< Salme 67 >
1 (Til sangmesteren. Med strengespil. En salme. En sang.) Gud være os nådig og velsigne os, han lade sit Ansigt lyse over os (Sela)
A karmesternek. A hárfajátékon. Zsoltár. Ének. Isten kegyelmezzen nekünk és áldjon meg minket, arczát felénk világíttassa. Széla.
2 for at din Vej må kendes på Jorden, din Frelse blandt alle Folk.
Hogy megismerjék a földön utadat, mind a nemzetek között segítségedet.
3 Folkeslag skal takke dig, Gud, alle Folkeslag takke dig;
Magasztaljanak téged népek, oh Isten, magasztaljanak a népek mindannyian.
4 Folkefærd skal glædes og juble, thi med Retfærd dømmer du Folkeslag, leder Folkefærd på Jorden, (Sela)
Örüljenek és ujjongjanak a nemzetek, mert egyenességgel itéled a népeket s a nemzeteket a földön vezérled. Széla.
5 Folkeslag skal takke dig Gud, alle Folkeslag takke dig!
Magasztaljanak téged népek, oh Isten, magasztaljanak téged a népek mindannyian.
6 Landet har givet sin Grøde, Gud, vor Gud, velsigne os,
A föld megadta termését; áldjon meg bennünket Isten, a mi Istenünk,
7 Gud velsigne os, så den vide Jord må frygte ham!
áldjon meg minket Isten és féljék őt mind a föld végei.