< Salme 21 >
1 (Til sangmesteren. En salme af David.) HERRE, Kongen er glad ved din Vælde, hvor frydes han højlig over din Frelse!
A karmesternek. Zsoltár Dávidtól. Örökkévaló, hatalmadnak örül a király, és segítségedben mily nagyon ujjong!
2 Hvad hans Hjerte ønskede, gav du ham, du afslog ikke hans Læbers Bøn. (Sela)
Szíve kivánságát megadtad néki, és ajkainak óhajtását nem vontad meg. Széla.
3 Du kom ham i Møde med rig Velsignelse, satte en Krone af Guld på hans Hoved.
Mert eléje jösz a jónak áldásival, teszel fejére színarany koronát.
4 Han bad dig om Liv, og du gav ham det, en Række af Dage uden Ende.
Életet kért tőled, adtál neki, hosszú életet mind örökké.
5 Stor er hans Glans ved din Frelse, Højhed og Hæder lægger du på ham.
Nagy az ő dicsősége segítséged által; fenséget és fényt helyezel reá.
6 Ja, evig Velsignelse gav du ham, med Fryd for dit Åsyn glæded du ham.
Mert teszed őt áldássá mindétíg, megvidámítod örömmel színed előtt.
7 Thi Kongen stoler på HERREN, ved den Højestes Nåde rokkes han ikke.
Mert a király bízik az Örökkévalóban, és a Legfelsőnek kegye által nem tántorodik meg.
8 Til alle dine Fjender når din Hånd, din højre når dine Avindsmænd.
Eléri kezed mind az ellenségeidet, jobbod eléri gyűlölőidet.
9 Du gør dem til et luende Bål, når du viser dig; HERREN sluger dem i sin Vrede. Ild fortærer dem.
Teszed őket mintegy tűzes kemenezébe haragvásod idején; az Örökkévaló az ő haragjában megsemmisíti őket, s tűz emészti meg őket.
10 Du rydder bort deres Frugt af Jorden, deres Sæd blandt Menneskens Børn.
Gyümölcsüket elveszíted a földről, és magzatjukat az ember fiai hözül.
11 Thi de søger at volde dig ondt, spinder Rænker, men evner intet;
Mert gonoszságot czéloztak ellened, kigondoltak fondorlatot – mit sem tehetnek.
12 thi du slår dem på Flugt, med din Bue sigter du mod deres Ansigt.
Mert teszed őket háttal fordulókká, húrjaidat arczukna, k feszíted.
13 HERRE, stå op i din Vælde, med Sang og med Spil vil vi prise dit Storværk!
Emelkedjél, Örökkévaló, hatalmadban, hadd énekeljük és zengjük erődet!