2 Weche Mag Ndalo 32
1 Bangʼ tich maber mane Hezekia otimo, Senakerib ruodh Asuria nobiro momonjo Juda. Ne ogoyo agengʼa ne mier mochiel gohinga koparo ni onyalo kawogi mondo gidok mage.
E dolgok és igazság után eljött Szanchérib, Assúr királya, behatolt Jehúdába s táborozott az erősített városok ellen s azt mondta, hogy magának elfoglalja.
2 Kane Hezekia oneno ni Senakerib nosebiro kendo noparo mar kedo kod Jerusalem,
Midőn Jechizkijáhú látta, hogy eljött Szanchérib s arca a Jeruzsálem ellen való harcra irányul,
3 noporo wach gi jodonge kod jotend lweny mondo gigengʼ pi soko moa oko mar dala maduongʼ kendo ne gikonye.
akkor tanácskozott nagyjaival s vitézeivel, hogy eltömik a források vizeit, amelyek a városon kívül voltak, s ők segítették őt.
4 Oganda maduongʼ nochokore kendo ne gigengʼo sokni duto aore mane kadho e piny kagiwacho niya, “Angʼo momiyo ruodhi mag Asuria biro mondo onwangʼ pi mangʼeny.”
És gyülekezett sok nép s eltömték mind a forrásokat s a patakot, amely az ország közepette folyik, mondván: miért jöjjenek Assúr királyai s találjanak sok vizet?
5 Eka notiyo matek koloso kuonde mane omukore mag ohinga kendo nogero kuonde maboyo mag ngʼicho. Nogero ohinga machielo e tok mokwongo kendo nomedo loso ndiri mosiro Dala Maduongʼ mar Daudi. Bende noloso gig lweny kod okumbni mangʼeny.
És erőlködött s megépítette az egész áttört falat s magasabbra építette a tornyokat a kinn egy másik falat, s megerősítette a Millót Dávid városában, s készített fegyvereket bőven és pajzsokat.
6 Noketo jotend lweny mondo otel ne ji kendo nochokogi e nyime e laru mar dhoranga dala maduongʼ kendo nojiwogi gi wechegi:
S helyezett hadi tiszteket a nép fölé, s összegyűjtötte őket magához a város kapujának terére a szívükre beszélt, mondván:
7 “Beduru motegno kendo gi chir. Kik ubed gi luoro kata kik chunyu tho nikech ruodh Asuria kod jolweny mangʼeny man kode nimar wan gi teko maduongʼ moloye.
Legyetek erősek és bátrak, ne féljetek s ne rettegjetek Assúr királya előtt s az egész vele levő tömeg előtt, mert velünk több van, mint ővele.
8 Teko mar dhano ema ni kode to wan to wan kod Jehova Nyasaye ma Nyasachwa makonyowa kendo kedonwa e lwenjewa.” Kendo ji nobedo gi chir kane giwinjo wach Hezekia ruodh Juda.
Vele van halandónak karja, de velünk van az Örökkévaló, ami Istenünk hogy megsegítsen minket s hogy viselje harcainkat. S a nép támaszkodott Jechizkijáhúnak, Jehúda királyának szavaira.
9 Bangʼe kane Senakerib ruodh Asuria kod jolweny mage duto ne ogoyo agengʼa Lakish, nooro jotend lweny mage Jerusalem mondo owach ne Hezekia ruodh Juda kod jo-Juda duto mane ni kanyo kowacho niya,
Ezután küldötte Szanchéríb, Assúr királya az ő szolgáit Jeruzsálembe – ő pedig és egész hatalma ővele Lákhis előtt volt – Jechizkijáhúhoz, Jehúda királyához s egész Jehúdához, mely Jeruzsálemben volt, mondván:
10 “Ma e gima Senakerib ruodh Asuria wacho: En kama nade miketoe genoni, momiyo isiko Jerusalem ka ogoni agengʼa?
Így szól Szanchérib, Assúr királya: miben bíztok, hogy Jeruzsálemben maradtok az ostrom alatt?
11 Ka Hezekia wacho ni, ‘Jehova Nyasaye, ma Nyasachwa biro resowa e lwet ruodh Asuria,’ donge uparo ni owitou mondo kech gi riyo onegu?
Nemde Jechizkijáhú csábítgat titeket, adván benneteket a halálnak éhség s szomjúság által, mondván: az Örökkévaló a mi Istenünk, meg fog minket menteni Assúr királya kezéből?
12 Donge Hezekia owuon nomuko kuonde motingʼore mar lemo kod kende mag misango mag nyasayeni kowachone jo-Juda kod jo-Jerusalem ni, ‘Nyaka ulam e nyim kendo mar misango achiel kendo unuwangʼ misango mau e wiye’?
Nemde ő, Jechizkijáhú, eltávolította az ő magaslatait s oltárait és szólt Jehúdának és Jeruzsálemnek, mondván: Egy oltár előtt boruljatok le s azon füstölögtessetek?
13 “Donge ungʼeyo gima an kod kwerena osetimo ni ogendini mamoko duto mag pinje? Dak ne nyiseche pinjego duto resgi e lweta?
Vajon nem tudjátok-e, mit tettem én meg őseim mind az országok népeinek; vajon bírták-e az országok nemzeteinek istenei országukat megmenteni kezemből?
14 Kuom nyiseche duto mag ogendini mane kwerena otieko, en mane kuomgi mosereso joge e lweta? Angʼo momiyo uparo ni nyasachu biro resou e lweta?
Ki az, mind eme nemzetek istenei közül, amelyeket az én őseim kiirtottak, aki bírta megmenteni népét az én kezemből, hogy a ti istentek bírna megmenteni titeket a kezemből?
15 Omiyo kik uwe Hezekia wuondu kendo mi ulal kama. Kik uyie kode nikech onge nyasach oganda kata pinyruoth moro amora ma osereso joge e lweta kata e lwet kwerena. Omiyo ere kaka nyasachu noresu e lweta!”
S most ne ámítson titeket Chizkijáhú s ne csábítgasson titeket ilyeténképpen s ne higgyetek neki, mert semmiféle nemzetnek és királyságnak bármely istene nem bírta megmenteni népét kezemből és őseim kezéből; hát még hogy a ti istenetek nem fog titeket megmenteni kezemből.
16 Jotelo mag Senakerib nomedo wuoyo marach kuom Jehova Nyasaye kendo kuom jatichne Hezekia.
És még beszéltek szolgái az Örökkévaló az Isten ellen és szolgája Jechizkijáhú ellen;
17 Bende ruoth nondiko baruwa moyanyogo Jehova Nyasaye, ma Nyasach Israel kendo nowuoyo kuome kojare niya, “Mana kaka nyiseche mag jopinje moko ne ok oresogi e lweta, omiyo nyasach Hezekia bende ok nores joge e lweta.”
leveleket is írt, hogy káromolja az Örökkévalót, Izrael Istenét s hogy szóljon róla, mondván: amilyenek az országok nemzeteinek istenei, amelyek nem mentették meg népüket kezemből, úgy nem fogja megmenteni népét Jechizkijáhú istene a kezemből.
18 Bangʼe negiluongo joma ne nitie Jerusalem e ohinga ka gikok gi dwol maduongʼ gi dho jo-Hibrania mondo obwog-gi kendo omi gibed gi luoro eka mondo gikaw dala maduongʼno.
És kiáltottak fennhangon zsidóul Jeruzsálem népéhez, amely a falon volt, hogy őket megijesszék s megrémítsék, azért, hogy bevehessék a várost.
19 Ne giwuoyo marach kuom Nyasach Jerusalem kaka ne giwuoyo kuom nyiseche molos gi lwedo mag ogendini mag piny.
És beszéltek Jeruzsálem Istenéről mint az ország népeinek isteneiről, az ember kezeinek művéről.
20 Ruoth Hezekia gi janabi Isaya wuod Amoz noywagore ka lemo e nyim polo kuom wachni.
És imádkozott Jechizkijáhú király és Jesajáhú, Ámóc fia, a próféta, e miatt, s kiáltottak az egek felé.
21 Omiyo Jehova Nyasaye nooro malaika mane onego jolweny gi jochungʼ kod jotelo e kambi mar ruodh Asuria, omiyo nowuok modok e pinye gi wichkuot. Kane odhi e kar lemo mar nyasache, yawuote moko nonege kod ligangla.
És küldött az Örökkévaló angyalt, és megsemmisített minden derék vitézt és tisztet s vezért Assúr királya táborában; s visszatért arca szégyenében országába, s midőn bement istenének házába, az ő istenének származottjai elejtették őt ott karddal.
22 Kamano e kaka Jehova Nyasaye noreso Hezekia kod jo-Jerusalem motony e lwet Senakerib ruodh Asuria kendo e lwet ruodhi mamoko bende. Omiyo Jehova Nyasaye noritogi kuom pinje duto mane olworogi.
Így megsegítette az Örökkévaló Jechizkijáhút meg Jeruzsálem lakóit Szancheribnak, Assúr királyának kezéből s mindenkinek kezéből s vezérelte őket a körüllevők ellenében.
23 Ji mangʼeny nokelo ni Jehova Nyasaye mich mag-gi Jerusalem kendo Hezekia ruodh Juda bende negikelone mich ma nengogi tek, kendo chakre kanyo ogendini duto nomiye luor maduongʼ.
És sokan hoztak ajándékot az Örökkévalónak Jeruzsálembe s drágaságokat Jechizkijáhúnak, Jehúda királyának, és felülemelkedett mind a nemzetek szemeiben ennek utána.
24 E ndalogo Hezekia nobedo matuo kendo nohewore, omiyo nolamo Jehova Nyasaye mane odwoke kendo nomiye ranyisi mar hono.
Ama napokban halálosan megbetegedett Jechizkijáhú s imádkozott az Örökkévalóhoz, s ez szólt hozzá s csodajelt adott neki.
25 To Hezekia ne nigi sunga e chunye kendo ne ok odwoko erokamano kaluwore gi ngʼwono manotimne; omiyo mirima nomako Jehova Nyasaye kode kaachiel gi Juda gi Jerusalem.
De nem a vele történt jótétemény szerint viszonozott Jechizkijáhú, hanem fennhéjázott szíve és lett harag ellene és Jehúda meg Jeruzsálem ellen.
26 To Hezekia nolokore moweyo timo richo mar sungruok e chunye mana kaka jo-Jerusalem bende notimo, omiyo mirimb Jehova Nyasaye ne ok ochako omake kodgi e ndalo Hezekia.
De megalázkodott Jechizkijáhú szíve fennhéjázásában, ő meg Jeruzsálem lakói, s nem jött rájuk az Örökkévaló haragja Jechizkijáhú napjaiban.
27 Hezekia ne nigi mwandu mangʼeny kod luor mi noloso kuondege mag fedha gi dhahabu gi kite ma nengogi tek gi gik mangʼwe ngʼar, gi okumbni kod gik moko mopogore opogore mabeyo mage.
És volt Jechizkijáhúnak gazdagsága s tisztelete felette sok, s kincstárakat készített magának az ezüst, az arany, a drágakő, meg illatszerek és pajzsok s mindenféle drága edény számára;
28 Bende nogoyo deche mikane cham mokaa gi divai molos manyien kod mo kendo nogero kunde ne dhok mopogore opogore kod abila mag rombe.
s éléstárakat gabona meg must és olaj termése számára és jászlakat mindennemű állat számára és szállásokat a nyájak számára.
29 Nogero mier kendo ne en kod rombe mangʼeny kod kweth mag dhok nikech Nyasaye nogwedhe kod mwandu mangʼeny.
És városokat szerzett magának és juhokat és szarvasmarhát sokat, mert adott neki Isten felette nagy vagyont.
30 Hezekia ema ne ogengʼo thidhna matin mar Gihon kobaro pige mondo oluw bath Dala Maduongʼ mar Daudi yo podho chiengʼ. Tije duto mane lwete omulo nodhi maber.
S ugyancsak Jechizkijáhú eltömte a Gíchón vize felső eredőjét és terelte lefelé Dávid városának nyugati részébe; és szerencsés volt Jechizkijáhú minden tettében.
31 To kane oorne joote gi jotend Babulon mondo openje kuom ranyisi mar hono mane otimore e piny, Nyasaye noweye mondo oteme mondo eka ongʼe gima ne nitiere e chunye.
Épp így Bábel nagyjainak követeivel, akik hozzáküldtek, hogy kérdezzék a csodajelet, mely az országban történt, elhagyta őt az Isten, csakhogy kipróbálja őt, hogy megtudja mindazt, ami szívében van.
32 Weche mamoko duto mag ndalo loch Hezekia kod timbene mabeyo ondiki e fweny mar janabi Isaya wuod Amoz e kitap ruodhi mag Juda kod Israel.
És Jechizkijáhú egyéb dolgai s kegyes tettei, íme azok meg vannak írva Jesájáhú profétának, Amóc fiának látomásában, Jehúda s Izrael királyainak könyvében.
33 Hezekia notho moyweyo kaka kwerene kendo noyike e got kama liete nyikwa Daudi ne nitiere. Jo-Juda duto kod joma ne nitie Jerusalem nomiye duongʼ kane otho kendo Manase wuode nobedo ruoth kare.
És feküdt Jechizkijáhú az ősei mellé s eltemették őt Dávid fiai sírjainak hágóján; s tisztességet tettek neki halálakor egész Jehúda s Jeruzsálem lakói. S király lett helyette fia Menasse.
