Salme 108

1 (En Sang. En Salme af David.) Mit Hjerte er trøstigt, Gud, mit hjerte er trøstigt; jeg vil synge og lovprise dig, vågn op, min Ære!

Ének. Zsoltár Dávidtól. Szilárd a szivem, oh Isten, hadd énekelek, hadd zengek – méltóságom is!

2 Harpe og Citer, vågn op, jeg vil vække Morgenrøden.

Ébredj lant és hárfa! Hadd ébresztem a hajnalt!

3 Jeg vil takke dig, HERRE, blandt Folkeslag, lovprise dig blandt Folkefærd;

Magasztallak téged népek közt, Örökkévaló, és zengek neked a nemzetek közt.

4 thi din Miskundhed når til Himlen, din Sandhed til Skyerne.

Mert nagy az egeken felül szereteted s a felhőkig igazságod.

5 Løft dig, o Gud, over Himlen, din Herlighed være over al Jorden!

Emelkedjél az egek fölé, oh Isten, s az egész föld fölé dicsőségeddel!

6 Til Frelse for dine elskede hjælp med din højre, bønhør os!

Azért hogy megszabadíttassanak kedveltjeid, segíts jobboddal és hallgass meg!

7 Gud talede i sin Helligdom: "Jeg vil udskifte Sikem med Jubel, udmåle Sukkots Dal;

Isten beszélt szentségében: hadd ujjongok, hadd osztom ki Sekhémet, és Szukkót völgyét hadd mérem fel.

8 mit er Gilead, mit er Manasse, Efraim er mit Hoveds Værn, Juda min Herskerstav,

Enyém Gileád, enyém Menasse, Efraim pedig fejem erőssége, Jehúda törvény-pálczám.

9 Moab min Vaskeskål, på Edom kaster jeg min Sko, over Filisterland jubler jeg."

Móáb mosdómedenczém, Edómra vetem sarumat, Peléset fölött riadozom.

10 Hvo bringer mig til den befæstede By, hvo leder mig hen til Edom?

Ki vezet engem az erősített várba, ki vezérel engem Edómig?

11 Har du ikke, Gud, stødt os fra dig? Du ledsager ej vore Hære.

Nemde te, oh Isten, elvetettél minket és nem vonulsz ki, Isten, hadainkkal!

12 Giv os dog Hjælp mod Fjenden! Blændværk er Menneskers Støtte.

Adj nekünk segítséget a szorongatótól, hisz hiábavaló embernek segedelme.

13 Med Gud skal vi øve vældige Ting, vore Fjender træder han ned!

Istennel végzünk hatalmast, és ő letiporja szorongatóinkat.