Salme 47

1 (Til sangmesteren. Af Koras sønner. En salme.) Alle Folkeslag, klap i Hænderne, bryd ud i jublende Lovsang for Gud!

A karmesternek. Kórach fiaitól. Zsoltár. Ti népek mind, csapjátok össze kezeteket, riadozzatok Istennek újjongás hangjával!

2 Thi HERREN, den Højeste, er frygtelig, en Konge stor over hele Jorden.

Mert az Örökkévaló, a legfelső, félelmetes, nagy király ő az egész föld fölött.

3 Han bøjede Folkefærd under os og Folkeslag under vor Fod;

Népeket hódoltat alánk s nemzeteket lábaink alá.

4 han udvalgte os vor Arvelod, Jakob hans elskedes Stolthed. (Sela)

Kiválasztja számunkra birtokunkat, büszkeségét Jákóbnak, a kit szeret. Széla.

5 Gud steg op under Jubel, HERREN under Homets Klang.

Felszállt Isten riadás közt, az Örökkévaló karsona hangja közt.

6 Syng, ja syng for Gud, syng, ja syng for vor Konge;

Zengjetek Istennek, zengjetek; zengjetek királyunknak, zengjetek!

7 thi han er al Jordens Konge, syng en Sang for Gud.

Mert királya az egész földnek Isten, zengjetek dalt.

8 Gud har vist, han er Folkenes Konge, på sin hellige Trone har Gud taget Sæde.

Királylyá lett az Isten a nemzetek fölött, Isten ráült az ő szent trónjára.

9 Folkenes Stormænd samles med Folket, der tilhører Abrahams Gud; thi Guds er Jordens Skjolde, højt ophøjet er han!

Népek nemesei gyűlekeztek, Ábrahám Istenének a népe; mert Istenéi a föld paizsai: igen emelkedett ő!