Ayub 28
1 “Nitie kama ikunyoe fedha kod kama ilenyoe dhahabu.
Bizony az ezüstnek bányája van, és helye az aranynak, a hol tisztítják.
2 Chuma ikunyo koa e lowo, kendo mula ilenyo kigolo kuom kite.
A vasat a földből hozzák elő, a követ pedig érczczé olvasztják.
3 Ji kunyo kite ma nengogi tek kuonde matut mogik kendo motimo mudho, omenyo nyaka ei buche maboyo miwuoro, nyaka kuonde molil ti, mondo onwangʼie kite mabeyo.
Határt vet az ember a setétségnek, és átkutatja egészen és végig a homálynak és a halál árnyékának kövét.
4 Opowo kor gode modhi mabor gi kuonde ma ji odakie, mochop nyaka kuonde ma ji ok wuothie; ka giliero e tonde marundore koni gi koni.
Aknát tör távol a lakóktól: mintha lábukról is megfelejtkeznének, alámerülnek és lebegnek emberektől messze.
5 Lowo e kama chiemo wuokie, to pinyne ibaroe lwendni gi mach.
Van föld, a melyből kenyér terem, alant pedig fel van forgatva, mintegy tűz által;
6 Lwendinigo ema kite ma nengogi tek miluongo ni Safir wuokie kendo buru ema otingʼo dhahabu.
Köveiben zafir található, göröngyeiben arany van.
7 Kuom winy machamo ringʼo, onge moro amora mongʼeyo yore manie buchego, kendo onge achuth mosenene gi wangʼe.
Van ösvény, a melyet nem ismer a sas, sem a sólyom szeme nem látja azt.
8 Ondiegi mager pok nowuotho kuondego, kendo kata sibuor pok oruto kuno.
Nem tudják azt büszke vadak, az oroszlán sem lépked azon.
9 Ji baro lwanda matek ka chuma kendo thulo gode oko gie tiendegi.
Ráveti kezét az ember a kovakőre, a hegyeket tövükből kiforgatja.
10 Otucho kor lwanda; mi wengene ne mwandu duto manie kor gode.
A sziklákban tárnákat hasít, és minden drága dolgot meglát a szeme.
11 Omanyo kuonde ma aore ochakoree, mi okel gik mopandi e lela.
Elköti a folyók szivárgását, az elrejtett dolgot pedig világosságra hozza.
12 “To rieko to diyud kanye? Koso ere kuma ngʼeyo wuokie?
De a bölcseség hol található, és az értelemnek hol van a helye?
13 Dhano mangima ok ongʼeyo kaka iyude; kendo ok oyudre e piny joma ngima.
Halandó a hozzá vivő utat nem ismeri, az élők földén az nem található.
14 Kut wacho ni, ‘Oonge e iya;’ to nam wacho ni, ‘Oonge koda ka.’
A mélység azt mondja: Nincsen az bennem; a tenger azt mondja: én nálam sincsen.
15 Ok nyal ngʼiewe gi dhahabu maler mogik kendo nengone ok nyal pim gi fedha.
Színaranyért meg nem szerezhető, ára ezüsttel meg nem fizethető.
16 Ok nyal ngʼiewe gi dhahabu mokuny Ofir, kata gi kite ma nengogi tek kaka Oniks kata Safir.
Nem mérhető össze Ofir aranyával, nem drága onikszszal, sem zafirral.
17 Dhahabu kata kite mamil ma nengogi tek ok nyal pimego bende ok nyal pime gi gima olos gi dhahabu.
Nem ér fel vele az arany és gyémánt, aranyedényekért be nem cserélhető.
18 Kit nam ma nengone tek kod kit ombo marieny ok di wuo kuomgi nikech nengo rieko oyombo nengo kit rubi maratiglo.
Korall és kristály említni sem való; a bölcseség ára drágább a gyöngyöknél.
19 Kata mana kit topaz mokuny Kush ok nyal pim kode; ok nyal ngʼiewe gi dhahabu malerie mogik.
Nem ér fel vele Kúsnak topáza, színaranynyal sem mérhető össze.
20 “To rieko to diyud kanye? Koso ere kuma ngʼeyo wuokie?
A bölcseség honnan jő tehát, és hol van helye az értelemnek?
21 Opondo ne wenge gik mangima duto, kendo opande koda kane winy mafuyo e kor polo.
Rejtve van az minden élő szemei előtt, az ég madarai elől is fedve van.
22 Kethruok gi tho jowacho ni, ‘Humbe kende ema osechopo e itwa!’
A pokol és halál azt mondják: Csak hírét hallottuk füleinkkel! (questioned)
23 Nyasaye ema ongʼeyo yo miyudego kendo en kende ema ongʼeyo kama odakie,
Isten tudja annak útját, ő ismeri annak helyét.
24 nikech wengene okwako tungʼ piny gi tungʼ piny kendo oneno gimoro amora manie bwo polo.
Mert ő ellát a föld határira, ő lát mindent az ég alatt.
25 Kane oguro teko mar yamo kendo opimo giko nembe,
Mikor a szélnek súlyt szerzett, és a vizeket mértékre vette;
26 kane ogolo chik ne koth kendo ogoro yor mil polo,
Mikor az esőnek határt szabott, és mennydörgő villámoknak útat:
27 e kinde mane onenoe rieko mi opimo berne kaka chalo mi onwangʼo.
Akkor látta és kijelentette azt, megalapította és meg is vizsgálta azt.
28 Kendo nowachone dhano ni, ‘Luoro Ruoth Nyasaye kelo rieko, kendo ka idwaro bedo gi ngʼeyo to nyaka iwe richo!’”
Az embernek pedig mondá: Ímé az Úrnak félelme: az a bölcseség, és az értelem: a gonosztól való eltávozás.
