Salme 61

1 (Til sangmesteren. Til strengespil. Af David.) Hør, o Gud, på mit råb og lyt til min bøn!

A karmesternek. Hárfajátékra. Dávidtól. Halljad Isten fohászomat, figyelj imádságomra!

2 Fra Jordens Ende råber jeg til dig. Når mit Hjerte vansmægter, løft mig da op på en Klippe,

A föld végéről hozzád kiáltok föl, mikor szívem elborul; sziklára, mely magas nekem, vezérelj engem.

3 led mig, thi du er min Tilflugt, et mægtigt Tårn til Værn imod Fjenden.

Mert menedék voltál nekem, erős torony ellenség elől.

4 Lad mig evigt bo som Gæst i dit Telt, finde Tilflugt i dine Vingers Skjul! (Sela)

Hadd időzöm sátradban örökké, keresek menedéket szárnyaid rejtekében. Széla.

5 Ja du, o Gud, har hørt mine Løfter, opfyldt deres Ønsker, der frygter dit Navn.

Mert te, Isten, hallgattál fogadásaimra, megadod neved tisztelőinek örökségét.

6 Til Kongens Dage lægger du Dage, hans År skal være fra Slægt til Slægt.

Napokat tégy hozzá a király napjaihoz, évei annyi mint nemzedék meg nemzedék!

7 Han skal trone evigt for Guds Åsyn; send Nåde og Sandhed til at bevare ham!

Székeljen örökké Isten előtt, szeretet és hűség, rendeld, hogy megóvják!

8 Da vil jeg evigt love dit Navn og således Dag efter Dag indfri mine Løfter.

Ekképen hadd zengem nevedet mindétig, hogy megfizessem fogadásaimat napról napra!