.”
Némelyik pedig jó földbe esett, és amikor kikelt, százszoros termést hozott.“Amikor ezt mondta, felkiáltott: „Akinek van füle a hallásra, hallja!“
9 Jopuonjre nopenje tiend ngerono.
Megkérdezték tőle tanítványai: „Mit jelent ez a példázat?“
10 Nowacho niya, “Un osemiu rieko mar ngʼeyo gik mopondo mag pinyruoth Nyasaye, to ji mamoko awuoyonegi gi ngero, mondo omi, “‘kata ka obedo ni gingʼicho, to ok ginine gimoro; kendo gibiro siko ka giwinjo weche miwacho, to wach ok nodonjnegi.’
Ő ezt mondta nekik: „Nektek megadatott, hogy értsétek Isten országának titkait, a többieknek azonban példázatokban adatik, »hogy látván ne lássanak, és hallván ne értsenek.«
11 “Ma e gima ngeroni nyiso: Kodhi en wach Nyasaye.
A példázat pedig ez: A mag Isten beszéde.
12 Molwar e dir yo gin jogo mawinjo, to jachien biro kendo golo wach ei chunygi, mondo kik giyie ma wargi.
Az útfélre esettek azok, akik meghallgatták, de aztán eljön az ördög, és kikapja szívükből, hogy ne higgyenek és ne üdvözüljenek.
13 Molwar e lwanda gin jogo ma rwako wach gi mor ka giwinje, to gionge gi tiendegi. Giyie kuom kinde moromo, to e kinde mag tem gipodho giaa.
A sziklára esettek azok, akik amikor hallják, örömmel fogadják az igét, de nem ver bennük gyökeret, egy ideig hisznek, a kísértés idején pedig elpártolnak.
14 Kodhi molwar e dier kudho ochungo kar jogo mawinjo, to ka gidhiyo e yoregi, to parruok mar ngima, mwandu kod mor mar piny thungʼogi, ma ok gidong motegno.
A tövisek közé esettek azok, akik meghallgatták, de amikor elmentek, az élet gondja és gazdagsága és gyönyörűsége megfojtja azt, és termést nem hoznak.
15 To kodhi manie lowo maber, ochungo kar jogo man-gi chuny malongʼo kendo maber, mawinjo wach, gikane, kendo gibedo modhil ma ginyag cham.
Akiknél pedig a jó földbe esett, ezek azok, akik a hallott igét tiszta és jó szívvel megtartják, és termést hoznak állhatatossággal.
16 “Onge ngʼato mamoko taya kendo umo gi atonga kata kete e bwo kitanda. Kar timo kamano, to okete ewi rachungi taya, mondo jogo madonjo one ler.
„Aki gyertyát gyújt, nem takarja le azt egy edénnyel, ágy alá sem rejti, hanem gyertyatartóba teszi, hogy akik bemennek, lássák a világosságot.
17 Nimar onge gimoro mopandi ma ok nofweny, to bende onge gima lingʼ-lingʼ ma ok nongʼere kata noket e lela.
Mert nincs olyan titok, amely nyilvánvalóvá ne lenne, és nincs olyan rejtett dolog, amely ki ne tudódnék, és világosságra ne jönne.
18 Emomiyo paruru ahinya maber kaka uwinjo. Ngʼat man-go nomedne mi nobed gi gik mogundho; to ngʼat ma ongego kata mano moparo ni en-go nomaye.”
Vigyázzatok azért, hogyan hallgatjátok, mert akinek van, annak adatik, és akinek nincs, attól az is elvétetik, amiről azt gondolja, hogy az övé.“
19 Koro min Yesu gi owetene nobiro mondo ginene, to ne ok ginyal sudo machiegni kode nikech oganda.
Odamentek hozzá anyja és testvérei, de nem tudtak hozzájutni a sokaság miatt.
20 Ngʼat moro nowachone Yesu niya, “Minu gi oweteni ochungʼ oko, gidwaro neni.”
Ezért tudtára adták neki: „A te anyád és testvéreid kint állnak, téged akarnak látni.“
21 Nodwoko niya, “Minwa kod owetena gin jogo mawinjo wach Nyasaye kendo timo.”
Ő azonban így válaszolt nekik: „Az én anyám és testvéreim azok, akik Isten beszédét hallgatják, és megcselekszik azt.“
22 Chiengʼ moro Yesu nowacho ne jopuonjrene niya, “Wadhiuru loka nam komachielo.” Omiyo negidonjo ei yie kendo giwuok gidhi.
Történt egy napon, hogy hajóba szállt tanítványaival, és ezt mondta nekik: „Menjünk át a tó túlsó partjára.“És elindultak.
23 Kane gikwangʼ, nindo notere. Eka ahiti mangʼongo notugore e nam, koro yieno ne opongʼ gi pi kendo ne gin e chandruok maduongʼ.
Hajózásuk közben elszenderedett. Ekkor szélvész csapott le a tóra, és megrémültek, és veszélyben voltak.
24 Jopuonjre nodhi ire mochiewe, kagiwachone niya, “Ruoth, Ruoth, wabiro nimo!” Nochungo oa malo kendo nokwero yamo gi apaka mager mi ahiti nopie kendo gik moko duto nokwe.
Hozzá mentek, felkeltették, és ezt mondták: „Mester, Mester, elveszünk!“Ő pedig felkelt, rászólt a szélre és a hullámokra, mire azok elültek, és csend lett.
25 Nopenjo jopuonjrene niya, “Ere yie ma un-go?” Luoro nomakogi kendo negiwuoro mine gipenjore giwegi niya, “Ma en ngʼa? Ochiko nyaka yembe kod pi, mi giwinje.”
És ezt mondta nekik: „Hol van a ti hitetek?“Ők pedig félelemmel és csodálkozással ezt mondták egymásnak: „Ugyan kicsoda ez, hogy a szélnek és víznek is parancsol, és azok engedelmeskednek neki?“
26 Negikwangʼ gichopo e gwengʼ miluongo ni Gerasi, man loka nam Galili.
Aztán áthajóztak a gadaraiak földjére, amely Galileával átellenben van.
27 Kane Yesu owuok oko e dho wath, ngʼat moro man-gi jochiende moa e dalano noromo kode, kuom kinde mangʼeny ngʼatni ne pok orwako law kata dak ei ot, to nodak e dier liete.
Amikor kiment a partra, egy ember jött elé a városból, akiben ördögök voltak. Régóta nem viselt ruhát, s házban sem lakott, hanem csak sírboltokban.
28 Kane oneno Yesu, noywak matek kendo nopodho piny e tiende, kogoyo koko gi dwol mamalo niya, “Yesu Wuod Nyasaye Man Malo Moloyo, angʼo milaro koda? Asayi, kik isanda!”
Amikor meglátta Jézust, felkiáltott, lába elé borult, és hangosan ezt mondta: „Mi közöm hozzád, Jézus, a felséges Isten Fia? Kérlek téged, ne gyötörj engem!“
29 Nimar noyudo Yesu osechiko jachien marachno mondo owuog kuom ngʼatno. Kuom kinde mangʼeny nomake, to kata nosetwe lwetene, gi tiendene gi nyororo, kendo okete e bwo jarit, nosebedo kochodo nyororo kendo jochiende ne riembe nyaka e thim.
Azt parancsolta ugyanis a tisztátalan léleknek, hogy menjen ki ebből az emberből. Mert már régóta hatalmában tartotta, ezért láncokkal és bilincsekkel megkötözve őrizték, de ő elszakította kötelékeit, az ördög pedig a pusztába űzte.
30 Yesu nopenje niya, “Nyingi ngʼa?” Nodwoko niya, “Wan oganda” nikech jochiende mangʼeny nosedonjo kuome.
Jézus megkérdezte: „Mi a neved?“Az így felelt: „Légió“, mert sok ördög ment bele.
És kérték őt, hogy ne parancsolja őket vissza az alvilágba. (Abyssos g12)
32 To kweth maduongʼ mag anguro ne kwayo e bath got kanyo. Jochiendego nosayo Yesu mondo oyie gidonji eigi, mi nomiyogi thuolo.
Volt pedig ott egy disznócsorda, amely a hegyen legelészett, és kérték őt, hogy engedje meg nekik, hogy azokban menjenek.
33 Kane jochiendego nowuok oa ei ngʼatno, negidhiyo gidonjo ei angurogo, kendo kweth angurogo noringo matek koluwo aridiridi mochomo nam mi giduto ne githo ei pi.
Miután kimentek az ördögök az emberből, és bementek a disznókba, a csorda a meredekről a tóba rohant, és megfulladt.
34 Kane jogo makwayo angurogo noneno gima nosetimore, negiringo mi gidhi gitero wach ne ji duto modak e dala kendo e gwengʼno.
Amikor a pásztorok látták, mi történt, elfutottak, és hírét vitték a városba és a falvakba.
35 Mi ji nowuok mondo gine gino mosetimore. Kane gibiro ir Yesu, negiyudo ngʼatno ma yande jochiende nosewuok kuome, kobedo piny e tiend Yesu, korwakore kendo ka parone ni kare; mi luoro nomakogi.
Kimentek az emberek megnézni, mi történt, és Jézushoz mentek, és ott találták azt az embert, akiből az ördögök kimentek, amint felöltözve és ép elmével ült Jézus lábainál, és nagyon megijedtek.
36 Jogo mane oneno gima notimore nonyiso ji kaka ngʼat mane nigi jochiende nochangi
Akik látták, elbeszélték nekik, hogyan szabadult meg az a megszállott.
37 Eka ji duto manie gwengʼ Gerasi duto nokwayo Yesu mondo odar odhi owegi, nikech luoro maduongʼ nomakogi. Omiyo nodonjo ei yie kendo noa kanyo.
Ekkor a Gadara vidékének egész népe arra kérte, hogy menjen el onnan, mert nagyon féltek. Ő pedig hajóra szállt, és visszatért.
38 Ngʼat mane jochiende owuok kuome, nosaye mondo oyie odhi kode, to Yesu notame, kawachone niya,
Az az ember, akiből az ördögök kimentek, arra kérte, hogy vele lehessen. De Jézus elküldte őt, és ezt mondta neki:
39 “Dogi dala kendo inyis ji gik madongo ma Nyasaye osetimoni.” Omiyo ngʼatno nowuok odhi molando ne dala duto gik mangʼeny ma Yesu nosetimone.
„Térj vissza házadhoz, és beszéld el, milyen nagy dolgokat tett Isten veled.“Elment azért, és hirdette az egész városban, hogy milyen nagy dolgot tett vele Jézus.
40 Koro kane Yesu odwogo, oganda norwake nimar negirite giduto.
És történt, amikor Jézus visszatért, a nép örömmel fogadta, mert mindnyájan várták.
41 Eka ngʼato moro ma nyinge Jairo, jatich sinagogi, nobiro mogoyo chonge piny e tiend Yesu, kosaye mondo odhi ode,
És íme, jött egy Jairus nevű ember, aki a zsinagóga elöljárója volt, és Jézus lábai elé borult, és kérte, hogy menjen el házába,
42 nikech nyare achiel kende, nyako madirom ja-higni apar gariyo, ne tho. Ka Yesu ne ni e yo, oganda maduongʼ nothungʼe mane gichiegni hinye.
mert egyetlen, mintegy tizenkét esztendős leánya halálán volt. Miközben ment, a sokaság szorongatta.
43 To dhako moro ne ni kanyo mane osebedo ka iye chwer kuom higni apar gariyo to onge ngʼat mane nyalo change.
És egy asszony, aki tizenkét esztendő óta vérfolyásos volt, és bár minden vagyonát orvosokra költötte, senki sem tudta meggyógyítani.
44 Nobiro gi yo katoke kendo nomulo riak lawe, kendo iye machwer nochok gikanyono.
Hátulról hozzálépett, megérintette ruhájának szegélyét, és azonnal elállt a vérfolyása.
45 Yesu nopenjo niya, “En ngʼa momula?” Kane giduto gikwero, Petro nowacho niya, “Ruoth, ok ineye kaka ji olwori kendo othungʼi.”
Jézus ezt mondta: „Ki az, aki megérintett?“Amikor mindnyájan tagadták, Péter, és akik vele voltak így szóltak: „Mester, a sokaság szorongat és lökdös téged, és te azt mondod: ki az, aki megérintett engem?“
46 To Yesu nowacho niya, “Ngʼato moro omula; angʼeyo ma nikech teko osewuok kuoma.”
De Jézus ezt mondta: „Valaki megérintett engem, mert észrevettem, hogy erő árad ki belőlem.“
47 Bangʼ kane dhakono oneno ni ok onyal aa ma ok ofwenyore, nobiro ka otetni kendo nopodho e tiend Yesu. Nohulo e nyim ji duto gimomiyo nomule kendo kaka nochango sano sano.
Amikor pedig látta az asszony, hogy nem maradt titokban, reszketve előjött, eléje borult, és elbeszélte az egész sokaság előtt, hogy miért érintette őt, és hogy azonnal meggyógyult.
48 Eka nowachone niya, “Nyara, yieni osechangi. Dhi gi kwe.”
Jézus pedig ezt mondta neki: „Bízzál, leányom, a te hited megtartott téged, eredj el békességgel!“
49 Kane oyudo Yesu pod wuoyo, ngʼato moro nobiro moa e od Jairo, ma jatend sinagogi, mowacho niya, “Nyari osetho, omiyo kik ichand japuonj kendo.”
Még beszélt, amikor eljött egy ember a zsinagógai elöljáró házából, és ezt mondta: „Meghalt a leányod, ne fáraszd a Mestert!“
50 Kane owinjo ma, Yesu nowachone Jairo niya, “Kik iluor, bed gi yie kendo obiro chango.”
Amikor Jézus ezt hallotta, ezt mondta neki: „Ne félj, csak higgy, és meggyógyul.“
51 Kane ochopo e od Jairo, ne ok oyie ni ngʼato moro amora mondo odonj kode makmana Petro, Johana gi Jakobo kod wuon nyathi gi min mare.
Bemenve a házba, senkit sem engedett be, csak Pétert, Jakabot és Jánost és a leány atyját és anyját.
52 Gie kindeno, ji duto ne goyo nduru kendo Yesu nowachonegi niya, “Weuru ywak nimar ok otho to onindo aninda.”
Mindnyájan sírtak, és gyászolták. Ő pedig ezt mondta: „Ne sírjatok, nem halt meg, csak alszik.“
53 Neginyiere, nikech negingʼeyo ni osetho.
Erre kinevették, mert tudták, hogy meghalt.
54 To nomako lwet nyakono kendo nowacho niya, “Nyathina, chungi ia malo.”
Ekkor mindenkit kiküldött, megfogta a leány kezét, és kiáltott: „Leányom, kelj fel!“
55 Chunye noduogo, kendo nochungʼ oa malo gisano. Eka Yesu nowachonegi mondo gimiye gimoro ocham.
Ekkor visszatért abba a lélek, azonnal felkelt, és ő megparancsolta, hogy adjanak neki enni.
56 Jonywolne nohum, to nomiyogi chik ni kik ginyis ngʼato moro amora gima nosetimore.
És álmélkodtak annak szülei, de ő megparancsolta, hogy senkinek se mondják el, ami történt.
