Job 22
1 Så tog Temaniten Elifaz til Orde og sagde:
Felelt a Témánbeli Elifáz és mondta:
2 "Gavner et Menneske Gud? Nej, den kloge gavner sig selv.
Istennek tesz-e hasznot az ember? Bizony önmagának tesz hasznot az eszes!
3 Har den Almægtige godt af din Retfærd, Vinding af, at din Vandel er ret?
Érdeke van-e a Mindenhatónak abban, hogy igaz vagy, avagy nyeresége, hogy gáncstalanná teszed útaidat?
4 Revser han dig for din Gudsfrygt? Eller går han i Rette med dig derfor?
Vajon istenfélelmed miatt fenyít-e meg téged, száll veled ítéletedre?
5 Er ikke din Ondskab stor og din Brøde uden Ende?
Nemde nagy a te rosszaságod, s nincs vége bűneidnek!
6 Thi du pantede Brødre uden Grund, trak Klæderne af de nøgne,
Mert megzálogoltad testvéreidet ok nélkül, s a meztelenek ruháit lehúzod;
7 gav ikke den trætte Vand at drikke og nægted den sultne Brød.
nem adtál vizet inni az elbágyadtnak s az éhezőtől megvontad a kenyeret.
8 Den mægtige - hans var Landet, den hædrede boede der.
S az erős kar emberéé az ország s a nagytekintetű marad benne lakónak.
9 Du lod Enker gå tomhændet bort, knuste de faderløses Arme.
Özvegyeket üresen bocsátottál el s az árvák karjai összezúzattak.
10 Derfor var der Snaret omkring dig, og Rædsel ængsted dig brat.
Azért vannak körülötted tőrök, s rettegés rémít meg téged hirtelen.
11 Dit Lys blev Mørke, du kan ej se, og Strømme af Vand går over dig!
Vagy nem látod-e a sötétséget, a vízáradatot, mely téged elborít?
12 Er Gud ej i højen Himmel? Se Stjernernes Tinde, hvor højt de står!
Nemde Isten az ég magasságában van, s nézd a csillagok tetejét, mily magasak!
13 Dog siger du: "Hvad ved Gud, holder han Dom bag sorten Sky?
S te azt mondod: Mit tudhat Isten, vajon sűrű ködön keresztül ítélhet-e?
14 Skyerne skjuler ham, så han ej ser, på Himlens Runding går han!"
Felhő az ő rejteke s nem lát s az egek körén járkál.
15 Vil du følge Fortidens Sti, som Urettens Mænd betrådte,
Vajon az őskor ösvényét követed-e, melyet tapostak a jogtalanság emberei?
16 de, som i Utide reves bort, hvis Grundvold flød bort som en Strøm,
Kik megragadtattak idő előtt, folyammá omlott szét alapjuk;
17 som sagde til Gud: "Gå fra os! Hvad kan den Almægtige gøre os?"
kik azt mondták Istennek: távozz tőlünk, s hogy mit tehet nekik a Mindenható
18 Og han havde dog fyldt deres Huse med godt. Men de gudløses Råd er ham fjernt.
holott ő megtöltötte házaikat jóval: de távol legyen tőlem a gonoszok tanácsa!
19 De retfærdige så det og glædede sig, den uskyldige spottede dem:
Látják az igazak s örülnek s az ártatlan gúnyolódik rajtuk:
20 For vist, vore Fjender forgik, og Ild fortæred de sidste af dem.
bizony megsemmisült a mi támadónk, s a mi maradt tőlük, tűz emésztette meg!
21 Bliv Ven med ham og hold Fred. derved vil der times dig Lykke;
Szegődjél csak hozzá s békéd lesz, az által jön reád a jó;
22 tag dog mod Lærdom af ham og læg dig hans Ord på Sinde!
fogadj csak el szájából tant és vedd mondásait szívedbe.
23 Vender du ydmygt om til den Almægtige, fjerner du Uretten fra dit Telt,
Ha megtérsz a Mindenhatóhoz, fölépülsz, ha eltávolítsz jogtalanságot sátradból;
24 kaster du Guldet på Jorden, Ofirguldet blandt Bækkenes Sten,
s porba helyezd az érczet s patakok kavicsába az Ófir-aranyat,
25 så den Almægtige bliver dit Guld, hans Lov dit Sølv,
s legyen a Mindenható a te érczed s ragyogó ezüstöd neked:
26 ja, da skal du fryde dig over den Almægtige og løfte dit Åsyn til Gud.
akkor bizony a Mindenhatóban fogsz gyönyörködni s felemelheted Istenhez arczodat.
27 Beder du til ham, hører han dig, indfri kan du, hvad du har lovet;
Fohászkodol hozzá s ő hallgat rád a fogadalmaidat megfizetheted.
28 hvad du sætter dig for, det lykkes, det lysner på dine Veje;
A mely szóval határozol, az beteljesül neked, és útaid fölött világosság derült föl.
29 thi stolte, hovmodige ydmyger han, men hjælper den, der slår Øjnene ned;
Ha kit megaláztak s azt mondod: emelkedés! a lecsüggedt szeműt megsegíti ő;
30 han frelser uskyldig Mand; det sker ved hans Hænders Renhed!
megmenti a nem ártatlant s megmenekül kezeid tisztasága által.
