Ayub 26
1 Eka Ayub nodwoko niya:
Jób pedig felele, és monda:
2 “Mano kaka usekonyo joma onge teko! Mano kaka usereso joma yomyom!
Bezzeg jól segítettél a tehetetlenen, meggyámolítottad az erőtelen kart!
3 Mano kaka usengʼado rieko ne ngʼama onge gi rieko ka an kama, kendo uyie puonjo ngʼama ofuwo ka an kama!
Bezzeg jó tanácsot adtál a tudatlannak, és sok értelmet tanusítottál!
4 En ngʼa mosemiyou rieko mar wuoyo kamano? Koso en paro mane ma un-go momiyo wechego wuok e dhou?
Kivel beszélgettél, és kinek a lelke jött ki belőled?
5 “Piny joma otho tetni, kendo ji duto man kuno luoro malich omako.
A halottak is megremegnek tőle; a vizek alatt levők és azok lakói is.
Az alvilág mezítelen előtte, és eltakaratlan a holtak országa. (Sheol h7585)
7 Oyaro polo man yo nyandwat mi oumgo kama ninono; kendo oliero piny ewi gima onge.
Ő terjeszti ki északot az üresség fölé és függeszti föl a földet a semmiség fölé.
8 Nyasaye ema pongʼo boche polo kod pi, kendo omono pek mar pigno yiecho bochego.
Ő köti össze felhőibe a vizeket úgy, hogy a felhő alattok meg nem hasad.
9 Oumo wangʼ dwe mopor, koyaro bochene mondo ogengʼe.
Ő rejti el királyi székének színét, felhőjét fölibe terítvén.
10 Ogoro giko wi piny ewi pige kaka kiew mar ler gi mudho.
Ő szab határt a víz színe fölé – a világosságnak és setétségnek elvégződéséig.
11 Sirni mag polo yiengni kendo kokwerogi to gilingʼ thi.
Az egek oszlopai megrendülnek, és düledeznek fenyegetéseitől.
12 Ne ochoko pige mag nam gi tekre owuon; kendo kuom riekone ne otieko Rahab.
Erejével felriasztja a tengert, és bölcseségével megtöri Ráhábot.
13 Muche ema nomiyo polo olendo; kendo lwete ema ne onegogo thuol mane oyudo ringo tony.
Lehelletével megékesíti az eget, keze átdöfi a futó kígyót.
14 To magi gin mana dir tijene ma oko kende; kendo gin mana gik manok kende mikuodho kuome! Koro en ngʼa mongʼeyo gima Nyasaye nyalo timo gi tekone?”
Ímé, ezek az ő útainak részei, de mily kicsiny rész az, a mit meghallunk abból! Ám az ő hatalmának mennydörgését ki érthetné meg?
