< Luka 10 >
1 Bangʼ mano, Ruoth noyiero ji piero abiriyo gariyo mamoko, kendo noorogi ariyo, ariyo mondo otel nyime e mier duto kod kamoro amora mane obiro dhiyoe.
Ezek után pedig rendele az Úr másokat is, hetvenet, és elküldé azokat kettőnként az ő orczája előtt, minden városba és helyre, a hová ő menendő vala.
2 Nowachonegi niya, “Cham ochiek mathoth, to jotich nok kuom mano kwauru Ruodh keyo mondo oor jotich odhi e puothe mar keyo.
Monda azért nékik: Az aratni való sok, de a munkás kevés; kérjétek azért az aratásnak Urát, hogy küldjön munkásokat az ő aratásába.
3 Dhiuru! Aorou mondo udhi mana kaka rombe e dier ondiegi.
Menjetek el: Ímé én elbocsátlak titeket, mint bárányokat a farkasok közé.
4 Kik utingʼ ofuku mar pesa, kata ofuku mar wuoth, kata mana opato, kendo kik umos ngʼato e yo.
Ne hordozzatok erszényt, se táskát, se sarut; és az úton senkit ne köszöntsetek.
5 “Ka udonjo e ot to wachuru mokwongo ni, ‘Kwe obedi e odni.’
Valamely házba bementek, először ezt mondjátok: Békesség e háznak!
6 Ka ngʼat kwe ni kanyo to kwe maru nobed kuome; to ka ok kamano, to kweuno noduognu.
És ha lesz ott valaki békességnek fia, a ti békességtek azon marad; ha nem, ti reátok tér vissza.
7 Beduru e odno, ka uchamo kendo umadho gimoro amora ma gimiyou, nimar jatich owinjore gi pokne. Kik uwuothi ka ua e ot ka ot.
Ugyanazon házban maradjatok pedig, azt evén és iván, a mit ők adnak: mert méltó a munkás az ő jutalmára. Ne járjatok házról-házra.
8 “Ka udonjo e dala mi orwaku to chamuru gino ma oket e nyimu.
És valamely városba bementek, és befogadnak titeket, azt egyétek, a mit előtökbe adnak:
9 Changuru joma tuo man kanyo kendo wachnegiuru ni, ‘Pinyruoth Nyasaye osekayo machiegni kodu.’
És gyógyítsátok a betegeket, a kik ott lesznek, és mondjátok nékik: Elközelített hozzátok az Isten országa.
10 To ka udonjo e dala moro to ok orwaku, dhiuru e akek yore kendo uwach niya,
Valamely városba pedig bementek, és titeket be nem fogadnak, annak utczáira kimenvén, ezt mondjátok:
11 ‘Kata mana buch dalau momoko e tiendewa watengʼo oko. To beduru kungʼeyo maler ni: Pinyruoth Nyasaye osekayo machiegni.’
Még a port is, a mely reánk ragadt a ti várostokból, itt köztetek letöröljük; mindazáltal ez legyen tudtotokra, hogy az Isten országa elközelített hozzátok.
12 Awachonu ni nobed maber-ber ne Sodom maloyo dalano.
Mondom pedig néktek, hogy a Sodomabeliek állapota tűrhetőbb lesz ama napon, hogynem azé a városé.
13 “Mano kaka unune malit un jo-Korazin! Mano kaka unune malit un jo-Bethsaida! Nimar ka dine honni motimnugi dinetim ne Turo gi Sidon to dine giseweyo richo chon ka girwakore gi lep gugru, kendo gibet ka gibukore gi buru.
Jaj néked Korazin! Jaj néked Bethsaida! mert ha Tírusban és Sídonban lettek volna azok a csodák, melyek te benned lőnek, régen zsákban és hamuban ülve megtértek volna.
14 To enobed maber-ber ne Turo gi Sidon e ndalo mar ngʼado bura moloyo ne un.
Hanem Tírusnak és Sídonnak tűrhetőbb lesz állapota az ítéletkor, hogynem néktek.
15 To in Kapernaum bende ibiro tingʼori malo nyaka polo koso? Ooyo, ibiro lwar piny nyaka piny joma otho. (Hadēs )
És te Kapernaum, mely mind az égig felmagasztaltattál, a pokolig fogsz lealáztatni. (Hadēs )
16 “Ngʼat ma winjou, winja, ngʼat modagiu odaga, kendo ngʼat modaga odagi jal ma noora.”
A ki titeket hallgat, engem hallgat, és a ki titeket megvet, engem vet meg; és a ki engem vet meg, azt veti meg, a ki engem elküldött.
17 Ji piero abiriyogo noduogo kod ilo mi giwacho niya, “Ruoth, nyaka jochiende bende winjowa ka wagologi e nyingi.”
Visszatére pedig a hetven tanítvány örömmel, mondván: Uram, még az ördögök is engednek nékünk a te neved által!
18 Nodwoko niya, “Ne aneno Satan kalor aa e polo mana ka mil polo.
Ő pedig monda nékik: Látám a Sátánt, mint a villámlást lehullani az égből.
19 Asemiyou loch mondo unyon thuonde gi thomoni kendo uloo teko duto mag jasigu bende onge gima nohinyu.
Ímé adok néktek hatalmat, hogy a kígyókon és skorpiókon tapodjatok, és az ellenségnek minden erején; és semmi nem árthat néktek.
20 To kik ubed moil ni jochiende winjou, to beduru moil ni nyingu ondiki e polo.”
De azon ne örüljetek, hogy a lelkek néktek engednek; hanem inkább azon örüljetek, hogy a ti neveitek fel vannak írva a mennyben.
21 E sechego ka Roho Maler nomiyo Yesu opongʼ gi ilo, nowacho niya, “Apakoi, Wuonwa, Ruodh polo gi piny, nikech isepando gigi ne joma riek gi joma osomo, to isefwenyogi ne nyithindo matindo. Ee, Wuora, nimar mano ema ne berni kotimore.
Azon órában örvendeze Jézus lelkében, és monda: Hálákat adok néked, Atyám, mennynek és földnek Ura, hogy elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és a kisdedeknek megjelentetted. Igen, Atyám, mert így volt kedves te előtted.
22 “Wuonwa oseketo gik moko duto e lweta. To onge ngʼama ongʼeyo Wuowi makmana Wuoro kende, bende onge ngʼama ongʼeyo Wuoro makmana Wuowi kaachiel gi joma Wuowi oyiero mondo ofwenynegi.”
Mindent nékem adott az én Atyám: és senki sem tudja, kicsoda a Fiú, csak az Atya; és kicsoda az Atya, hanem csak a Fiú, és a kinek a Fiú akarja megjelenteni.
23 Eka nolokore ir jopuonjrene kendo nowachonegi kar kendgi niya, “Ogwedh wenge maneno gik munenogi.
És a tanítványokhoz fordulván, monda ő magoknak: Boldog szemek, a melyek látják azokat, a melyeket ti láttok.
24 Nimar awachonu ni jonabi kod ruodhi mangʼeny ne gombo neno gik munenogi, to ne ok gineno kendo winjo gik muwinjogi, to ne ok giwinjo.”
Mert mondom néktek, hogy sok próféta és király kívánta látni, a miket ti láttok, de nem látták; és hallani, a miket hallotok, de nem hallották.
25 Chiengʼ moro achiel, ngʼat moro molony e chik nochungʼ mondo otem Yesu, nopenjo niya, “Japuonj, en angʼo monego atim eka ayud ngima mochwere kaka girkeni mara?” (aiōnios )
És ímé egy törvénytudó felkele, kísértvén őt, és mondván: Mester, mit cselekedjem, hogy az örök életet vehessem? (aiōnios )
26 Nodwoko niya, “Angʼo mondiki e chik? Isome nade?”
Ő pedig monda annak: A törvényben mi van megírva? mint olvasod?
27 Nomedo dwoke niya, “‘Her Jehova Nyasaye ma Nyasachi gi chunyi duto gi paroni duto, gi tekoni duto kendo gi riekoni duto;’ kendo ni, ‘Her wadu kaka iherori iwuon.’”
Az pedig felelvén, monda: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből és minden erődből és teljes elmédből; és a te felebarátodat, mint magadat.
28 Yesu nodwoke niya, “Isedwoko kare, tim kamano, eka inibed mangima.”
Monda pedig annak: Jól felelél; ezt cselekedd, és élsz.
29 To kaka nodwaro mondo onenre ngʼat mariek, nomedo penjo Yesu niya, “Nyawadwa to en ngʼa?”
Az pedig igazolni akarván magát, monda Jézusnak: De ki az én felebarátom?
30 Yesu nodwoke niya, “Ngʼat moro ne wuotho koa Jerusalem ka oridore Jeriko, kendo nopo kopodho e lwet jomecho. Ne gilonyo lepe, gigoye, kendo giweye kochiegni tho.
Jézus pedig felelvén, monda: Egy ember megy vala alá Jeruzsálemből Jerikóba, és rablók kezébe esék, a kik azt kifosztván és megsebesítvén, elmenének, és ott hagyák félholtan.
31 To noyudo jadolo moro wuotho koluwo, yorno, to kane oneno ngʼatno, nobaro moluwo bath yo komachielo.
Történet szerint pedig megy vala alá azon az úton egy pap, a ki azt látván, elkerülé.
32 Kamano bende, ja-Lawi moro kane ochopo kanyo monene nokadho gi komachielo.
Hasonlóképen egy Lévita is, mikor arra a helyre ment, és azt látta, elkerülé.
33 To ja-Samaria moro mane dhi wuoth nochopo kama ne ngʼatno nitie, kendo ka nonene, nokeche.
Egy samaritánus pedig az úton menvén, odaért, a hol az vala: és mikor azt látta, könyörületességre indula.
34 Nodhi ire motweyo adhondene kooloe mo kod divai. Eka noketo ngʼatno e ngʼe pundane owuon kendo notere e od bworo kendo norite maber.
És hozzájárulván, bekötözé annak sebeit, olajat és bort töltvén azokba; és azt felhelyezvén az ő tulajdon barmára, vivé a vendégfogadó házhoz, és gondját viselé néki.
35 Kinyne nogolo pesa mamingli mag fedha ariyo nomiyo jarit odno. Nowachone ni, ‘Rite to ka aduogo abiro chuli nengo ma imedo ritego!’
Másnap pedig elmenőben két pénzt kivévén, adá a gazdának, és monda néki: Viselj gondot reá, és valamit ezen fölül reáköltesz, én mikor visszatérek, megadom néked.
36 “Kuom ji adekgi ere miparo ni ne en wadgi ngʼat mane opodho e lwet jomechogo?”
E három közül azért kit gondolsz, hogy felebarátja volt annak, a ki a rablók kezébe esett?
37 Ngʼat molony gi chik nodwoko niya, “En ngʼat mane okeche.” Eka Yesu nowachone niya, “Dhi kendo itim kamano.”
Az pedig monda: Az, a ki könyörült rajta. Monda azért néki Jézus: Eredj el, és te is a képen cselekedjél.
38 Kane oyudo Yesu gi jopuonjrene ni e yo, nochopo gwengʼ kama dhako miluongo ni Maritha norwake e ode.
Lőn pedig, mikor az úton menének, hogy ő beméne egy faluba; egy Mártha nevű asszony pedig befogadá őt házába.
39 Ne en gi nyamin mane iluongo ni Maria, mane obet piny, e tiend Ruoth kowinjo gima owacho.
És ennek vala egy Mária nevezetű testvére, ki is Jézus lábainál leülvén, hallgatja vala az ő beszédét.
40 To Maritha nodich gi tich mangʼeny mane nyaka tim. Nodhi ire mopenjo niya, “Ruoth, ok idewo ni nyaminwa oweya atiyo mana kenda nyise mondo okonya!”
Mártha pedig foglalatos volt a szüntelen való szolgálatban; előállván azért, monda: Uram, nincs-é arra gondod, hogy az én testvérem magamra hagyott engem, hogy szolgáljak? Mondjad azért néki, hogy segítsen nékem.
41 Ruoth nodwoke niya, “Maritha, Maritha, iparori kendo ithagori kuom gik mangʼeny kayiem,
Felelvén pedig, monda néki Jézus: Mártha, Mártha, szorgalmas vagy és sokra igyekezel:
42 to gimoro achiel kende ema dwarore. Maria oseyiero gima ber moloyo kendo ok nomaye ngangʼ.”
De egy a szükséges dolog: és Mária a jobb részt választotta, mely el nem vétetik ő tőle.