Ordsprogene 12
1 At elske Tugt er at elske Kundskab, at hade Revselse er dumt.
A ki szereti az oktatást, szereti a tudást, de a ki gyűlöli a feddést, az oktalan.
2 Den gode vinder Yndest hos HERREN, den rænkefulde dømmer han skyldig.
Kedvességet nyer a jó az Örökkévalótól, de a fondorlatok emberét kárhoztatja.
3 Ingen står fast ved Gudløshed, men retfærdiges Rod skal aldrig rokkes.
Nem szilárdul meg az ember gonoszság által, de az igazak gyökere meg nem inog.
4 En duelig Kvinde er sin Ægtemands Krone, en dårlig er som Edder i hans Ben.
A derék asszony férjének koronája, de mint rothadás csontjaiban a szégyenletes.
5 Retfærdiges Tanker er Ret, gudløses Opspind er Svig.
Az igazak gondolatai jogosság, a gonoszok tanácsai csalárdság.
6 Gudløses Ord er på Lur efter Blod, retsindiges Mund skal bringe dem Frelse.
A gonoszok szavai: vérre leselkedni, de az egyenesek szája megmenti őket.
7 Gudløse styrtes og er ikke mer. retfærdiges Hus står fast.
Megfordulnak a gonoszok és máris nincsenek, de az igazak háza fönnáll.
8 For sin Klogskab prises en Mand, til Spot bliver den, hvis Vid er vrangt.
Eszéhez képest dicsértetik a férfi, de az elferdült szívű csúffá lesz.
9 Hellere overses, når man holder Træl, end optræde stort, når man mangler Brød.
Jobb, a kit lenéznek, de van szolgája, mint a ki előkelősködik, de kenyér híjával van.
10 Den retfærdige føler med sit Kvæg, gudløses Hjerte er grumt.
Ismeri az igaz barmának lelkét, de a gonoszok irgalma kegyetlenség.
11 Den mættes med Brød, som dyrker sin Jord, uden Vid er den, der jager efter Tomhed.
A ki földjét műveli, jól fog lakni kenyérrel, de a ki üres dolgokat hajhász, esztelen.
12 De ondes Fæstning jævnes med Jorden, de retfærdiges Rod bolder Stand.
Kívánta a gonosz hálóba keríteni a rosszakat, de az igazak gyökere megmarad.
13 I Læbernes Brøde hildes den onde, den retfærdige undslipper Nøden.
Az ajkak bűnében gonosz tőr van, de az igaz kikerült a szorongatásból.
14 Af sin Munds Frugt mættes en Mand med godt, et Menneske får, som hans Hænder har øvet.
Szájának gyümölcséből jóval lakik jól a férfi, s az ember kezeinek tettét visszafizetik neki.
15 Dårens Færd behager ham selv, den vise hører på Råd.
Az oktalannak útja egyenes az ő szemeiben, de tanácsra hallgat a bölcs.
16 En Dåre giver straks sin Krænkelse Luft, den kloge spottes og lader som intet.
Az oktalannak aznap tudódik ki bosszúsága, de eltakarja a szégyent az okos.
17 Den sanddru fremfører, hvad der er ret, det falske Vidne kommer med Svig.
A ki hűséget terjeszt, igazság szerint vall, de hazug tanú a csalárd.
18 Mangens Snak er som Sværdhug, de vises Tunge læger.
Van a ki fecseg akár kardszúrások, de a bölcsek nyelve gyógyítás.
19 Sanddru Læbe består for evigt, Løgnetunge et Øjeblik.
Az igaz ajak fönnáll örökre, de csak szempillantásig a hazug nyelv.
20 De, som smeder ondt, har Svig i Hjertet; de, der stifter Fred, har Glæde.
Csalárdság van a rosszat koholók szívében, de a békét tanácsolóknak öröm jut.
21 Den retfærdige times der intet ondt, - gudløse oplever Vanheld på Vanheld.
Nem esik meg az igazon semmi jogtalanság, de a gonoszok telvék roszzal.
22 Løgnelæber er HERREN en Gru, de ærlige har hans Velbebag.
Az Örökkévaló utálata a hazug ajkak, de kedvére vannak a. hűséggel cselekvők.
23 Den kloge dølger sin Kundskab, Tåbers Hjerte udråber Dårskab.
Okos ember eltakarja a tudást, de a balgák szíve kikiáltja az oktalanságot.
24 De flittiges Hånd skal råde, den lade tvinges til Hoveriarbejde.
A szorgalmasak keze uralkodni fog, de a renyheség alattvalóvá lesz.
25 Hjertesorg bøjer til Jorden, et venligt Ord gør glad.
Aggódás az ember szívében leveri azt, de a jó szó felvidítja.
26 Den retfærdige vælger sin Græsgang, gudløses Vej vildleder dem selv.
Útbaigazítja társait az igaz, de a gonoszok útja eltévelyíti őket.
27 Ladhed opskræmmer intet Vildt, men kosteligt Gods får den flittige tildelt.
Nem süti meg a renyhe a vadját, de drága vagyona az embernek a szorgalom.
28 På Retfærds Sti er der Liv, til Døden fører den onde Vej.
Az igazság pályáján élet van, és ösvényének útján nem halál.
