Ayub 16
1 Eka Ayub nodwoko ni,
Felele pedig Jób, és monda:
2 “Asewinjo weche machal kamago mathoth; un duto un johocho ma chunygi odhier mogik!
Efféle dolgokat sokat hallottam. Nyomorult vigasztalók vagytok ti mindnyájan!
3 Wecheu moywarego biro rumo karangʼo? Koso utuo, momiyo usiko gi mino wach?
Vége lesz-é már a szeles beszédeknek, avagy mi ingerel téged, hogy így felelsz?
4 Ka dabed ni un ema uwinjo marach kaka awinjoni, to an bende anyalo wuoyo mana kaka uwuoyono; dikoro arogonu gi weche ma ok rum kendo dikoro akinonu wiya.
Én is szólhatnék úgy mint ti, csak volna a ti lelketek az én lelkem helyén! Szavakat fonhatnék össze ellenetek; csóválhatnám miattatok a fejemet;
5 To dhoga dine ojiwou; kendo hoch mawuok e dhoga dine odwogo chunyu.
Erősíthetnélek titeket csak a szájammal és ajakim mozgása kevesbítené fájdalmatokat.
6 “To kata awuo manade, to rem ma an-go medore ameda; to kata ka aweyo wuoyo to bende ok orum.
Ha szólnék is, nem kevesbbednék a keserűségem; ha veszteglek is: micsoda távozik el tőlem?
7 Kuom adier, yaye Nyasaye, isedwoka piny mogik, isetieko joga duto pep.
Most pedig már fáraszt engemet. Elpusztítád egész házam népét.
8 Isemaka kaka jasiki, mi adhero ma adongʼ choke lilo, kendo mano miyo ji paro ni an jasiki.
Hogy összenyomtál engem, ez bizonyság lett; felkelt ellenem az én ösztövérségem is, szemtől-szembe bizonyít ellenem.
9 Nyasaye ok dwara omiyo osegoyo denda gi tuoche magalagala ka en gi mirima kendo kokayona lake, ka wasika to juolona wangʼ-gi ka gisin koda.
Haragja széttépett és üldöz engem. Fogait csikorgatta rám, ellenségemként villogtatja felém tekintetét.
10 Ji ngʼamo dhogi ka gijara; Githalo lemba ka gisin koda, kendo ginur kuoma giduto ka giriwona.
Feltátották ellenem szájokat, gyalázatosan arczul csapdostak engem, összecsődültek ellenem.
11 Nyasaye osejwangʼa e lwet joma timbegi richo adier Nyasaye osewita e lwet jo-mahundu.
Adott engem az Isten az álnoknak, és a gonoszok kezébe ejte engemet.
12 Gik moko duto ne dhina maber, to koro osetieka; mi omaka gi ngʼuta kendo otura matindo tindo. Osechoma tir;
Csendességben valék, de szétszaggata engem; nyakszirten ragadott és szétzúzott engem, czéltáblává tűzött ki magának.
13 kendo aserni mage olwora koni gi koni. Gisechwoya mi iya oo piny e lowo, to eka pod ok okecha.
Körülvettek az ő íjászai; veséimet meghasítja és nem kimél; epémet a földre kiontja.
14 Ohinyo denda kinde ka kinde; kendo omonja ka jalweny ma chunye okethore.
Rést rés után tör rajtam, és rám rohan, mint valami hős.
15 “Asetwangʼo pien gugru mi arwako kendo asebuko lela wangʼa gi buru.
Zsák-ruhát varrék az én fekélyes bőrömre, és a porba fúrtam be az én szarvamat.
16 Ywak osemiyo wangʼa olokore makwar, kendo wangʼa osiko neno mana mudho;
Orczám a sírástól kivörösödött, szempilláimra a halál árnyéka szállt;
17 to lwetena pok otimo tim mahundu kata dichiel kendo alamo Nyasaye gi chuny maler.
Noha erőszakosság nem tapad kezemhez, és az én imádságom tiszta.
18 “Yaye lowo, kik iyie iyik remba; mad ywak ma aywakgo kik rum!
Oh föld, az én véremet el ne takard, és ne legyen hely az én kiáltásom számára!
19 Kata mana sani ngʼat matimo nenda maber ni e polo, ngʼat mabiro chungʼ ka chwaka ni malo.
Még most is ímé az égben van az én bizonyságom, és az én tanuim a magasságban!
20 Osiepena jara to pi wangʼa chwer ka akwayo Nyasaye mondo odwok lamona;
Csúfolóim a saját barátaim, azért az Istenhez sír fel az én szemem,
21 okwayo Nyasaye kolamo kar ngʼama chielo mana kaka ngʼato nyalo kwechone osiepne.
Hogy ítélje meg az embernek Istennel, és az ember fiának az ő felebarátjával való dolgát.
22 “Adongʼ gi higni matin nono, bangʼe to abiro dhi kama ok duogie.
Mert a kiszabott esztendők letelnek, és én útra kelek és nem térek vissza.
