< Salme 116 >
1 Halleluja! Jeg elsker Herren, thi han hører min røst, min tryglende bøn,
Szeretem, hogy meghallja az Örökkévaló hangomat, könyörgésemet.
2 ja, han bøjed sit Øre til mig, jeg påkaldte HERRENs Navn.
Azért hajlította felém fülét, s napjaimon át szólítom.
3 Dødens Bånd omspændte mig, Dødsrigets Angster greb mig, i Trængsel og Nød var jeg stedt. (Sheol )
Körülfogtak engem halálnak kötelei, és alvilágnak szorongásai értek, szorongást és bánatot értem; (Sheol )
4 Jeg påkaldte HERRENs Navn: "Ak, HERRE, frels min Sjæl!"
de az Örökkévalónak nevét szólítom: oh Örökkévaló, szabadítsd meg lelkemet!
5 Nådig er HERREN og retfærdig, barmhjertig, det er vor Gud;
Kegyelmes az Örökkévaló és igazságos, s Istenünk irgalmas.
6 HERREN vogter enfoldige, jeg var ringe, dog frelste han mig.
Megőrzi az együgyüeket az Örökkévaló; megfogytam, de segített nekem.
7 Vend tilbage, min Sjæl, til din Ro, thi HERREN har gjort vel imod dig!
Térj vissza, lelkem, nyugalmadra, mert az Örökkévaló jót végzett rajtad!
8 Ja, han fried min Sjæl fra Døden, mit Øje fra Gråd, min Fod fra Fald.
Bizony, megmentetted lelkemet a haláltól, szememet a könytől, lábamat a taszitástól.
9 Jeg vandrer for HERRENs Åsyn udi de levendes Land;
Járhatek az Örökkévaló előtt az élők országaiban.
10 jeg troede, derfor talte jeg, såre elendig var jeg,
Én hiszek, midőn így szólok: sanyarogtam én nagyon.
11 sagde så i min Angst: "Alle Mennesker lyver!"
Mondtam én elhamarkodásomban: az ember mind hazug.
12 Hvorledes skal jeg gengælde HERREN alle hans Velgerninger mod mig?
Mivel viszonozzam az Örökkévalónak mind a jótéteményeit én irántam?
13 Jeg vil løfte Frelsens Bæger og påkalde HERRENs Navn.
Segítségnek serlegét emelem s az Örökkévalónak nevét szólítom.
14 Jeg vil indfri HERREN mine Løfter i Påsyn af alt hans Folk.
Fogadásaimat megfizetem az Örökkévalónak, előtte bizony egész népének.
15 Kostbar i HERRENs Øjne er hans frommes Død.
Drága az Örökkévalónak szemeiben jámborainak a halála.
16 Ak, HERRE, jeg er jo din Tjener, din Tjener, din Tjenerindes Søn, mine Lænker har du løst.
Oh Örökkévaló – mert szolgád vagyok, szolgád vagyok, szolgálód fia, megoldottad kötelékeimet.
17 Jeg vil ofre dig Lovprisningsoffer og påkalde HERRENs Navn;
Neked áldozom hálának áldozatát, s az Örökkévaló nevét szólítom.
18 mine Løfter vil jeg indfri HERREN i Påsyn af alt hans Folk
Fogadásaimat megfizetem az Örökkévalónak, előtte bizony egész népének.
19 i HERRENs Hus's Forgårde og i din Midte, Jerusalem!
Az Örökkévaló házának udvaraiban, közepedben, oh Jeruzsálem! Hallelúja!