Chakruok 34
1 Chiengʼ moro Dina, nyar Jakobo mane Lea onywolone nodhi limo nyi pinyno.
Kiméne pedig Dína, Leának leánya, kit Jákóbnak szűlt vala, hogy meglátogassa annak a földnek leányait.
2 Kane Shekem wuod Hamor ja-Hivi ma jatend gwengʼno, nonene, nomake moterore kode.
És meglátá őt Sekhem, a Khivveus Khámornak, az ország fejedelmének fia, és elragadá őt, és vele hála és erőszakot tesz vala rajta.
3 Chunye nokete kuom Dina nyar Jakobo omiyo nohere kendo nowuoyo kode gi ngʼwono mathoth.
És ragaszkodék az ő lelke Dínához a Jákób leányához, és megszereté a leányt és szívéhez szól vala a leánynak.
4 Kendo Shekem nowacho ni wuon mare Hamor niya, “Nyuomna nyakoni obed chiega.”
Szóla pedig Sekhem Khámornak az ő atyjának, mondván: Vedd nékem feleségűl ezt a leányt.
5 Kane Jakobo owinjo ni Dina nyare osedwany to ne ok owacho gimoro nyaka yawuote noduogo dala koa kwayo jambe.
És meghallá Jákób, hogy megszeplősítette Dínát, az ő leányát, fiai pedig a mezőn valának a barommal, azért veszteg marada Jákób, míg azok megjövének.
6 Eka Hamor ma wuon Shekem nodhi mowuoyo gi Jakobo.
És kiméne Khámor, Sekhem atyja Jákóbhoz, hogy szóljon vele.
7 Kane yawuot Jakobo owinjo gima nosetimore, negidwogo dala mapiyo nono ka gia kuonde mag kwath. Igi nowangʼ ahinya kendo negikuyo, nikech tim anjawo mane Shekem osetimo ni Dina nyamin-gi e piny Israel, tim mamono ma ok owinjore.
Mikor Jákób fiai megjövének a mezőről és meghallák a dolgot, elkeseredének s nagyon megharaguvának azok az emberek, azért hogy ocsmányságot cselekedett Izráelben, Jákób leányával hálván, a minek nem kellett volna történni.
8 To Hamor nowacho ne Jakobo niya, “Wuoda Shekem chunye oseketo kuom nyari. Asayi yie ichiw nyari obed jaod Shekem.
És szóla nékik Khámor, mondván: Az én fiam Sekhem, lelkéből szereti a ti leányotokat, kérlek, adjátok azt néki feleségűl.
9 Wakend nyiu to un bende ukend nyiwa.
És szerezzetek velünk sógorságot: a ti leányaitokat adjátok nékünk, és a mi leányainkat vegyétek magatoknak,
10 Unyalo dak e dierwa; pinyni en maru dagieuru, timeuru ohala kendo uyudieuru giu uwegi.”
És lakjatok velünk; a föld előttetek van, lakjátok, s kereskedjetek rajta és bírjátok azt.
11 Eka Shekem nowacho ne wuon Dina kod owete Dina niya, “timnauru ngʼwono kendo abiro miyou gimoro amora ma ukwayo.”
Sekhem is monda a Dína atyjának és az ő bátyjainak: Hadd találjak kedvet előttetek, és valamit mondotok nékem, megadom.
12 Nyisauru gik ma onego anyuomnu kata ma onego amiu kaka uhero, kendo abiro chulou gimoro amora ma ukwaya ka uyie miye nyaminu.
Akármily nagy jegyadományt és ajándékot kivántok, megadom a mint mondjátok nékem, csak adjátok nékem a leányt feleségűl.
13 Yawuot Jakobo nodwoko Shekem gi Hamor wuon mare ka giwuondore nikech Shekem nosedwanyo Dina nyamin-gi.
A Jákób fiai pedig álnokul felelének Sekhemnek és Khámornak az ő atyjának, és szólának, mivelhogy megszeplősítette Dínát az ő húgokat,
14 Negiwachonegi niya, “Ok wanyal timo gima kamano; ok wanyal chiwo nyaminwa ne ngʼama ok oter nyangu, mano dibed wichkuot ne wan.
És mondának nékik: Nem mívelhetjük e dolgot, hogy a mi húgunkat körűlmetélkedetlen férfiúnak adjuk; mert ez nékünk gyalázat volna.
15 Wabiro yienu mana ka utimo gimoro achielni: mondo ubed kaka wan ka utero yawuotu duto nyangu.
Veletek csak úgy egyezünk, ha hasonlókká lesztek hozzánk, hogy minden férfiú körűlmetélkedjék ti köztetek.
16 Eka wabiro miyou nyiwa kendo wan bende wabiro kawo nyiu. Wabiro dak kodu kendo wabiro bedo oganda achiel.
Így a mi leányainkat néktek adjuk, és a ti leányaitokat magunknak vesszük, veletek lakozunk, és egy néppé leszünk;
17 To ka ok unyal yie mondo oteru nyangu to wabiro kawo nyaminwa mi wadhigo.”
Hogyha pedig nem hallgattok reánk, hogy körűlmetélkedjetek: felveszszük a mi leányunkat és elmegyünk.
18 Gima negiwachono nonenore maber ne Hamor kod wuode Shekem.
És tetszék azoknak beszéde Khámornak, és Sekhemnek a Khámor fiának.
19 Omiyo Shekem mane omi duongʼ e od wuon-gi, ne ok odeko timo gima ne yawuot Jakobo owacho, nikech nomor gi Dina nyar Jakobo.
Nem is halasztá az ifjú a dolog véghezvitelét, mivelhogy igen szereti vala a Jákób leányát; néki pedig atyja házanépe között mindenkinél nagyobb becsűlete vala.
20 Kuom mano Hamor gi wuode Shekem nodhi e dhoranga dalagi mondo giwuo gi jothurgi.
Elméne azért Khámor és Sekhem az ő fia az ő városuk kapujába; és szólának az ő városuk férfiaival, mondván:
21 Negiwachonegi niya, “Jogi gin osiepewa. We gidag e pinywa kendo gilokie; pinywani duongʼ moromogi. Wanyalo kendo nyigi kendo gin bende ginyalo kendo nyiwa.
Ezek az emberek békességesek velünk, hadd lakjanak e földön, és kereskedjenek benne, mert ímé e föld elég tágas nékik; az ő leányaikat vegyük magunknak feleségűl, és a mi leányainkat adjuk nékik.
22 Ok ginyal yie dak kodwa mondo wabed oganda achiel kodgi makmana ka chwo duto oter nyangu mana kaka gin.
De csak úgy egyeznek bele e férfiak, hogy velünk lakjanak és egy néppé legyenek velünk, ha minden férfiú körűlmetélkedik közöttünk, a miképen ők is körűl vannak metélkedve.
23 Donge kwethgi, gi gigegi kod jambgi duto biro bedo mawa? Omiyo ka wayie timo kamano eka giniyie dak kodwa.”
Nyájaik, jószáguk, és minden barmuk nemde nem miéink lesznek-é? csak egyezzünk meg velök, akkor velünk laknak.
24 Ji duto mane odhi e dhoranga dala noyie gi Hamor kod Shekem wuode kendo chwo duto mane ni e dalano noter nyangu.
És engedének Khámornak, és Sekhemnek az ő fiának mindenek, a kik az ő városa kapuján kijárnak vala, és körűlmetélkedék minden férfiú, a ki az ő városa kapuján kijár vala.
25 Bangʼ ndalo adek kane pod gin kod rem, yawuot Jakobo ariyo, Simeon kod Lawi mowete Dina, nokawo gigegi mag lweny mi gidonjo e dala jogo apoya kendo ginego joma chwo duto.
És lőn harmadnapon, mikor ezek a seb fájdalmában valának, a Jákób két fia, Simeon és Lévi, Dínának bátyjai, fegyvert ragadának s bátran a városra ütének és minden férfit megölének.
26 Neginego Hamor gi Shekem wuode, eka negigolo Dina e od Shekem mi giago.
Khámort, és az ő fiát Sekhemet fegyver élére hányák, és elvivék Dínát a Sekhem házából, és kimenének.
27 Yawuot Jakobo mamoko nomonjo joma ne owetegi osenego mi giyako dala maduongʼni nikech jogo nosekuodo wi nyamin-gi.
A Jákób fiai a megölteknek esének és feldúlák a várost, mivelhogy megszeplősítették vala az ő húgokat.
28 Negipeyo kwethgi gi dhogi gi pundegi kod gigegi duto mane ni e dala kod mago mane ni oko e pap.
Azok juhait, barmait, szamarait, és valami a városban, és a mezőn vala, elvivék.
29 Negikawo mwandugi duto, mondgi duto, nyithindgi duto kod gik moko duto mane ni e udi.
És minden gazdagságukat, minden gyermekeiket és feleségeiket fogva vivék és elrablák, és mindent a mi a házban vala.
30 Eka Jakobo nowacho ne Simeon gi Lawi niya, “Usekelona chandruok maduongʼ ka umiya nying marach e kind jo-Kanaan kod jo-Perizi, ma weg pinyni. Wan ji manok, kendo kagiriworenwa mondo giked kodwa e lweny, to an kod oda ibiro tieka.”
És monda Jákób Simeonnak és Lévinek: Megháborítottatok engem, és utálatossá tettetek e föld lakosai előtt, a Kananeusok és Perizeusok előtt; én pedig kevesed magammal vagyok, és ha összegyűlnek ellenem, levágnak, és eltörölnek engem, mind házam népével egybe.
31 To negidwoko wuon-gi niya, “Bende en gima ber mondo timne nyaminwa tim marach mane otimne cha?”
Azok pedig mondának: Hát mint tisztátalan személylyel, úgy kellett-é bánni a mi húgunkkal?
