< Luka 13 >

1 E kindeno ne nitie jomoko mane onyiso Yesu wach jo-Galili ma Pilato ne oriwo rembgi kod misengini.
Éppen abban az időben jöttek oda néhányan, akik neki hírt hoztak a galileaiakról, akiknek vérét Pilátus áldozatukéval elegyítette.
2 Yesu nodwoko niya, “Uparo ni jo-Galili-gi ne joricho moloyo jo-Galili mamoko nikech negisandore kamano?
Jézus ezt mondta nekik: „Gondoljátok, hogy ezek a galileaiak bűnösebbek voltak valamennyi galileainál, mert ezt szenvedték el?
3 Awachonu ni ooyo! To ka ok ulokoru uweyo richou, un duto unutho kamano.
Mondom nektek: Nem! Sőt, ha meg nem tértek, mindnyájan hasonlóképpen elvesztek.
4 Kata ji apar gaboro ka manotho kane ohinga man Siloam nopodho kuomgi, uparo ni ne gin joketho moloyo ji mamoko duto madak e Jerusalem?
Vagy az a tizennyolc, akikre rászakadt a torony Siloámban, és megölte őket, gondoljátok, hogy bűnösebbek voltak minden más Jeruzsálemben lakó embernél?
5 Awachonu ni ooyo! To ka ok ulokoru uweyo richou un bende ubiro mana tho.”
Mondom nektek: Nem! Sőt, ha meg nem tértek mindnyájan hasonlóképpen elvesztek.“
6 Eka nogoyo ngero kowacho niya, “Ngʼat moro ne nigi yadh ngʼowu mopidho e puothe, to nodhi mondo omany olemo kuome, to ok noyudo mora amora.
És ezt a példázatot mondta: „Egy embernek volt egy fügefája szőlőjében, és elment, hogy azon gyümölcsöt keressen, de nem talált.
7 Omiyo nowacho ni ngʼat mane rito puodho ni, ‘Kuom higni adek asebedo kabiro kae ka dwaro olemo e ngʼowuni to ok aseyudo moro amora. Ngʼole igoye piny. Ere gima dimi ocham lowo?’
Ezt mondta a vincellérnek: Íme, három esztendeje, hogy ide járok gyümölcsöt keresni ezen a fügefán, és nem találok. Vágd ki, miért foglalja a földet is hiába?
8 “Ngʼatno nodwoke ni, ‘Jaduongʼ, yie iweye higani kende bangʼe to abiro pure kendo medo ketone owuoyo.
De az így válaszolt neki: Uram, hagyd meg még ebben az esztendőben, míg köröskörül megkapálom és megtrágyázom.
9 Ka onyago olemo higa mabiro, mano ber, to, ka ok onyago, to nongʼole oko.’”
Hátha jövőre terem. Ha pedig nem, azután vágd ki.“
10 Chiengʼ Sabato moro Yesu ne puonjo e achiel kuom sinagoke,
Egy zsinagógában tanított szombaton,
11 to dhako moro ne ni kanyo mane jachien osemiyo obedo mongʼol kuom higni apar gaboro. Tuono nomiyo odolore ma ok nonyal riere tir kata matin.
és íme, volt ott egy asszony, akiben betegség lelke volt tizennyolc esztendő óta, és meg volt görnyedve, és egyáltalán nem tudott felegyenesedni.
12 Kane Yesu onene, noluonge mondo obi kendo nowachone niya, “Dhako ogonyi ibed thuolo ichangi e midekreni.”
Amikor Jézus meglátta, odahívta, és ezt mondta neki: „Asszony, megszabadultál betegségedtől!“
13 Eka noketo lwetene kuome, to gikanyono noriere tir kendo nopako Nyasaye.
És rátette kezét, mire az nyomban felegyenesedett, és dicsőítette Istent.
14 Jaduongʼ sinagogi, mirima nomako nikech Yesu nochango dhakono chiengʼ Sabato, nowacho ni ji niya, “Nitie ndalo auchiel mitiyoe. Omiyo biuru mondo ochangu e ndalogo, to ok chiengʼ Sabato.”
Megszólalt a zsinagóga elöljárója felháborodva azon, hogy Jézus szombatnapon gyógyított, ezt mondta a sokaságnak: „Hat nap van, amelyen munkálkodni kell. Tehát azokon jöjjetek gyógyíttatni magatokat és ne szombatnapon.“
15 Ruoth nodwoke niya, “Un joma wuondore! Donge ngʼato ka ngʼato kuomu gonyo rwadhe kata pundane e dipo kotere oko mondo omiye pi chiengʼ Sabato?
Az Úr így válaszolt neki: „Képmutatók, vajon szombatnapon nem oldja-e el mindegyikőtök ökrét vagy szamarát a jászoltól, és nem vezeti-e itatni?
16 Koro dhakoni, ma nyakwar Ibrahim, ma Satan oseketo kotweyo higni apar gaborogi duto kama donge ber kogonye obed thuolo chiengʼ Sabato oa e gima notweye?”
Hát Ábrahámnak ezt a leányát, akit a sátán megkötözött tizennyolc esztendeje, nem kellett-e feloldani ebből a kötelékből szombatnapon?“
17 Kane owacho mani, jogo duto mane kwede wigi nokuot. To ji mamoko nomor kod gik moko duto miwuoro mane otimo.
Amikor ezeket mondta, ellenfelei mindnyájan megszégyenültek, és az egész sokaság örült azoknak a dicsőséges dolgoknak, amelyek általa történtek.
18 Eka Yesu nopenjo niya, “Pinyruoth Nyasaye chalo nade? Angʼo ma dapimego?
Azután így szólt Jézus: „Mihez hasonló Isten országa? Mihez hasonlítsam?
19 Ochal gi koth karadali, ma ngʼato nokawo mopidho e puothe. Kodhino nodongo mobedo yien, to winy mafuyo e kor polo nopiyo e bedene.”
Hasonló a mustármaghoz, amelyet fogott egy ember, és elvetette a kertjében, és az felnőtt, és nagy fává lett, és az égi madarak fészket raktak ágain.“
20 Nopenjo kendo niya, “Angʼo ma dapimgo pinyruoth Nyasaye?
Majd ismét szólt: „Mihez hasonlítsam Isten országát?
21 Ochalo thowi mane dhako moro okawo kendo oruwo ei mogo mangʼeny, mi bangʼe okuodo mogono.”
Hasonló a kovászhoz, amelyet fogott egy asszony, három mérce lisztbe keverte, míg végül az egész megkelt.“
22 Eka Yesu nodhi e mier kod gwenge kopuonjo ji ka odhiyo Jerusalem.
Városokon és falvakon ment át, úton Jeruzsálem felé, miközben tanított.
23 Ngʼato moro nopenjo niya, “Ruoth, en mana ji manok ema biro kwo?” Nowachonigi niya,
Ezt mondta neki valaki: „Uram, kevesen vannak-e, akik üdvözülnek?“Ő pedig ezt mondta neki:
24 “Temuru matek mondo udonj e dhoot madiny, nikech awachonu ni, ji mangʼeny biro temo mondo odonj to ok gibi nyalo ngangʼ.
„Igyekezzetek bemenni a szoros kapun, mert mondom nektek, sokan igyekeznek majd bemenni, de nem mehetnek.
25 Ka wuon ot nochungʼ kendo lor dhoot ubiro chungo oko ka uduongʼo kendo sayo ni, ‘Ruoth, yawnwa dhoot.’ “To obiro dwokou ni, ‘Ok angʼeyou kata kuma uae akia!’
Amikor fölkel a gazda, és bezárja az ajtót, ti kívül álltok, és kezditek zörgetni az ajtót, és így szóltok: Uram! Uram! Nyisd ki nekünk! Ő így felel nektek: Nem tudom, honnan valók vagytok!
26 “Eka ubiro wacho ni, ‘Ne wachiemo kendo metho kodi, bende ne ipuonjoe yorewa mag dala.’
Akkor majd elkezditek mondani: Előtted ettünk, ittunk, és az utcáinkon tanítottál.
27 “To obiro dwoko ni, ‘Ok angʼeyou, kata kuma uae akia. Ayiuru kuoma un jorichogi!’
Erre ő így szól: Mondom nektek, nem tudom, honnan valók vagytok. Távozzatok tőlem mindnyájan, ti gonosztevők!
28 “Ywagruok biro bedo kanyono, kod mwodo lak, ka uneno Ibrahim, Isaka gi Jakobo gi jonabi duto manie pinyruoth Nyasaye to un uwegi nowitu oko.
Akkor lesz sírás és fogcsikorgatás, amikor látjátok Ábrahámot, Izsákot, Jákóbot és a prófétákat mind Isten országában, magatokat pedig kirekesztve onnan.
29 Ji biro biro koa yo wuok chiengʼ gi yo podho chiengʼ, gi yo nyandwat kod yo milambo, kendo ginibed keregi e kar nyasi mar chiemo manobed e pinyruoth Nyasaye.
És jönnek napkeletről és napnyugatról, északról és délről, és Isten országában letelepednek.
30 Adiera chutho nitie joma ni chien mogik ma nobed mokwongo, to joma okwongo nobed chien mogik.”
És íme, vannak utolsók, akik elsők lesznek, és vannak elsők, akik utolsók lesznek.“
31 E kindeno jo-Farisai moko nobiro ir Yesu kendo nowachone niya, “Ai ka kendo dhiyo kamachielo nikech Herode dwaro negi.”
Ugyanabban az órában néhány farizeus ment hozzá, akik így szóltak: „Eredj el, és távozz innen, mert Heródes meg akar téged ölni.“
32 Nodwoko ni, “Dhiuru uwach ne kibweno niya, ‘Abiro golo jochiende kendo chango ji kawuononi gi kiny, to chiengʼ mar adek abiro chopo dwarona.’
Ő ezt mondta nekik: „Menjetek, és mondjátok meg annak a rókának: Íme, ördögöket űzök ki és gyógyítok ma és holnap, és harmadnapra befejezem.
33 To kata kamano nyaka adhi nyime kawuononi, gi kiny kod orucha nikech adiera, onge janabi manyalo tho oko mar Jerusalem!
De ma, holnap és azután úton kell lennem, mert nem lehet, hogy a próféta Jeruzsálemen kívül vesszen el.
34 “Yaye, Jerusalem, Jerusalem, in ma inego jonabi kendo ichielo joma oorni gi kite! Mano kaka asegombo amingʼa mondo achok nyithindi kaachiel, kaka gweno choko nyithinde e bwo bwombene, to ok useyie.
„Jeruzsálem! Jeruzsálem, aki megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akik hozzád küldettek, hányszor akartam egybegyűjteni gyermekeidet, mint a tyúk kiscsirkéit a szárnya alá, de ti nem akartátok!
35 To koro, ne odi oweni kodongʼ gunda. Awachoni ni, ok ininena kendo nyaka chop chiengʼ ma iniwach ni, ‘Ogwedh ngʼat mabiro e nying Jehova Nyasaye.’”
Íme, elhagyott lesz a házatok. Bizony mondom néktek, hogy nem láttok engem, amíg el nem jön az az idő, amikor ezt mondjátok: »Áldott, aki jön az Úr nevében!«“

< Luka 13 >