Salme 25
1 (Af David.) HERRE, jeg løfter min sjæl til dig
Dávidtól. Hozzád, Örökkévaló, viszem lelkemet.
2 min Gud jeg stoler på dig, lad mig ikke beskæmmes, lad ej mine Fjender fryde sig over mig.
Istenem, tebenned bízom, ne hagyj megszégyenülnöm, ne újjongjanak ellenségeim rajtam!
3 Nej, ingen som bier på dig, skal beskæmmes; beskæmmes skal de, som er troløse uden Grund.
Nem is szégy enülnek meg a téged remélők mind; megszégyenülnek a léhán hűtelenkedők.
4 Lad mig kende dine Veje, HERRE lær mig dine Stier.
Útjaidat, oh Örökkévaló, tudasd velem, ösvényeidre taníts engem;
5 Led mig på din Sandheds Vej og lær mig, thi du er min Frelses Gud; jeg bier bestandig på dig.
járass igazságodban és taníts engem, mert te vagy üdvösségem Istene, téged reméllek egész nap.
6 HERRE, kom din Barmhjertighed i Hu og din Nåde, den er jo fra Evighed af.
Emlékezzél meg irgalmadról, oh Örökkévaló, és kegyelmeidről, mert öröktől fogva valók.
7 Mine Ungdomssynder og Overtrædelser komme du ikke i Hu, men efter din Miskundhed kom mig i Hu, for din Godheds Skyld, o HERRE!
Ifjúhorom vétkeire és bűntetteimre ne emlékezzél; kegyelmed szerint emlékezzél te rólam jóságod kedvéért, oh Örökkévaló!
8 God og oprigtig er HERREN, derfor viser han Syndere Vejen.
Jóságos és egyenes az Örökkévaló, azért útba igazítja a vétkeseket.
9 Han vejleder ydmyge i det, som er ret, og lærer de ydmyge sin Vej.
Járatja az alázatosakat a jog szerint és tanűja az alázatosokat az ő útjára.
10 Alle HERRENs Stier er Miskundhed og Trofasthed for dem, der holder hans Pagt og hans Vidnesbyrd.
Mind az Őrökkévalónak ösvényei szeretet és igazság azoknak, kik megtartják szövetségét és bízonysága. it.
11 For dit Navns Skyld, HERRE, tilgive du min Brøde, thi den er stor.
Neved kedvéért, oh Örökkévaló, bocsásd meg bűnömet, mert nagy az.
12 Om nogen frygter HERREN, ham viser han den Vej, han skal vælge;
Ki az a férfi, a ki istenfélő? Azt igazítja azon útra, melyet válaszszon.
13 selv skal han leve i Lykke og hans Sæd få Landet i Eje.
Lelke jólétben marad és magzatja bírni fogja az országot.
14 Fortroligt Samfund har HERREN med dem, der frygter ham, og han kundgør dem sin Pagt.
Az Örökkévaló titka az ő tisztelőinél van, és szövetségét tudatja velük.
15 Mit Øje er stadig vendt imod HERREN, thi han frier mine Fødder af Snaren.
Szemeim mindig az Örökkévalóra néznek, mert ő húzza ki a hálóból lábaimat.
16 Vend dig til mig og vær mig nådig, thi jeg er ene og arm.
Fordulj hozzám és kegyelmezz nekem, mert magános és szegény vagyok.
17 Let mit Hjertes Trængsler og før mig ud af min Nød.
Szívem szorongásai vajha tágulnának, szorúltságaimból vezess ki engem!
18 Se hen til min Nød og min Kvide og tilgiv alle mine Synder.
Lásd nyomorúságomat és szenvedésemet és bocsásd meg mind a vétkeimet.
19 Se hen til mine Fjender, thi de er mange og hader mig med Had uden Grund.
Lásd ellenségeimet, hogy sokan vannak, és erőszakot tevő gyűlölettel gyűlölnek engem.
20 Vogt min Sjæl og frels mig, jeg lider på dig, lad mig ikke beskæmmes.
Őrizd meg lelkemet és ments meg engem, ne szégyenüljek meg, mert benned van menedékem.
21 Lad Uskyld og Retsind vogte mig, thi jeg bier på dig, HERRE.
Gáncstalanság és egyenesség óvjanak meg engem, mert téged reméllek.
22 Forløs, o Gud, Israel af alle dets Trængsler!
Váltsd meg, Isten, Izraélt mind a szorongásaiból!
