Salme 118
1 Halleluja! Tak Herren, thi han er god, thi hans miskundhed varer evindelig.
Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert jóságos, mert örökké tart a kegyelme.
2 Israel sige: "Thi hans miskundhed varer evindelig!"
Mondja csak Izraél: mert örökké tart a kegyelme!
3 Arons Hus sige: "Thi hans Miskundhed varer evindelig!"
Mondják csak Áron háza: mert örökké tart a hegyelme!
4 De, som frygter HERREN, sige: "Thi hans Miskundhed varer evindelig!"
Mondják csak az istenfélők mert örökké tart a kegyelme!
5 Jeg påkaldte HERREN i Trængslen, HERREN svared og førte mig ud i åbent Land.
szorongásból szólítottam Jáht, tág térrel meghallgatott engem Jáh.
6 HERREN, er med mig, jeg frygter ikke, hvad kan Mennesker gøre mig?
Az Örökkévaló mellettem van, nem félek; mit tehet ember nekem?
7 HERREN, han er min Hjælper, jeg skal se med Fryd på dem, der hader mig.
Az Örökkévaló mellettem van segítöim közt, s én majd rájuk nézek gyülölőimre.
8 At ty til HERREN er godt fremfor at stole på Mennesker;
Jobb menedéket keresni az Örökkévalóban, mint bízni az emberben.
9 at ty til HERREN er godt fremfor at stole på Fyrster.
Jobb menedéket keresni az Örökkévalóban, mint bízni nemesekben.
10 Alle Folkeslag flokkedes om mig, jeg slog dem ned i HERRENs Navn;
Mind a nemzetek körülvettek – az Örökkévaló nevében, bizony szétvágom őket.
11 de flokkedes om mig fra alle Sider, jeg slog dem ned i HERRENs Navn;
Körülvettek, körül is fogtak – az Örökkévaló nevében, bizony szétvágom őket.
12 de flokkedes om mig som Bier, blussed op, som Ild i Torne, jeg slog dem ned i HERRENs Navn.
Körülvettek mint a méhek – ellohadtak mint a tövisek tűze; az Örökkévaló nevében, bizony szétvágom őket.
13 Hårdt blev jeg ramt, så jeg faldt, men HERREN hjalp mig.
Taszítva taszítottál engem, hogy elessem, de az Örökkévaló megsegített.
14 Min Styrke og Lovsang er HERREN, han blev mig til Frelse.
Erőm és énekem Jáh, ő lett nekem segítségül.
15 Jubel og Sejrsråb lyder i de retfærdiges Telte: "HERRENs højre øver Vælde,
Ujjongás és segítség hangja az igazak sátraiban; az Örökkévaló jobbja hatalmast végez!
16 HERRENs højre er løftet, HERRENs højre øver Vælde!"
Az Örökkévaló jobbja fölemel, az Örökkévaló jobbja hatalmast végez!
17 Jeg skal ikke dø, men leve og kundgøre HERRENs Gerninger.
Nem halok meg, hanem élni fogok és elbeszélem Jáh tetteit.
18 HERREN tugted mig hårdt, men gav mig ej hen i Døden.
Fenyítve fenyített engem Jáh, de a halálnak nem adott át.
19 Oplad mig Retfærdigheds Porte, ad dem går jeg ind og lovsynger HERREN!
Nyissátok ki nekem az igazság kapuit, bemegyek rajtuk, magasztalom Jáht.
20 Her er HERRENs Port, ad den går retfærdige ind.
Ez a kapu az Örökkévalóé, igazak mennek be rajta.
21 Jeg vil takke dig, thi du bønhørte mig, og du blev mig til Frelse.
Hadd magasztallak, mert meghallgattál s lettél nekem segítségül.
22 Den Sten; Bygmestrene forkastede, er blevet Hovedhjørnesten.
A kő, melyet megvetettek az építők, saroknak fejévé lett.
23 Fra HERREN er dette kommet, det er underfuldt for vore Øjne.
Az Örökkévalótól történt ez, csodálatos az szemeinkben.
24 Denne er Dagen, som HERREN har gjort, lad os juble og glæde os på den!
Ez az a nap, melyet szerzett az Örökkévaló, hadd vigadjunk és örüljünk rajta,
25 Ak, HERRE, frels dog, ak, HERRE; lad det dog lykkes!
Oh Örökkévaló, segíts csak, oh Örökkévaló, boldogíts csak!
26 Velsignet den, der kommer, i HERRENs Navn; vi velsigner eder fra HERRENs Hus!
Áldva legyen, a ki jön az Örökkévaló nevében, áldunk titeket az Örökkévaló házából.
27 HERREN er Gud, og han lod det lysne for os. Festtoget med Grenene slynge sig frem, til Alterets Horn er nået!
Isten az Örökkévaló és világosságot adott nekünk, kössétek hozzá az ünnepi áldozatot kötelekkel az oltár szarvaihoz.
28 Du er min Gud, jeg vil takke dig, min Gud, jeg vil ophøje dig!
Istenem vagy s magasztallak, én Istenem, dicsöítlek.
29 Tak HERREN, thi han er god, thi hans Miskundhed varer evindelig!
Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert jóságos, mert örökké tart a kegyelme!
