< Første Krønikebog 16 >

1 De førte så Guds Pagts Ark ind og stillede den midt i det Telt, David havde rejst den; og de ofrede Brændofre og Takofre for Guds Åsyn.
És bevitték az Isten ládáját a fölállították a sátor közepébe, amelyet Dávid felütött számára és bemutattak égőáldozatokat s békeáldozatokat az Isten színe előtt.
2 Og da David var færdig med Brændofrene og Takofrene, velsignede han Folket i HERRENs Navn
Midőn végzett Dávid azzal, hogy bemutassa az égőáldozatot és a békeáldozatokat, megáldotta a népet az Örökkévaló nevében.
3 og uddelte til hver enkelt Israelit, både Mand og Kvinde, en Brødskive, et Stykke Kød og en Rosinkage.
És kiosztott mind az Izrael emberének, mind férfinak, mind asszonynak, kinek-kinek egy kerek kenyeret, egy darab húst és egy aszúszőlő-lepényt.
4 Foran HERRENs Ark stillede han nogle af Leviterne til at gøre Tjeneste og til at takke, love og prise HERREN, Israels Gud;
És elhelyezett az Örökkévaló ládája előtt a leviták közül szolgálattevőket és arra, hogy emlegessék, hálát mondva dicsérjék az Örökkévalót, Izrael Istenét.
5 Asaf var Leder, og næst efter ham kom Zekarja, så Uzziel, Sjemiramot, Jehiel, Mattitja, Eliab, Benaja, Obed-Edom og Je'iel med Harper og Citre, medens Asaf lod Cymblerne klinge,
Ászáf, a fejük és második utána Zekharja, Jeíél, Semírámót, Jechíél, Mattítja, Elíáb, Benájáhú, Óbéd-Edóm és Jeíél hangszerekkel, lantokkal, és hárfákkal, és Ászáf cimbalmokkal hallatott hangot.
6 og Præsterne Benaja og Jahaziel stadig blæste i Trompeterne foran Guds Pagts Ark.
És Benájáhú meg Jáchaziél a papok trombitákkal voltak állandóan az Isten szövetségének ládája előtt.
7 Den Dag, ved den Lejlighed, overdrog David for første Gang Asaf og hans Brødre at lovsynge HERREN.
Ama napon akkor elsőízben adott Dávid az Örökkévalónak szóló hálaéneket, Ászáfnak és testvéreinek kezébe.
8 Pris HERREN, påkald hans Navn, gør hans Gerninger kendte blandt Folkeslag!
Adjatok hálát az Örökkévalónak, szólítsátok nevét, tudassátok a népek közt cselekményeit!
9 Syng og spil til hans Pris, tal om alle hans Undere,
Énekeljetek neki, zengjetek neki, gondolkodjatok el mind az ő csodatettein!
10 ros jer af hans hellige Navn, eders Hjerte glæde sig, I, som søger HERREN,
Dicsekedjetek szent nevével, örüljön szíve az Örökkévaló keresőinek.
11 spørg efter HERREN og hans Magt, søg bestandig hans Åsyn;
Keressétek föl az Örökkévalót és hatalmát, arcát keressétek mindig.
12 kom i Hu de Undere, han øved, hans Tegn og hans Munds Domme,
Emlékezzetek az ő csodatetteiről, melyeket művelt, csodajeleiről és szája ítéleteiről;
13 I, hans Tjener, Israels Sæd. hans udvalgte, Jakobs Sønner!
Izraelnek az ő szolgájának magzatja ti, Jákob fiai, az ő kiválasztottjai!
14 Han, HERREN, er vor Gud, hans Domme når ud over Jorden;
Ő az Örökkévaló, ami Istenünk, az egész földön vannak ítéletei.
15 han ihukommer for evigt sin Pagt, i tusind Slægter sit Tilsagn,
Emlékezzetek örökké az ő szövetségéről, az igéről, melyet megparancsolt ezer nemzedékre,
16 Pagten. han slutted med Abraham, Eden, han tilsvor Isak:
melyet kötött Ábrahámmal és Izsáknak tett esküjéről;
17 han holdt dem i Hævd som Ret for Jakob, en evig Pagt for Israel,
megállapította Jákobnak törvényül, Izraelnek örök szövetségül;
18 idet han sagde: "Dig giver jeg Kana'ans Land som eders Arvelod."
mondván: Neked adom Kanaán országát, birtoktok osztályául!
19 Da de kun var en liden Hob, kun få og fremmede der,
Midőn csekélyszámúak voltatok csak kevesen és benne tartózkodók:
20 og vandred fra Folk til Folk, fra et Rige til et andet,
akkor jártak nemzettől nemzethez, egyik királyságból más néphez.
21 tillod han ingen at volde dem Men, men tugted for deres Skyld Konger:
Nem engedte embernek, hogy zsarolja őket és megfenyített miattuk királyokat: ne nyúljatok fölkentjeimhez és profétáimat ne bántsátok!
22 "Rør ikke mine Salvede, gør ikke mine Profeter ondt!"
ne nyúljatok fölkentjeimhez és profétáimat ne bántsátok!
23 Syng for HERREN, al Jorden, fortæl om hans Frelse Dag efter dag;
Énekeljetek az Örökkévalónak mind a földön levők, hirdessétek napról-napra segítségét!
24 kundgør hans Ære blandt Folkene, hans Undere blandt alle Folkeslag!
Beszéljétek a nemzetek közt dicsőségét, mind a népek közt csodatetteit!
25 Thi stor og højlovet er HERREN, forfærdelig over alle Guder;
Mert nagy az Örökkévaló és dicséretes nagyon, félelmetes mind az istenek felett.
26 thi alle Folkeslagenes Guder er Afguder, HERREN er Himlens Skaber.
Mert mind a népek istenei bálványok, de az Örökkévaló az eget készítette.
27 For hans Åsyn er Højhed og Hæder, Pris og Fryd i hans Helligdom.
Fenség és dísz van előtte, erő és öröm az ő helyén.
28 Giv HERREN, I Folkeslags Slægter, giv HERREN Ære og Pris,
Adjatok az Örökkévalónak, népek családjai, adjatok az Örökkévalónak dicsőséget és erőt;
29 giv HERREN hans Navns Ære, bring Gaver og kom for hans Åsyn, tilbed HERREN i helligt Skrud,
adjátok az Örökkévalónak neve dicsőségét, vigyetek ajándékot s járuljatok elé, boruljatok le az Örökkévaló előtt szent díszben.
30 bæv for hans Åsyn, al Jorden! Han grundfæsted Jorden, den rokkes ikke.
Reszkessetek előle mind a földön levők, szilárdan is áll a világ, nem inog meg.
31 Himlen glæde sig Jorden juble, det lyde blandt Folkene: "HERREN har vist, han er Konge!"
Örüljenek, oh egek és vigadjon a föld, és mondják a nemzetek közt: az Örökkévaló király lett!
32 Havet med dets Fylde bruse, Marken juble og alt, hvad den bærer.
Dörögjön a tenger és teljessége, ujjongjon a mező s mind, ami rajta van.
33 Da fryder sig Skovens Træer for HERRENs Åsyn, thi han kommer, han kommer at dømme Jorden.
Akkor örvendjenek az erdő fái az Örökkévaló előtt, mert jön ítélni a földet.
34 Lov HERREN, thi han er god, og hans Miskundhed varer evindelig!
Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert jóságos, mert örökké tart az ő kegyelme!
35 Og sig: "Frels os, vor Frelses Gud, saml os og fri os fra Folkene, at vi må love dit hellige Navn; med Stolthed synge din Pris!"
És mondjátok: Segíts meg minket, üdvünk Istene s gyűjts össze és ments meg minket a nemzetektől, hogy hálát adjunk szent nevednek, hogy magasztalódjunk dicséreteddel.
36 Lovet være HERREN, Israels Gud, fra Evighed og til Evighed! Da sagde hele Folket: "Amen!" og: "Lov HERREN!"
Áldva legyen az Örökkévaló, Izrael Istene öröktől fogva örökké. És mondta az egész nép: Ámén és dicsérték az Örökkévalót.
37 Så lod han Asaf og hans Brødre blive der foran HERRENs Pagts Ark for altid at gøre Tjeneste foran Arken efter hver Dags Behov;
És otthagyta az Örökkévaló szövetségének ládája előtt Ászáfot és testvéreit, hogy szolgálatot tegyenek a láda előtt állandóan, mindegyik nap dolgát a maga napján;
38 og Obed-Edom, Jedituns Søn, og Hosa med deres Brødre, i alt otte og tresindstyve, lod han blive som Dørvogtere.
és Óbéd-Edómot és testvéreiket, hatvannyolcat és Óbéd-Edómot, Jeditun fiát és Chószát kapuőröknek.
39 Men Præsten Zadok og hans Brødre Præsterne lod han blive foran HERRENs Bolig på Oerhøjen i Gibeon
Cádókot, a papot pedig és testvéreit a papokat az Örökkévaló hajléka előtt a Gibeónban levő magaslaton,
40 for daglig, både Aften og Morgen, at ofre HERREN Brændofre på Brændofferalteret ganske som det er foreskrevet i den Lov, HERREN havde pålagt Israel;
hogy hozzanak égőáldozatokat az Örökkévalónak az égőáldozat oltárán állandóan reggelenként és esténként; mégpedig egészen aszerint, amint írva van az Örökkévaló tanában, melyet parancsolt Izrael számára.
41 og sammen med dem Heman og Jedutun og de øvrige før nævnte udvalgte Mænd til at love HERREN med Ordene "thi hans Miskundhed varer evindelig!"
És velük voltak Hémán, meg Jedútún és a többi kiválogatottak, akik nevükkel jelöltettek, hogy hálát adjanak az Örökkévalónak, mert örökké tart a kegyelme.
42 Og de havde hos sig Trompeter og Cymbler til dem, der spillede, og instrumenter til Guds Sange; men Jedutuns Sønner var Dørvogtere.
És velük Hémánnal és Jedútúnnal, trombiták és cimbalmok, hogy hangot hallassanak és Istennek szóló hangszerek; Jedútún fiai pedig a kapunál.
43 Derpå gik alt Folket hver til sit, og David vendte hjem for at velsigne sit Hus.
És elment az egész nép kiki a házába; és fordult Dávid, hogy megáldja házát.

< Første Krønikebog 16 >