Ezekiel 9

1 Eka ne awinjo koluongo gi dwol maduongʼ niya, “Kel jorito mag dala maduongʼ kae, ka moro ka moro nigi gir kedo lweny e lwete.”

És kiáltá füleimbe nagy felszóval, mondván: Hozzátok el a városra a meglátogatásokat, kinek-kinek a kezében legyen vesztő eszköze.

2 Eka ne aneno ji auchiel kabiro koa yo rangach mamalo, ka moro ka moro kuomgi otingʼo gir lweny mager e lwete. Ne nitie ngʼato kodgi morwako law mayom mane otingʼo gir ndiko e bathe. Negidonjo mi gichungʼ e bath kendo mar misango mar nyinyo.

És ímé hat férfi jő vala a felső kapu útjáról, a mely északra néz vala, mindeniknek kezében zúzó eszköze, egy férfi pedig köztük gyolcsba vala öltözve, és íróeszköz vala derekán. És bemenének és állának az érczoltár mellé.

3 To duongʼ mar Nyasaye mar Israel nodar oa ewi kerubi kama ne osebetie, mi ohuyo modhi obet ewi kama idonjogo ei hekalu. Bangʼe Jehova Nyasaye noluongo ngʼat mane orwako law mayom-cha, mane otingʼo gir ndiko e bathe,

És Izráel Istenének dicsősége elvonula a Kérubról, a mely fölött vala, a ház küszöbéhez, és kiálta a gyolcsba öltözött férfiúnak, a kinek derekán íróeszköz vala.

4 mi owachone niya, “Dhi e dala Jerusalem duto mondo iket kido e lela wangʼ joma okuyo kendo ma chunygi chandore kuom gik mamono mitimonigi.”

És monda az Úr néki: Menj át a város közepén, Jeruzsálem közepén, és jegyezz egy jegyet a férfiak homlokára, a kik sóhajtanak és nyögnek mindazokért az útálatosságokért, a melyeket cselekedtek annak közepében.

5 Nowachone joma moko ka awinjo niya, “Luweuru kamoro amora modhiye e dalano kendo uneg ngʼato angʼata ma ok ukechogi kata ngʼwononegi.

És amazoknak mondá az én hallásomra: Menjetek át a városon ő utána, és vágjátok; ne kedvezzen a ti szemetek, és ne szánakozzatok:

6 Neguru jomadongo gi jomatindo, jotich ma nyiri gi ma yawuowi, mon kod nyithindo, to kik umul ngʼato angʼata man-gi kido e lela wangʼe. Chakuru timo kamano e kara maler mar lemo.” Kuom mano negichako gi jodongo mane ni e nyim hekalu.

Vénet, ifjat, szűzet, gyermeket és asszonyokat öljetek meg mind egy lábig, de azokhoz a férfiakhoz, a kiken a jegy van, ne közelítsetek, és az én templomomon kezdjétek el. Elkezdék azért a vén férfiakon, a kik a ház előtt valának.

7 Eka nowachonegi niya, “Dhiuru mondo udwany hekalu kendo pongʼuru laru mage gi ringre joma onegi. Dhiuru!” Omiyo ne giwuok mi gidhi kendo negichako nego ji e dalano duto.

És mondá nékik: Fertőztessétek meg a házat, és töltsétek meg a pitvarokat megölettekkel. Menjetek ki. És kimenének és öldöklének a városban.

8 E kinde mane gineko, kane adongʼ kenda, ne apodho piny auma, mi aywagora niya, “Yaye Jehova Nyasaye Manyalo Gik Moko Duto, bende dineg mitiek pep oganda jo-Israel manok modongʼ e thuolo miolee mirimbi kuom Jerusalem?”

És lőn, hogy levágák őket, és én megmaradtam és esém az én orczámra és kiálték és mondék: Ah, ah, Uram Isten, avagy ki akarod-é írtani Izráel egész maradékát, mikor kiöntöd búsulásodat Jeruzsálemre?

9 Nodwoka niya, “Richo mar dhood Israel gi dhood Juda duongʼ mokalo apima; piny opongʼ gi remo michwero kendo dala maduongʼ opongʼ gi timbe mobam. Giwacho ni, ‘Jehova Nyasaye osejwangʼo piny kendo; Jehova Nyasaye ok ne gik matimore.’

És mondá nékem: Izráel és Júda házának vétke felette nagy, mivelhogy tele a föld vérontással, és a város tele van igazságtalansággal, mert azt mondották: Elhagyta az Úr ezt a földet, és az Úr nem lát.

10 Omiyo ok abi kechogi kata ngʼwononigi ma ok akumogi, to abiro kumogi kuom gik magisetimo.”

Azért én is (nem kedvez szemem, sem meg nem szánom őket) útjokat fejökhöz verem!

11 Bangʼe ngʼat mane orwako law mayom-cha mane otingʼo gir ndiko e bathe noduogo wach kawacho niya, “Asetimo kaka ne ichiko.”

És ímé a gyolcsba öltözött férfi, kinek íróeszköz vala derekán, választ hozott, mondván: Úgy cselekedtem, a mint parancsolád.