< Tich Joote 24 >

1 Bangʼ ndalo abich, jadolo maduongʼ miluongi ni Anania nodhi nyaka Kaisaria, kaachiel gi jodongo moko, kod jangʼad bura mane iluongo ni Tertulo, mine gikelo weche mane gidonjonigo Paulo e nyim ruoth.
Μετὰ δὲ πέντε ἡμέρας κατέβη ὁ ἀρχιερεὺς Ἀνανίας μετὰ πρεσβυτέρων τινῶν καὶ ῥήτορος Τερτύλλου τινός, οἵτινες ἐνεφάνισαν τῷ ἡγεμόνι κατὰ τοῦ Παύλου.
2 Kane oseluong Paulo odonjo iye, Tertulo nochako donjone e nyim Feliks kawacho niya, “Wasebedo ka wadak gi kwe e bwo lochni kuom kinde mangʼeny kendo paroni matut osekelo dongruok mathoth e pinywani.
κληθέντος δὲ αὐτοῦ ἤρξατο κατηγορεῖν ὁ Τέρτυλλος λέγων Πολλῆς εἰρήνης τυγχάνοντες διὰ σοῦ καὶ διορθωμάτων γινομένων τῷ ἔθνει τούτῳ διὰ τῆς σῆς προνοίας,
3 Wamor kodi, moluor Feliks, nikech ber duto misekelonwa, osemiyo wadak maber kuonde duto kendo e yore duto.
πάντῃ τε καὶ πανταχοῦ ἀποδεχόμεθα, κράτιστε Φῆλιξ, μετὰ πάσης εὐχαριστίας.
4 Koro yienwa mondo wawach gima okelowa iri, kapok wakethoni seche mangʼeny.
ἵνα δὲ μὴ ἐπὶ πλεῖόν σε ἐνκόπτω, παρακαλῶ ἀκοῦσαί σε ἡμῶν συντόμως τῇ σῇ ἐπιεικείᾳ.
5 “Wasenwangʼo ni ngʼatni en jakel koko, kendo okelo dhawo e kind jo-Yahudi duto modak e pinyni. En jatend kanyakla mar joma ongʼanyo ma jo-Nazareth,
εὑρόντες γὰρ τὸν ἄνδρα τοῦτον λοιμὸν καὶ κινοῦντα στάσεις πᾶσιν τοῖς Ἰουδαίοις τοῖς κατὰ τὴν οἰκουμένην πρωτοστάτην τε τῆς τῶν Ναζωραίων αἱρέσεως,
6 kendo nyocha osetemo mondo odwany hekalu, omiyo nyocha wamake [mondo wangʼadne bura kaluwore gi chikwa.
ὃς καὶ τὸ ἱερὸν ἐπείρασεν βεβηλῶσαι, ὃν καὶ ἐκρατήσαμεν,
7 To jaduongʼ jolweny miluongo ni Lusio nobiro mokawe kuomwa githuon,
8 kendo nogolo chik ni joma nodonjone okele iri]. Kuom mano, ka inone in iwuon, to ibiro ingʼeyo adiera kuom gik mwadonjonego duto.”
παρ’ οὗ δυνήσῃ αὐτὸς ἀνακρίνας περὶ πάντων τούτων ἐπιγνῶναι ὧν ἡμεῖς κατηγοροῦμεν αὐτοῦ.
9 Jo-Yahudi duto mane ni kanyo noriwore gi Tertulo ka donjone, kendo ka giramo ni gik mane odonjnego ne gin adier.
συνεπέθεντο δὲ καὶ οἱ Ἰουδαῖοι φάσκοντες ταῦτα οὕτως ἔχειν.
10 Kane ruoth omiyo Paulo thuolo mondo owach kore, Paulo nodwoko niya, “Angʼeyo ni kuom higni mangʼeny isebedo jangʼad bura e pinywani, omiyo amor mar wuoyo e nyimi kuom wechegi.
Ἀπεκρίθη τε ὁ Παῦλος, νεύσαντος αὐτῷ τοῦ ἡγεμόνος λέγειν Ἐκ πολλῶν ἐτῶν ὄντα σε κριτὴν τῷ ἔθνει τούτῳ ἐπιστάμενος εὐθύμως τὰ περὶ ἐμαυτοῦ ἀπολογοῦμαι,
11 Ibiro yudo ni nyocha adhi Jerusalem kuom ndalo apar gariyo mosekalo mondo alem.
δυναμένου σου ἐπιγνῶναι ὅτι οὐ πλείους εἰσίν μοι ἡμέραι δώδεκα ἀφ’ ἧς ἀνέβην προσκυνήσων εἰς Ἱερουσαλήμ,
12 Joma odonjonagi ne ok oyuda ka amino wach gi ngʼato angʼata e hekalu, kata ka aketho chuny ji mondo okel koko ei sinagogi kata kamoro amora ei Jerusalem.
καὶ οὔτε ἐν τῷ ἱερῷ εὗρόν με πρός τινα διαλεγόμενον ἢ ἐπίστασιν ποιοῦντα ὄχλου, οὔτε ἐν ταῖς συναγωγαῖς οὔτε κατὰ τὴν πόλιν,
13 Kata mana sani ok ginyal nyisi maler kuom ketho ma gidonjonago iri.
οὐδὲ παραστῆσαι δύνανταί σοι περὶ ὧν νυνὶ κατηγοροῦσίν μου.
14 Kata kamano, ayie ni alamo Nyasach kwerewa, kendo an achiel kuom joma oluwo Yor Kristo, ma jo-Yahudi luongo ni kanyakla mar joma ongʼanyo. Ayie gi gik moko duto mowinjore gi Chik Musa kod gik mane Jonabi ondiko,
ὁμολογῶ δὲ τοῦτό σοι, ὅτι κατὰ τὴν Ὁδὸν ἣν λέγουσιν αἵρεσιν οὕτως λατρεύω τῷ πατρῴῳ Θεῷ, πιστεύων πᾶσι τοῖς κατὰ τὸν νόμον καὶ τοῖς ἐν τοῖς προφήταις γεγραμμένοις,
15 kendo an-gi geno kuom Nyasaye machalre gi jogi, ni nitie chier moikne joma beyo kod joma richo.
ἐλπίδα ἔχων εἰς τὸν Θεόν, ἣν καὶ αὐτοὶ οὗτοι προσδέχονται, ἀνάστασιν μέλλειν ἔσεσθαι δικαίων τε καὶ ἀδίκων.
16 Omiyo atemo matek ndalo duto mondo kinda gi Nyasaye kod ji duto obed maber maonge bura.
ἐν τούτῳ καὶ αὐτὸς ἀσκῶ ἀπρόσκοπον συνείδησιν ἔχειν πρὸς τὸν Θεὸν καὶ τοὺς ἀνθρώπους διὰ παντός.
17 “Bangʼ bedo maonge kuom higni mangʼeny, ne abiro Jerusalem mondo akelne ogandawa mich kendo atim ni Nyasaye misango.
δι’ ἐτῶν δὲ πλειόνων ἐλεημοσύνας ποιήσων εἰς τὸ ἔθνος μου παρεγενόμην καὶ προσφοράς,
18 Kane giyuda e hekalu ka adhi timo mano, negiyudo ka asepwodhora kendo aler. Onge chokruok mar ji mane ni koda, kata tim koko moro mane asechako.
ἐν αἷς εὗρόν με ἡγνισμένον ἐν τῷ ἱερῷ, οὐ μετὰ ὄχλου οὐδὲ μετὰ θορύβου,
19 To nitie jo-Yahudi moko moa e piny Asia mane onego bedi e nyimi ka, ka dipo ni giseneno ketho moro kuoma ma dimi gidonjna,
τινὲς δὲ ἀπὸ τῆς Ἀσίας Ἰουδαῖοι, οὓς ἔδει ἐπὶ σοῦ παρεῖναι καὶ κατηγορεῖν εἴ τι ἔχοιεν πρὸς ἐμέ.
20 kata joma ochungʼ e nyimgi mondo owach ane ketho mane oyudago kane otera e nyim buch Sanhedrin,
ἢ αὐτοὶ οὗτοι εἰπάτωσαν τί εὗρον ἀδίκημα στάντος μου ἐπὶ τοῦ συνεδρίου,
21 ka ok en mana wach achiel mane agoyoe koko ka awacho ni, ‘Iyala kawuono nikech ayie ni joma otho biro chier!’”
ἢ περὶ μιᾶς ταύτης φωνῆς ἧς ἐκέκραξα ἐν αὐτοῖς ἑστὼς ὅτι Περὶ ἀναστάσεως νεκρῶν ἐγὼ κρίνομαι σήμερον ἐφ’ ὑμῶν.
22 Kaka Feliks nongʼeyo weche mangʼeny kuom Yor Kristo, noloro bura, kowachonegi niya, “Ka Lusio ma jaduongʼ jolweny obiro, eka abiro ngʼado buchuni.”
Ἀνεβάλετο δὲ αὐτοὺς ὁ Φῆλιξ, ἀκριβέστερον εἰδὼς τὰ περὶ τῆς Ὁδοῦ, εἴπας Ὅταν Λυσίας ὁ χιλίαρχος καταβῇ, διαγνώσομαι τὰ καθ’ ὑμᾶς·
23 Bangʼe nogolo chik ni jatend jolweny mondo orit Paulo, ka omiye thuolo moromo, kendo mondo kik otam osiepene miye kony moro amora mane onyalo dwaro.
διαταξάμενος τῷ ἑκατοντάρχῃ τηρεῖσθαι αὐτὸν ἔχειν τε ἄνεσιν καὶ μηδένα κωλύειν τῶν ἰδίων αὐτοῦ ὑπηρετεῖν αὐτῷ.
24 Bangʼ ndalo moko, Feliks nobiro gi chiege Drusila, mane en nyar jo-Yahudi. Nooro wach mondo oluongne Paulo, mi Paulo noyalone kuom wach yie kuom Kristo Yesu kolingʼ mos owinje.
Μετὰ δὲ ἡμέρας τινὰς παραγενόμενος ὁ Φῆλιξ σὺν Δρουσίλλῃ τῇ ἰδίᾳ γυναικὶ οὔσῃ Ἰουδαίᾳ μετεπέμψατο τὸν Παῦλον, καὶ ἤκουσεν αὐτοῦ περὶ τῆς εἰς Χριστὸν Ἰησοῦν πίστεως.
25 To ka Paulo nodhi nyime kawuoyo kuom ngima maler gi ritruok kod chiengʼ bura mabiro, Feliks nobedo maluor mowacho niya, “Mano oromo! Koro inyalo aa. Ka adwari kendo, to abiro luongi.”
διαλεγομένου δὲ αὐτοῦ περὶ δικαιοσύνης καὶ ἐγκρατείας καὶ τοῦ κρίματος τοῦ μέλλοντος ἔμφοβος γενόμενος ὁ Φῆλιξ ἀπεκρίθη Τὸ νῦν ἔχον πορεύου, καιρὸν δὲ μεταλαβὼν μετακαλέσομαί σε·
26 To kaka noparo bende ni Paulo ne nyalo miye asoya, nomedo orone wach kinde ka kinde mondo owuo kode, kogeno yudo gimoro.
ἅμα καὶ ἐλπίζων ὅτι χρήματα δοθήσεται αὐτῷ ὑπὸ τοῦ Παύλου· διὸ καὶ πυκνότερον αὐτὸν μεταπεμπόμενος ὡμίλει αὐτῷ.
27 Loch mar Feliks norumo bangʼ higni ariyo, eka Porkio Festo nokawo kare. To nikech Feliks ne dwaro mondo jo-Yahudi one ni en ngʼama ber, noweyo Paulo e od twech.
Διετίας δὲ πληρωθείσης ἔλαβεν διάδοχον ὁ Φῆλιξ Πόρκιον Φῆστον· θέλων τε χάριτα καταθέσθαι τοῖς Ἰουδαίοις ὁ Φῆλιξ κατέλιπε τὸν Παῦλον δεδεμένον.

< Tich Joote 24 >