< Salme 119 >

1 Salige de, hvis Vandel er fulde, som vandrer i HERRENs Lov.
Boldogok, a kiknek útjok feddhetetlen, a kik az Úr törvényében járnak.
2 Salige de, der agter på hans Vidnesbyrd, søger ham af hele deres Hjerte.
Boldogok, a kik megőrzik az ő bizonyságait, és teljes szívből keresik őt.
3 de, som ikke gør Uret, men vandrer på hans Veje.
És nem cselekesznek hamisságot; az ő útaiban járnak.
4 Du har givet dine Befalinger, for at de nøje skal holdes.
Te parancsoltad Uram, hogy határozataidat jól megőrizzük.
5 O, måtte jeg vandre med faste Skridt, så jeg holder dine Vedtægter!
Vajha igazgattatnának az én útaim a te rendeléseid megőrzésére!
6 Da skulde jeg ikke blive til - Skamme, thi jeg så hen til alle dine Bud.
Akkor nem szégyenülnék meg, ha figyelnék minden parancsolatodra!
7 Jeg vil takke dig af oprigtigt Hjerte, når jeg lærer din Retfærds Lovbud.
Hálát adok néked tiszta szívből, hogy megtanítottál engem a te igazságod ítéleteire.
8 Jeg vil holde dine Vedtægter, svigt mig dog ikke helt!
A te rendeléseidet megőrzöm; soha ne hagyj el engem!
9 Hvorledes holder en ung sin Vej ren? Ved at bolde sig efter dit Ord.
Mi módon őrizheti meg tisztán az ifjú az ő útát, ha nem a te beszédednek megtartása által?
10 Af hele mit Hjerte søger jeg dig, lad mig ikke fare vild fra dine Bud!
Teljes szívből kerestelek téged: ne engedj eltévedeznem a te parancsolataidtól!
11 Jeg gemmer dit Ord i mit Hjerte for ikke at synde imod dig.
Szívembe rejtettem a te beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened.
12 Lovet være du, HERRE, lær mig dine Vedtægter!
Áldott vagy te, Uram! Taníts meg engem a te rendeléseidre.
13 Jeg kundgør med mine Læber alle din Munds Lovbud.
Ajkaimmal hirdetem a te szádnak minden ítéletét.
14 Jeg glæder mig over dine Vidnesbyrds Vej, som var det al Verdens Rigdom.
Inkább gyönyörködöm a te bizonyságaidnak útjában, mint minden gazdagságban.
15 Jeg vil grunde på dine Befalinger og se til dine Stier.
A te határozataidról gondolkodom, és a te ösvényeidre nézek.
16 I dine Vedtægter har jeg min Lyst, jeg glemmer ikke dit Ord.
Gyönyörködöm a te rendeléseidben; a te beszédedről nem feledkezem el.
17 Und din Tjener at leve, at jeg kan holde dit Ord.
Tégy jól a te szolgáddal, hogy éljek és megtartsam a te beszédedet.
18 Oplad mine Øjne, at jeg må skue de underfulde Ting i din Lov.
Nyisd meg az én szemeimet, hogy szemléljem a te törvényednek csodálatos voltát.
19 Fremmed er jeg på Jorden, skjul ikke dine Bud for mig!
Jövevény vagyok e földön, ne rejtsd el tőlem a te parancsolataidat.
20 Altid hentæres min Sjæl af Længsel efter dine Lovbud.
Elfogyatkozik az én lelkem, a te ítéleteid után való szüntelen vágyódás miatt.
21 Du truer de frække; forbandede er de, der viger fra dine Bud.
Megdorgálod a kevélyeket; átkozottak, a kik elhajolnak parancsolataidtól.
22 Vælt Hån og Ringeagt fra mig, thi jeg agter på dine Vidnesbyrd.
Fordítsd el rólam a szidalmat és gyalázatot, mert megőriztem a te bizonyságaidat!
23 Om Fyrster oplægger Råd imod mig, grunder din Tjener på dine Vedtægter.
Még ha fejedelmek összeülnek, ellenem beszélnek is; a te szolgád a te rendeléseidről gondolkodik.
24 Ja, dine Vidnesbyrd er min Lyst, det er dem, der giver mig Råd.
A te bizonyságaid én gyönyörűségem, és én tanácsadóim.
25 I Støvet ligger min Sjæl, hold mig i Live efter dit Ord!
Lelkem a porhoz tapad; eleveníts meg engem a te igéreted szerint.
26 Mine Veje lagde jeg frem, og du bønhørte mig, dine Vedtægter lære du mig.
Útaimat elbeszéltem előtted és te meghallgattál engem; taníts meg a te rendeléseidre!
27 Lad mig fatte dine Befalingers Vej og grunde på dine Undere.
Add értenem a te határozataidnak útát, hogy gondolkodjam a te csodálatos dolgaidról!
28 Af Kummer græder. min Sjæl, oprejs mig efter dit Ord!
Sír a lelkem a keserűség miatt; vigasztalj meg a te igéd szerint!
29 Lad Løgnens Vej være langt fra mig og skænk mig i Nåde din Lov!
A hamisságnak útját távoztasd el tőlem, és a te törvényeddel ajándékozz meg engem!
30 Troskabs Vej har jeg valgt, dine Lovbud attrår jeg.
Az igazság útját választottam; a te ítéleteid forognak előttem.
31 Jeg hænger ved dine Vidnesbyrd, lad mig ikke beskæmmes, HERRE!
Ragaszkodom a te bizonyságaidhoz; Uram, ne hagyj megszégyenülni!
32 Jeg vil løbe dine Buds Vej, thi du giver mit Hjerte at ånde frit.
A te parancsolataidnak útján járok, ha megvigasztalod az én szívemet!
33 Lær mig, HERRE, dine Vedtægters Vej, så jeg agter derpå til Enden.
Taníts meg Uram a te rendeléseidnek útjára, hogy megőrizzem azt mindvégig.
34 Giv mig Kløgt, så jeg agter på din Lov og holder den af hele mit Hjerte.
Oktass, hogy megőrizzem a te törvényedet, és megtartsam azt teljes szívemből.
35 Før mig ad dine Buds Sti, thi jeg har Lyst til dem.
Vezérelj a te parancsolataidnak útján, mert gyönyörködöm abban.
36 Bøj mit Hjerte til dine Vidnesbyrd og ej til uredelig Vinding.
Hajtsd szívemet a te bizonyságaidhoz, és ne a telhetetlenségre.
37 Vend mine Øjne bort fra Tant, hold mig i Live ved dit Ord!
Fordítsd el az én szemeimet, hogy ne lássanak hiábavalóságot; a te útadon éltess engemet.
38 Stadfæst for din Tjener dit Ord, så jeg lærer at frygte dig.
Teljesítsd igéretedet a te szolgádnak, a ki fél téged.
39 Hold borte fra mig den Skændsel, jeg frygter, thi dine Lovbud er gode.
Fordítsd el tőlem a gyalázatot, a mitől félek; hiszen jók a te ítéleteid.
40 Se, dine Befalinger længes jeg efter, hold mig i Live ved din Retfærd!
Ímé, kivánkozom a te határozataid után; éltess engem a te igazságod által.
41 Lad din Miskundhed komme over mig, HERRE, din Frelse efter dit Ord,
És szálljon reám, Uram, a te kegyelmed, a te szabadításod, a mint megigérted,
42 så jeg har Svar til dem, der spotter mig, thi jeg stoler på dit Ord.
Hogy megfelelhessek az engem gyalázónak, hiszen bizodalmam van a te igédben!
43 Tag ikke ganske Sandheds Ord fra min Mund, thi jeg bier på dine Lovbud.
És az igazságnak beszédét se vedd el soha az én számtól, mert várom a te ítéleteidet!
44 Jeg vil stadig holde din Lov, ja evigt og altid;
És megtartom a te törvényedet mindenkor és mindörökké.
45 jeg vil vandre i åbent Land, thi dine Befalinger ligger mig på Sinde.
És tágas téren járok, mert a te határozataidat keresem.
46 Jeg vil tale om dine Vidnesbyrd for Konger uden at blues;
És a királyok előtt szólok a te bizonyságaidról, és nem szégyenülök meg.
47 jeg vil fryde mig over dine Bud, som jeg højlige elsker;
És gyönyörködöm a te parancsolataidban, a melyeket szeretek.
48 jeg vil udrække Hænderne mod dine Bud og grunde på dine Vedtægter.
És felemelem kezeimet a te parancsolataidra, a melyeket szeretek, és gondolkodom a te rendeléseidről.
49 Kom Ordet til din Tjener i Hu, fordi du har ladet mig håbe.
Emlékezzél meg a te szolgádnak adott igédről, a melyhez nékem reménységet adtál!
50 Det er min Trøst i Nød, at dit Ord har holdt mig i Live.
Ez vigasztalásom nyomorúságomban, mert a te beszéded megelevenít engem.
51 De frække hånede mig såre, dog veg jeg ej fra din Lov.
A kevélyek szerfelett gúnyoltak engem; nem hajlottam el a te törvényedtől.
52 Dine Lovbud fra fordum, HERRE, kom jeg i Hu og fandt Trøst.
Megemlékezem a te öröktől fogva való ítéleteidről Uram, és vigasztalódom.
53 Harme greb mig over de gudløse, dem, der slipper din Lov.
Harag vett rajtam erőt az istentelenek miatt, a kik elhagyták a te törvényedet.
54 Dine vedtægter blev mig til Sange i min Udlændigheds Hus.
Ének volt rám nézve minden parancsolatod bujdosásomnak hajlékában.
55 Om Natten kom jeg dit Navn i Hu, HERRE, jeg holdt din Lov.
Uram! a te nevedről emlékezem éjjel, és megtartom a te törvényedet.
56 Det blev min lykkelige Lod: at agte på dine Befalinger.
Ez jutott nékem, hogy a te határozataidat megőriztem.
57 Min Del er HERREN, jeg satte mig for at holde dine Ord.
Azt mondám Uram, hogy az én részem a te beszédeidnek megtartása.
58 Jeg bønfaldt dig af hele mit Hjerte, vær mig nådig efter dit Ord!
Teljes szívből könyörgök a te színed előtt: könyörülj rajtam a te igéreted szerint!
59 Jeg overtænkte mine Veje og styred min Fod tilbage til dine Vidnesbyrd.
Meggondoltam az én útaimat, és lábaimat a te bizonyságaidhoz fordítom.
60 Jeg hasted og tøved ikke med at holde dine Bud.
Sietek és nem mulasztom el, hogy megtartsam a te parancsolataidat.
61 De gudløses Snarer omgav mig, men jeg glemte ikke din Lov.
Az istentelenek kötelei körülkerítettek engem; de a te törvényedről el nem feledkezem.
62 Jeg, står op ved Midnat og takker dig for dine retfærdige Lovbud.
Éjfélkor felkelek, hogy hálát adjak néked, igazságod ítéleteiért.
63 Jeg er Fælle med alle, der frygter dig og holder dine Befalinger.
Társok vagyok mindazoknak, a kik félnek téged, és a kik határozataidat megtartják.
64 Jorden er fuld af din Miskundhed, HERRE, lær mig dine Vedtægter!
A te kegyelmeddel, oh Uram, teljes e föld: taníts meg engem rendeléseidre!
65 Du gjorde vel mod din Tjener, HERRE, efter dit Ord.
Jót cselekedtél a te szolgáddal, Uram, a te igéd szerint.
66 Giv mig Forstand og indsigt, thi jeg tror på dine Bud.
Az okosságnak és tudománynak drága voltára taníts meg engem, mert hiszek a te parancsolataidnak.
67 For jeg blev ydmyget, for jeg vild, nu holder jeg dit Ord.
Minekelőtte megaláztattam, tévelyegtem vala; most pedig vigyázok a te szódra.
68 God er du og gør godt, lær mig dine Vedtægter!
Jó vagy te és jóltevő, taníts meg engem a te rendeléseidre.
69 De frække tilsøler mig med Løgn, men på dine Bud tager jeg hjerteligt Vare.
A kevélyek hazugságot költöttek reám, de én teljes szívből megtartom a te parancsolataidat.
70 Deres Hjerte er dorskt som Fedt, jeg har min Lyst i din Lov.
Kövér az ő szívök, mint a háj; de én a te törvényedben gyönyörködöm.
71 Det var godt, at jeg blev ydmyget, så jeg kunde lære dine Vedtægter.
Jó nékem, hogy megaláztál, azért, hogy megtanuljam a te rendeléseidet.
72 Din Munds Lov er mig mere værd end Guld og Sølv i Dynger.
A te szádnak törvénye jobb nékem, mint sok ezer arany és ezüst.
73 Dine Hænder skabte og dannede mig, giv mig Indsigt; så jeg kan lære dine Bud!
A te kezeid teremtettek és erősítettek meg engem; oktass, hogy megtanuljam parancsolataidat.
74 De, der frygter dig, ser mig og glædes, thi jeg bier på dit Ord.
A kik téged félnek, látnak engem és örvendeznek, mivel a te igédben van az én reménységem.
75 HERRE, jeg ved, at dine Bud er retfærdige, i Trofasthed har du ydmyget mig.
Tudom Uram, hogy a te ítéleteid igazak, és igazságosan aláztál meg engem.
76 Lad din Miskundhed være min Trøst efter dit Ord til din Tjener!
Legyen velem a te kegyelmed, hogy megvígasztalódjam a te szolgádnak tett igéreted szerint.
77 Din Barmhjertighed finde mig, at jeg må leve, thi din Lov er min Lyst.
Szálljon reám a te irgalmasságod, hogy éljek, mert a te törvényedben gyönyörködöm.
78 Lad de frække beskæmmes, thi de gør mig skammelig Uret, jeg grunder på dine Befalinger.
Szégyenüljenek meg a kevélyek, a kik csalárdul elnyomtak engem, holott én a te határozataidról gondolkodom.
79 Lad dem, der frygter dig, vende sig til mig, de, der kender dine Vidnesbyrd.
Forduljanak hozzám, a kik téged félnek, és ismerik a te bizonyságaidat!
80 Lad mit Hjerte være fuldkomment i dine Vedtægter, at jeg ikke skal blive til Skamme.
Legyen az én szívem feddhetetlen a te rendeléseidben, hogy meg ne szégyenüljek.
81 Efter din Frelse længes min Sjæl, jeg bier på dit Ord.
Elfogyatkozik az én lelkem a te szabadításod kivánása miatt; a te igédben van az én reménységem.
82 Mine Øjne længes efter dit Ord og siger: "Hvornår mon du trøster mig?"
A te beszéded kivánása miatt elfogyatkoznak az én szemeim, mondván: mikor vígasztalsz meg engem?
83 Thi jeg er som en Lædersæk i Røg, men dine Vedtægter glemte jeg ikke.
Noha olyanná lettem, mint a füstön levő tömlő; a te rendeléseidről el nem feledkezem.
84 Hvor langt er vel din Tjeners Liv? Når vil du dømme dem, der forfølger mig?
Mennyi a te szolgádnak napja, és mikor tartasz ítéletet az én üldözőim felett?
85 De frække grov mig Grave, de, som ej følger din Lov.
Vermet ástak nékem a kevélyek, a kik nem a te törvényed szerint élnek.
86 Alle dine Bud er trofaste, med Løgn forfølger man mig, o hjælp mig!
Minden parancsolatod igaz; csalárdul üldöznek engem; segíts meg engem!
87 De har næsten tilintetgjort mig på Jorden, men dine Befalinger slipper jeg ikke.
Csaknem semmivé tettek engem e földön, de én nem hagytam el a te határozataidat.
88 Hold mig i Live efter din Miskundhed, at jeg kan holde din Munds Vidnesbyrd.
A te kegyelmed szerint eleveníts meg engem, hogy megőrizhessem a te szádnak bizonyságait.
89 HERRE, dit Ord er evigt, står fast i Himlen.
Uram! örökké megmarad a te igéd a mennyben.
90 Din Trofasthed varer fra Slægt til Slægt, du grundfæsted Jorden, og den står fast.
Nemzedékről nemzedékre van a te igazságod, te erősítetted meg a földet és áll az.
91 Dine Lovbud står fast, de holder dine Tjenere oppe.
A te ítéleteid szerint áll minden ma is; mert minden, a mi van, te néked szolgál.
92 Havde din Lov ej været min Lyst, da var jeg omkommet i min Elende.
Ha nem a te törvényed lett volna az én gyönyörűségem, akkor elvesztem volna az én nyomorúságomban.
93 Aldrig i Evighed glemmer jeg dine Befalinger, thi ved dem holdt du mig i Live.
Soha sem feledkezem el a te határozataidról, mert azok által elevenítettél meg engem.
94 Din er jeg, frels mig, thi dine Befalinger ligger mig på Sinde.
Tied vagyok, tarts meg engem, mert a te határozataidat keresem.
95 De gudløse lurer på at lægge mig øde, dine Vidnesbyrd mærker jeg mig.
Vártak rám a gonoszok, hogy elveszessenek, de én a te bizonyságaidra figyelek.
96 For alting så jeg en Grænse, men såre vidt rækker dit Bud.
Látom, minden tökéletes dolognak vége van, de a te parancsolatodnak nincs határa.
97 Hvor elsker jeg dog din Lov! Hele Dagen grunder jeg på den.
Mely igen szeretem a te törvényedet, egész napestig arról gondolkodom!
98 Dit Bud har gjort mig visere end mine Fjender, thi det er for stedse mit.
Az én ellenségeimnél bölcsebbé teszel engem a te parancsolataiddal, mert mindenkor velem vannak azok.
99 Jeg er klogere end alle mine Lærere, thi jeg grunder på dine Vidnesbyrd.
Minden tanítómnál értelmesebb lettem, mert a te bizonyságaid az én gondolataim.
100 Jeg har mere Forstand end de gamle; jeg agter på dine Bud.
Előrelátóbb vagyok, mint az öreg emberek, mert vigyázok a te határozataidra.
101 Jeg holder min Fod fra hver Vej, som er ond, at jeg kan holde dit Ord.
Minden gonosz ösvénytől visszatartóztattam lábaimat, hogy megtartsam a te beszédedet.
102 Fra dine Lovbud veg jeg ikke, thi du underviste mig.
Nem távoztam el a te ítéleteidtől, mert te oktattál engem.
103 Hvor sødt er dit Ord for min Gane, sødere end Honning for min Mund.
Mily édes az én ínyemnek a te beszéded; méznél édesbb az az én számnak!
104 Ved dine Befalinger fik jeg Forstand, så jeg hader al Løgnens Vej.
A te határozataidból leszek értelmes, gyűlölöm azért a hamisságnak minden ösvényét.
105 Dit Ord er en Lygte for min Fod, et Lys på min Sti.
Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága.
106 Jeg svor en Ed og holdt den: at følge dine retfærdige Lovbud.
Megesküdtem és megállom, hogy megtartom a te igazságodnak ítéleteit.
107 Jeg er såre ydmyget, HERRE, hold mig i Live efter dit Ord!
Felette nagy nyomorúságban vagyok; Uram, eleveníts meg a te igéd szerint.
108 Lad min Munds frivillige Ofre behage dig, HERRE, og lær mig dine Lovbud!
Szájamnak önkéntes áldozatai legyenek kedvesek előtted Uram! és taníts meg a te ítéleteidre.
109 Altid går jeg med Livet i Hænderne, men jeg glemte ikke din Lov.
Lelkem mindig veszedelemben van, mindazáltal a te törvényedről el nem feledkezem.
110 De gudløse lægger Snarer for mig, men fra dine Befalinger for jeg ej vild.
Tőrt vetettek ellenem az istentelenek, de a te határozataidtól el nem tévelyedtem.
111 Dine Vidnesbyrd fik jeg til evigt Eje, thi de er mit Hjertes Glæde.
A te bizonyságaid az én örökségem mindenha, mert szívemnek örömei azok.
112 Jeg bøjed mit Hjerte til at holde dine Vedtægter for evigt til Enden.
Az én szívem hajlik a te rendeléseid teljesítésére mindenha és mindvégig.
113 Jeg hader tvesindet Mand, men jeg elsker din Lov.
Az állhatatlanokat gyűlölöm, de a te törvényedet szeretem.
114 Mit Skjul og mit Skjold er du, jeg bier på dit Ord.
Menedékem és paizsom vagy te; igédben van az én reménységem.
115 Vig fra mig, I, som gør ondt, jeg vil holde min Guds Bud.
Távozzatok tőlem gonoszok, hogy megőrizzem az én Istenemnek parancsolatait.
116 Støt mig efter dit Ord, at jeg må leve, lad mig ikke beskæmmes i mit Håb!
Támogass engem a te beszéded szerint, hogy éljek, és ne engedd, hogy megszégyenüljek reménységemben.
117 Hold mig oppe, at jeg må frelses og altid have min Lyst i dine Vedtægter!
Segélj, hogy megmaradjak, és gyönyörködjem a te rendeléseidben szüntelen.
118 Du forkaster alle, der farer vild fra dine Vedtægter, thi de higer efter Løgn.
Megtapodod mindazokat, a kik rendeléseidtől elhajolnak, mert az ő álnokságuk hazugság.
119 For Slagger regner du alle Jordens gudløse, derfor elsker jeg dine Vidnesbyrd.
Mint salakot mind elveted e földnek istenteleneit, azért szeretem a te bizonyságaidat.
120 Af Rædsel for dig gyser mit Kød, og jeg frygter for dine Lovbud.
Borzad testem a tőled való félelem miatt, és félek a te ítéleteidtől.
121 Ret og Skel har jeg gjort, giv mig ikke hen til dem, der trænger mig!
Méltányosságot és igazságot cselekedtem; ne adj át nyomorgatóimnak!
122 Gå i Borgen for din Tjener, lad ikke de frække trænge mig!
Légy kezes a te szolgádért az ő javára, hogy a kevélyek el ne nyomjanak engem.
123 Mine Øjne vansmægter efter din Frelse og efter dit Retfærds Ord.
Szemeim epekednek a te szabadításod és a te igazságod beszéde után.
124 Gør med din Tjener efter din Miskundhed og lær mig dine Vedtægter!
Cselekedjél a te szolgáddal a te kegyelmességed szerint, és a te rendeléseidre taníts meg engem!
125 Jeg er din Tjener, giv mig Indsigt, at jeg må kende dine Vidnesbyrd!
Szolgád vagyok, oktass, hogy megismerjem a te bizonyságaidat!
126 Det er Tid for HERREN at gribe ind, de har krænket din Lov.
Ideje, hogy az Úr cselekedjék; megrontották a te törvényedet.
127 Derfor elsker jeg dine Bud fremfor Guld og Skatte.
Inkább szeretem azért a te parancsolataidat, mint az aranyat, mint a legtisztább aranyat.
128 Derfor følger jeg oprigtigt alle dine Befalinger og hader hver Løgnens Sti.
Igaznak tartom azért minden határozatodat, és a hamisságnak minden ösvényét gyűlölöm.
129 Underfulde er dine Vidnesbyrd, derfor agted min Sjæl på dem.
Csodálatosak a te bizonyságaid, azért az én lelkem megőrzi azokat.
130 Tydes dine Ord, så bringer de Lys, de giver enfoldige Indsigt.
A te beszéded megnyilatkozása világosságot ad, és oktatja az együgyűeket.
131 Jeg åbned begærligt min Mund, thi min Attrå stod til dine Bud.
Szájamat feltátom és lihegek, mert kivánom a te parancsolataidat.
132 Vend dig til mig og vær mig nådig, som Ret er for dem, der elsker dit Navn!
Tekints reám és könyörülj rajtam, a miképen szoktál a te nevednek kedvelőin.
133 Lad ved dit Ord mine Skridt blive faste og ingen Uret få Magten over mig!
Vezéreld útamat a te igéd szerint, és ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjék rajtam!
134 Udløs mig fra Menneskers Vold, at jeg må holde dine Befalinger!
Oltalmazz meg az emberek erőszakosságától, hogy megőrizzem a te határozataidat!
135 Lad dit Ansigt lyse over din Tjener og lær mig dine Vedtægter!
A te orczádat világosítsd meg a te szolgádon, és taníts meg a te rendeléseidre!
136 Vand i Strømme græder mine Øjne, fordi man ej holder din Lov.
Víznek folyásai erednek az én szemeimből azok miatt, a kik nem tartják meg a te törvényedet.
137 Du er retfærdig, HERRE, og retvise er dine Lovbud.
Igaz vagy Uram, és a te ítéleted igazságos.
138 Du slog dine Vidnesbyrd fast ved Retfærd og Troskab så såre.
A te bizonyságaidat igazságban és hűségben jelentetted meg, és mindenek felett való egyenességben.
139 Min Nidkærhed har fortæret mig, thi mine Fjender har glemt dine Ord.
Buzgóságom megemészt engem, mert elfeledkeztek a te beszédedről az én ellenségeim.
140 Dit Ord er fuldkommen rent, din Tjener elsker det.
Felettébb tiszta a te beszéded, és a te szolgád szereti azt.
141 Ringe og ussel er jeg, men dine Befalinger glemte jeg ikke.
Kicsiny vagyok én és megvetett, de a te határozataidról el nem feledkezem.
142 Din Retfærd er Ret for evigt, din Lov er Sandhed.
A te igazságod igazság örökké, és a te törvényed igaz.
143 Trængsel og Angst har ramt mig, men dine Bud er min Lyst.
Nyomorúság és keserűség ért engem, de a te parancsolataid gyönyörűségeim nékem.
144 Dine Vidnesbyrd er Ret for evigt, giv mig indsigt, at jeg må leve!
A te bizonyságaidnak igazsága örökkévaló; oktass, hogy éljek!
145 Jeg råber af hele mit Hjerte, svar mig, HERRE, jeg agter på dine Vedtægter.
Teljes szívből kiáltok hozzád, hallgass meg, Uram! megtartom a te rendeléseidet.
146 Jeg råber til dig, o frels mig, at jeg kan holde dine Vidnesbyrd!
Segítségül hívlak: tarts meg engem, és megőrzöm a te bizonyságaidat.
147 Årle råber jeg til dig om Hjælp, og bier på dine Ord.
Hajnal előtt felkelek, kiáltok hozzád; a te beszédedben van reménységem.
148 Før Nattevagtstimerne våger mine Øjne for at grunde på dit Ord.
Szemeim megelőzik az éjjeli őrséget, hogy a te beszédedről gondolkodjam.
149 Hør mig efter din Miskundhed, HERRE, hold mig i Live efter dit Lovbud!
Hallgasd meg az én szómat a te kegyelmességed szerint, Uram! Eleveníts meg a te jóvoltod szerint!
150 De, der skændigt forfølger mig, er mig nær, men de er langt fra din Lov.
Közelgetnek hozzám az én gonosz háborgatóim, a kik a te törvényedtől messze távoztak.
151 Nær er du, o HERRE, og alle dine Bud er Sandhed.
Közel vagy te, Uram! és minden te parancsolatod igazság.
152 For længst vandt jeg Indsigt af dine Vidnesbyrd, thi du har grundfæstet dem for evigt.
Régtől fogva tudom a te bizonyságaid felől, hogy azokat örökké állandókká tetted.
153 Se min Elende og fri mig, thi jeg glemte ikke din Lov.
Lásd meg az én nyomorúságomat és szabadíts meg engem; mert a te törvényedről nem felejtkezem el!
154 Før min Sag og udløs mig, hold mig i Live efter dit Ord!
Te perelj peremben és ments meg; a te beszéded szerint eleveníts meg engem!
155 Frelsen er langt fra de gudløse, thi dine Vedtægter ligger dem ikke, på Sinde.
Távol van a gonoszoktól a szabadítás, mert nem törődnek a te rendeléseiddel.
156 Din Barmhjertighed er stor, o HERRE, hold mig i Live efter dine Lovbud!
Nagy a te irgalmasságod, Uram! A te ítéletid szerint eleveníts meg engem.
157 Mange forfølger mig og er mig fjendske, fra dine Vidnesbyrd veg jeg ikke.
Sokan vannak az én háborgatóim és üldözőim, de nem térek el a te bizonyságaidtól.
158 Jeg væmmes ved Synet af troløse, der ikke holder dit Ord.
Láttam a hűteleneket és megundorodtam, hogy a te mondásodat meg nem tartják.
159 Se til mig, thi jeg elsker dine Befalinger, HERRE, hold mig i Live efter din Miskundhed!
Lásd meg Uram, hogy a te határozataidat szeretem; a te kegyelmességed szerint eleveníts meg engem!
160 Summen af dit Ord er Sandhed, og alt dit retfærdige Lovbud varer evigt.
A te igédnek summája igazság, és a te igazságod ítélete mind örökkévaló.
161 Fyrster forfulgte mig uden Grund, men mit Hjerte frygted dine Ord.
A fejedelmek ok nélkül üldöztek engem; de a te igédtől félt az én szívem.
162 Jeg glæder mig over dit Ord som en, der har gjort et vældigt Bytte.
Gyönyörködöm a te beszédedben, mint a ki nagy nyereséget talált.
163 Jeg hader og afskyr Løgn, din Lov har jeg derimod kær.
A hamisságot gyűlölöm és útálom; a te törvényedet szeretem.
164 Jeg priser dig syv Gange daglig for dine retfærdige Lovbud.
Naponként hétszer dicsérlek téged, a te igazságodnak ítéleteiért.
165 Megen Fred har de, der elsker din Lov, og intet bliver til Anstød for dem.
A te törvényed kedvelőinek nagy békességök van, és nincs bántódásuk.
166 Jeg håber på din Frelse, HERRE, og jeg har holdt dine Bud.
Várom a te szabadításodat, oh Uram! és a te parancsolataidat cselekszem.
167 Min Sjæl har holdt dine Vidnesbyrd, jeg har dem såre kære.
Az én lelkem megtartja a te bizonyságaidat, és azokat igen szeretem.
168 Jeg holder dine Befalinger og Vidnesbyrd, thi du kender alle mine Veje.
Megtartom a te határozataidat és bizonyságaidat, mert minden útam nyilván van előtted.
169 Lad min Klage nå frem for dit Åsyn, HERRE, giv mig Indsigt efter dit Ord!
Oh Uram! hadd szálljon az én könyörgésem a te színed elé; tégy bölcscsé engem a te igéd szerint.
170 Lad min Bøn komme frem for dit Åsyn, frels mig efter dit Ord!
Jusson elődbe az én imádságom; a te beszéded szerint szabadíts meg engem!
171 Mine Læber skal synge din Pris, thi du lærer mig dine Vedtægter.
Ajkaim dicséretet zengjenek, mert megtanítasz a te rendeléseidre.
172 Min Tunge skal synge om dit Ord, thi alle dine Bud er Retfærd.
Nyelvem a te beszédedről énekel, mert minden parancsolatod igaz.
173 Lad din Hånd være mig til Hjælp, thi jeg valgte dine Befalinger.
Legyen segítségemre a te kezed, mert a te határozataidat választottam!
174 Jeg længes efter din Frelse, HERRE, og din Lov er min Lyst.
Uram! vágyódom a te szabadításod után, és a te törvényed nékem gyönyörűségem.
175 Gid min Sjæl må leve, at den kan prise dig, og lad dine Lovbud være min Hjælp!
Éljen az én lelkem, hogy dicsérjen téged, és a te ítéleteid segítsenek rajtam!
176 Farer jeg vild som det tabte Får, så opsøg din Tjener, thi jeg glemte ikke dine Bud.
Tévelygek, mint valami elveszett juh: keresd meg a te szolgádat; mert a te parancsolataidat nem felejtettem el!

< Salme 119 >