< Salme 130 >

1 (Sang til Festrejserne.) Fra det dybe råber jeg til
Grádicsok éneke. A mélységből kiáltok hozzád, Uram!
2 o Herre hør min Røst! Lad dine Ører lytte til min tryglende Røst!
Uram, hallgasd meg az én szómat; legyenek füleid figyelmetesek könyörgő szavamra!
3 Tog du Vare, HERRE, på Misgerninger, Herre, hvo kunde da bestå?
Ha a bűnöket számon tartod, Uram: Uram, kicsoda maradhat meg?!
4 Men hos dig er der Syndsforladelse, at du må frygtes.
Hiszen te nálad van a bocsánat, hogy féljenek téged!
5 Jeg håber. på HERREN, min Sjæl håber på hans Ord,
Várom az Urat, várja az én lelkem, és bízom az ő igéretében.
6 på Herren bier min Sjæl mer end Vægter på Morgen, Vægter på Morgen.
Várja lelkem az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, az őrök a reggelt.
7 Israel, bi på HERREN! Thi hos HERREN er Miskundhed, hos ham er Forløsning i Overflod.
Bízzál Izráel az Úrban, mert az Úrnál van a kegyelem, és bőséges nála a szabadítás!
8 Og han vil forløse Israel fra alle dets Misgerninger,
Meg is szabadítja ő Izráelt minden ő bűnéből.

< Salme 130 >