Johana 4
1 Jo-Farisai nowinjo ni joma Yesu ne oseloko obedo jopuonjre, kendo obatiso ne ngʼeny moloyo jopuonjre Johana,
Amint azért megtudta Jézus, hogy a farizeusok meghallották, hogy ő több tanítványt szerez és keresztel, mint János –
2 kata obedo ni Yesu owuon ne ok batiso ji, to jopuonjrene ema ne timo kamano.
jóllehet Jézus maga nem keresztelt, hanem a tanítványai –,
3 Kane Ruoth owinjo wachni, noa Judea mochako odok Galili.
elhagyta Júdeát, és elment ismét Galileába.
4 To nochune ni nyaka okadh e piny Samaria.
Samárián kellett pedig átmennie.
5 Kuom mano, nochopo e dala moro e piny Samaria miluongo ni Sukar, mane ni machiegni gi puodho mane Jakobo omiyo Josef wuode.
Elment tehát Samáriának Sikár nevű városába, annak a teleknek szomszédjába, amelyet Jákób adott fiának, Józsefnek.
6 Soko Jakobo ne ni kanyo, kendo Yesu ne koro ool gi wuoth, omiyo nobet piny e dir sokono. Ne en kar sa auchiel mar odiechiengʼ.
Ott volt pedig Jákób forrása. Jézus, az utazástól elfáradva, azonnal leült a forráshoz. Mintegy hat óra volt.
7 E sechego chi Samaria moro nobiro umbo pi, mi Yesu nowachone niya, “Yie imiya pi amodhi.”
Odajött egy samáriai asszony vizet meríteni, és Jézus ezt mondta neki: „Adj innom!“
8 (Mano noyudo ka jopuonjrene osedhi Sukar mondo ongʼiew chiemo.)
A tanítványai ugyanis elmentek a városba, hogy ennivalót vegyenek.
9 Chi Samaria-no nowachone niya, “In ja-Yahudi, an to an chi Samaria. Ere kaka ikwaya pi modho?” (Donge ingʼeyo ni jo-Yahudi ok winjre gi jo-Samaria.)
A samáriai asszony pedig ezt mondta neki: „Hogyan kérhetsz inni zsidó létedre tőlem, aki samáriai asszony vagyok?!“Mert a zsidók nem barátkoznak a samáriaiakkal.
10 Yesu nodwoke niya, “Ka dine ingʼe mich Nyasaye kendo ingʼe jal makwayi pi mondo omodhi, to dikwaye pi momiyi pi mar ngima.”
Jézus így felelt neki: „Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, aki ezt mondja neked: Adj innom!, te kérted volna őt, és adott volna neked élő vizet.“
11 Dhakono nowachone niya, “Jaduongʼ, ionge gi gima inyalo tuomogo pi, kendo sokoni bende tut. Pi ngimano to inyalo yud kanye?
Mondta neki az asszony: „Uram, nincs mivel merítened, és a kút mély: honnan vennéd tehát az élő vizet?
12 Iparo ni iduongʼ moloyo Jakobo kwarwa mane omiyowa sokoni, kendo nomodho pige en owuon kaachiel gi yawuote, gi jambe kod dhoge?”
Talán nagyobb vagy te a mi atyánknál, Jákobnál, aki nekünk adta ezt a kutat, és ebből ivott ő is, a fiai is és jószágai is?“
13 Yesu nodwoke niya, “Ngʼato ka ngʼato mamodho pigni riyo biro chako loye,
Jézus így felelt neki: „Mindenki, aki ebből a vízből iszik, ismét megszomjazik,
15 Dhakono nowachone niya, “Jaduongʼ, yie imiyae pigno mondo riyo kik chak loya, kendo kik asik ka achandora gi biro ka pile pile mondo aom pi.”
Mondta neki az asszony: „Uram, add nekem azt a vizet, hogy meg ne szomjazzam, és ne jöjjek ide meríteni!“
16 Yesu nodwoke niya, “Dhi iluong chwori eka iduogi.”
Mondta neki Jézus: „Menj el, hívd a férjedet, és jöjj ide!“
17 Nodwoke niya, “Aonge gi dichwo.” Yesu nowachone niya, “In kare kuom wacho ni ionge gi dichwo.
Az asszony így felelt: „Nincs férjem.“Jézus ezt mondta nekik: „Jól mondod, hogy nincs férjed,
18 Adiera en ni isebedo gi chwo abich, kendo ngʼat makoro in-go sani bende ok chwori. Gima isewachono en adier.”
mert öt férjed volt, és a mostani nem férjed: ezt igazán mondtad.“
19 Dhakono nowachone niya, “Jaduongʼ, nenorena ni in janabi.
Mondta neki az asszony: „Uram, látom, hogy te próféta vagy.
20 Kwerewa ne lemo ewi godni, to un jo-Yahudi to uwacho ka uramo ni Jerusalem ema nyaka walamie.”
A mi atyáink ezen a hegyen imádkoztak, és ti azt mondjátok, hogy Jeruzsálemben van az a hely, ahol imádkozni kell.“
21 Yesu nodwoke niya, “Nyarwa, yie koda; ndalo biro ma ok unulam Wuoro ewi godni kata ei Jerusalem.
Mondta neki Jézus: „Asszony, hidd el nekem, hogy eljön az óra, amikor sem ezen a hegyen, sem Jeruzsálemben imádjátok az Atyát.
22 Un jo-Samaria ulamo gima ukia, nimar warruok aa kuom jo-Yahudi.
Ti azt imádjátok, amit nem ismertek, mi azt imádjuk, amit ismerünk: mert az üdvösség a zsidók közül támadt.
23 Kata kamano kinde biro, kendo osechopo, ma joma lemo gadier nolam Wuoro e yo ma Roho dwaro kendo gadiera, joma lamo kamano ema Wuoro dwaro.
De eljön az óra, és az most van, amikor az igazi imádók lélekben és igazságban imádják az Atyát: mert az Atya is ilyen imádókat keres magának.
24 Nyasaye en Roho, omiyo joma lame nyaka lame e yo ma Roho dwaro kendo gadiera.”
Az Isten Lélek: és akik őt imádják, szükséges, hogy lélekben és igazságban imádják.“
25 Dhakono nowacho niya, “Angʼeyo ni in Mesia” (miluongo ni Kristo) “mane onego bi kendo ka obiro, to enonyiswa tiend weche duto.”
Mondta neki az asszony: „Tudom, hogy Messiás jön, akit Krisztusnak mondanak, és amikor eljön, megjelent nekünk mindent.“
26 Eka Yesu nonyise ratiro niya, “An ma awuoyo kodini An e En.”
Mondta neki Jézus: „Én vagyok az, aki veled beszélek.“
27 E sechego jopuonjrene noduogo, kendo ne giwuoro kane giyude kowuoyo gi dhako. To onge ngʼama nopenjo niya, “Angʼo midwaro kuom dhakoni?” kata niya, “Iwuoyo kode nangʼo?”
Eközben megjöttek a tanítványai, és csodálkoztak, hogy asszonnyal beszélt, de egyik sem mondta: „Mit keresel, vagy mit beszélsz vele?“
28 Eka dhakono noweyo dapige kanyo, kendo nowuok odok dala mi owachone ji niya,
Az asszony pedig otthagyta a vedrét, és elment a városba, és ezt mondta az embereknek:
29 “Biuru uneye ngʼama osenyisa gik moko duto ma asetimo. Donge jalni dibed Kristo?”
„Gyertek, lássatok egy embert, aki megmondott nekem mindent, amit cselekedtem. Nem ez-e a Krisztus?“
30 Joma odak e dalano duto nowuok kadhi ire.
Kimentek tehát a városból, és odamentek hozzá.
31 To e sechego jopuonjrene nosiko kajiwe niya, “Rabi, chamie gimoro.”
Eközben pedig kérték őt a tanítványok, ezt mondva: „Mester, egyél!“
32 To nowachonegi niya, “An gi chiemo ma achamo ma ukia gimoro amora kuome.”
Ő pedig mondta nekik: „Van nekem eledelem, amit egyek, amiről ti nem tudtok.“
33 Eka jopuonjrene nowacho e kindgi giwegi niya, “Dibed ni ngʼato osekelone chiemo?”
A tanítványok ezt mondták egymásnak: „Hozott neki valaki enni?“
34 Yesu nowachonegi niya, “Chiemba en timo dwach Jal mane oora kendo tieko tichne.
Jézus ezt mondta nekik: „Az én eledelem az, hogy annak akaratát cselekedjem, aki elküldött engem, és az ő munkáját bevégezzem.
35 Donge uwacho ni, ‘Odongʼ dweche angʼwen to ndalo keyo chopo’? Awachonu ni utingʼ wengeu malo urang puothe! Gisechiek giromo keyo.
Ti nem azt mondjátok-e, hogy még négy hónap, és eljön az aratás? Íme, mondom néktek: Emeljétek fel szemeiteket, és nézzétek meg a tájakat, már fehérek az aratásra.
36 Kata mana sani ngʼat ma keyo ichulo pokne, kendo ochoko olembe mochiek ne ngima mochwere, mondo omi jachwoyo, kaachiel gi jakeyo, obed mamor kanyakla. (aiōnios g166)
Aki arat, jutalmat nyer, és az örök életre gyümölcsöt gyűjt, hogy mind a vető, mind az arató együtt örvendezzen. (aiōnios g166)
37 Mana kaka ngero mawacho ni, ‘Ngʼato achiel chwoyo, to ngʼato machielo keyo’ en adier.
Mert ebben az a mondás igaz, hogy más a vető, más az arató.
38 Ne aorou mondo uka gima ne ok utiyone. Jomoko nono osetiyo tich matek moloyo, to un useyudo konyruok kuom tichgi matek.”
Én annak az aratására küldtelek titeket, amit nem ti munkáltatok, mások munkálták, és ti a mások munkájába álltatok.“
39 Jo-Samaria mangʼeny moa e dalano noyie kuom Yesu nikech neno mane dhakono otimonigi kowacho niya, “Ne onyisa gik moko duto ma asetimo.”
Abból a városból pedig sokan hittek benne a samáriaiak közül annak az asszonynak beszédéért, aki bizonyságot tett: „Mindent megmondott nekem, amit cselekedtem.“
40 Kuom mano, ka jo-Samaria nobiro ir Yesu, negisaye mondo omed bet kodgi, mi nobet kodgi kuom ndalo ariyo.
Amint azért odamentek hozzá a samáriaiak, kérték őt, hogy maradjon náluk, és ott maradt két napig.
41 Omiyo ji mangʼeny moko bende noyie kuom Yesu nikech weche mane owachonegi.
Még sokkal többen hittek az ő beszédéért,
42 Negiwachone dhakono niya, “Koro wayie, ok nikech weche mane iwacho kende; to wasewinje gi itwa wawegi, kendo wangʼeyo gadier ni jalni en Jawar mar piny.”
és azt mondták az asszonynak: „Nem a te beszédedért hiszünk immár, hanem magunk hallottuk, és tudjuk, hogy bizonnyal ő a világ üdvözítője, a Krisztus.“
43 Bangʼ ndalo ariyogo, nowuok modhi Galili.
Két nap múlva pedig kiment onnan, és elment Galileába.
44 (Mano noyudo ka Yesu owuon nosewacho ni janabi ok mi duongʼ e pinygi owuon.)
Mert Jézus maga tett bizonyságot arról, hogy a prófétának nincs tisztessége a maga hazájában.
45 Kane ochopo Galili, jo-Galili norwake. Ne giseneno gik moko duto mane osetimo Jerusalem chiengʼ Sap Pasaka, nimar gin bende ne gin kuno.
Mikor azért bement Galileába, befogadták őt a galileabeliek, mert látták mindazt, amit Jeruzsálemben cselekedett az ünnepen, mert ők is elmentek az ünnepre.
46 Nochako olimo dala mar Kana, manie piny Galili, kama ne oloke pi divai. To ne nitie jatelo moro ma wuode ne tuo Kapernaum.
Ismét a galileai Kánába ment Jézus, ahol a vizet borrá változtatta. És volt Kapernaumban egy királyi ember, akinek a fia beteg volt.
47 Kane ngʼatni owinjo ni Yesu osechopo Galili koa Judea, nodhi ire mosaye mondo odhi ochang wuode mane chiegni tho.
Mikor meghallotta, hogy Jézus Júdeából Galileába érkezett, odament hozzá, és arra kérte, hogy menjen el, és gyógyítsa meg az ő fiát, mert halálán volt.
48 Yesu nowachone niya, “Angʼeyo ni ka ok uneno honni gi ranyisi, to ok ubi yie.”
Jézus ez mondta neki: „Ha jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek.“
49 Jatelono nowachone niya, “Jaduongʼ, yie idhi koda kapok nyathina otho.”
A királyi ember ezt mondta neki: „Uram, jöjj, mielőtt a gyermekem meghal.“
50 Yesu nodwoke niya, “Dhiyo, wuodi dhi bedo mangima.” Ngʼatno norwako wach mane Yesu owachoneno, mi noa odhi.
Jézus ezt mondta neki: „Menj el, a te fiad él.“És hitt az ember a szónak, amit Jézus mondott neki, és elment.
51 Kane oyudo pod en e yo odok dalane, jotichne noromone gi wach ni wuode koro ngima.
Amint pedig már ment, elébe jöttek az ő szolgái, és hírt hoztak, mondván: „A te fiad él.“
52 Kane ononogi mondo ongʼe ni en sa mane mane wuode ochangoe, negiwachone niya, “Midhusi nyoro oweye kar sa abiriyo.”
Megtudakozta azért tőlük az órát, amelyben jobban lett, és mondták neki: „Tegnap hét órakor hagyta el őt a láz.“
53 Eka wuon nongʼeyo ni mano e sa nogono mane Yesu owachone niya, “Wuodi dhi bedo mangima.” Kuom mano, en kaachiel gi joode duto ne giyie kuom Yesu.
Megértette ekkor az atya, hogy abban az órában, amelyben azt mondta neki Jézus: „A te fiad él.“És hitt ő, és az ő egész háza népe.
54 Mano e hono mar ariyo mane Yesu otimo, ka nodonjo Galili koa Judea.
Ezt pedig második jel gyanánt tette Jézus, mikor Júdeából Galileába ment.
